Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Petesejtdonoros lombik fórum

Petesejtdonoros lombik (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
39911. zsuko84 (válaszként erre: 39910. - Dorina83)
szept. 14. 20:27
Akitől hallottam, nála ez volt a megoldás. 😊 Szóval, egy kalappal, hajrá!🤞
39910. Dorina83 (válaszként erre: 39909. - Zsuko84)
szept. 14. 15:18
Köszönöm a válaszod,most már kicsit jobban értem,utána olvastam ennek a folyamatnak.Végülis mindegy meddig tart,csak segítsen összehozni azt a babócàt😊
39909. zsuko84 (válaszként erre: 39908. - Dorina83)
szept. 13. 16:54

Szia!

Nem feltétlenül lesz fél év múlva a beültetés. A méhen belüli NK-nál az a helyzet, hogy megcsinálják a vizsgálatot, utána vársz talán 3-4 hetet az eredményre (ha jól emlékszem) és ha esetleg kiderül, hogy pl kevés a méhen belüli NK, akkor a következő ciklusban megkarcolgatnak, hogy több legyen. Lehet ezt utána még egyszer meg kell ismételni. Szóval azért húzódhat el, mert a kezelése is ciklushoz kötött. Nekem nem volt ilyen vizsgálatom, csak valaki mesélte nekem, aki volt ilyenen.

39908. Dorina83
szept. 13. 14:49

Sziasztok

A 3.beültetés előtt nk sejt vizsgálatot javasoltak,biopsziàval,ezért most újra kell csináltatnom vizsgálatokat,kenet,vérkép,mert frissek kellenek.A koordinátorom azt irta ezek most akkor megint fèl évig jók lesznek a beültetèsig...kicsit sokkot kaptam,ez a folyamat ilyen sokáig tart???hogy csak fél év múlva ültetnek be?

39907. Zsizsi2 (válaszként erre: 39906. - Lombikozunk2023)
szept. 10. 15:37
Szívből kívánom🙏🏻🙏🏻🤞🏻🤞🏻🥰
39906. Lombikozunk2023 (válaszként erre: 39905. - Zsizsi2)
szept. 10. 11:56
Kedves Zsizsi, köszönöm, hogy leírtad a tapasztalatod. Ez is megerősített abban, hogy a következőnél használjam, aztán majd meglátjuk. Hátha nálam is meghozza a sikert🤞
39905. Zsizsi2 (válaszként erre: 39896. - Lombikozunk2023)
szept. 9. 13:31

Szia, neked kell eldönteni a kérdést, viszont annyit írnék hozzá, h soha a rengeteg lombik alatt nem használtam clexánt, ellenezte az orvosom, nem volt indokolt , viszont a legutolsónál ( másik orvos) mondta, h szúrjuk háát énis dilemmában voltam rendesen, de úgy voltam vele, h most mindent másképp fogok csinálni mint eddig, a vitaminokat elhagytam( mindent) a párom is, és nekiálltunk szúrni, és láss csodát sikerült😊

Most nem azt akarom mondani, h ez a recept, mert azért egy adag szerencse holdállás és ki tudja mi kell a sikerhez.

Én nem bántam meg a clexant 😊

Sok sikert neked🤞🏻🤞🏻😊🙏🏻🙏🏻

39904. zsuko84 (válaszként erre: 39903. - Ani1020)
szept. 6. 20:26
Jajj, de jó! Nagyon jó hír. 😊
39903. Ani1020 (válaszként erre: 39900. - Zsuko84)
szept. 6. 18:41

Örülök, hogy minden rendben van! 😊


Nálunk is hasonló a helyzet.

39902. zsuko84 (válaszként erre: 39901. - Lombikozunk2023)
szept. 5. 21:14

A Clexannal annyi lehet a gond, hogy hajlamosabb lehet az ember a vérzésre. Ez a hematómáknál problémás lehet. Másrészről én azt tapasztaltam az ismeretségi körömből, hogy Clexannal és Clexan nélkül is ugyanúgy vannak vérzések, hematómák. Nekem például nem volt hematómám, eddig a 21 hét alatt a 8. héten volt egy minimális vérzésem. A tavalyi terhességemnél semmi vérzés nem volt. Most nyáron két ismerősöm szült, végig Clexanoztak, de egyikőjüknek se volt vérzése, se hematómája. Szóval, szerintem nem kell félni a Clexantól, hanem mindent meg kell tenni, hogy vigyázzunk magunkra. Az pedig ne zavarjon, hogy a kintieknek ellentmondasz, én is volt, hogy megtettem, de nem mondták azt, hogy akkor nem vállalnak. 😀


Szóval októberben kezdtek. Remélem minden simán fog menni, drukkolok!

39901. Lombikozunk2023 (válaszként erre: 39897. - Zsuko84)
szept. 5. 18:18

Köszönöm a válaszod és örülök, hogy minden rendben nálatok és lassan babázni fogsz🥰

Clexant nekem is 0,6-ot írt a hematológus, megbízok benne, igaz csak kétszer találkoztunk, de tényleg tapasztalt dokiról van szó, meg ártani szerintem nem árthatok vele, nem? Csak kicsit hülye helyzet, hogy ellentmondok a kintieknek így.

Mi most úgy állunk, hogy ha minden jól megy októberben kezdjük a 2. petesejtdonoros kört.

39900. zsuko84
szept. 5. 09:38

Már rég néztem a fórumot, most írok egy kis helyzetjelentést. Megvolt a második trimeszteri genetikai ultrahang és a magzati szívultrahang is, szerencsére minden rendben van. 😊

Akinek van kedve, meséljen, hogy hol tart, mi újság. Vannak itt, akik már szépen haladnak, van akinek nemrég sikerült a beültetés, van aki nemsokára indul. Észben tartom, hogy ki, hol tart. 😊

39899. zsuko84 (válaszként erre: 39888. - Jath77)
szept. 5. 09:30
Jath77, köszönöm a drukkolást!😊
39898. zsuko84 (válaszként erre: 39896. - Lombikozunk2023)
szept. 5. 09:29
Hamarosan kezdtek?
39897. zsuko84 (válaszként erre: 39896. - Lombikozunk2023)
szept. 5. 09:28

Szia!

Nekem egyik ismerősömnek volt, hogy csak hetetozigóta volt. Neki az egyik hematológus javasolta a Clexant, a másik nem. 🤷‍♀️ Az a baj, hogy ahány orvoshoz elmegy az ember, mind mást fog javasolni. Mindenesetre az ismerősöm úgy döntött, hogy akkor marad annál az orvosnál, aki javasolta és szúrta végig a Clexant.

Nekem is kell Clexan és Aspirin protect is, de nekem van homozigóta eltérésem is (egy homozigóta, kettő heterozigóta). Ráadásul én nagyobb adagot kapok, nem a megszokott 0,4-et, amit általában adnak, hanem 0,6-ot és szerencsére nem lett hematómám.

Bagócsi pedig nőgyógyász, nem hematológus. Ha úgy döntesz, hogy használod a Clexant és az Aspirin protectet, akkor meg csak írd meg, hogy a hematológus javaslata alapján mikor használni fogod. Nem fogják azt mondani, hogy ne használd.

Én már annyi orvosnál jártam, hogy azt csináltam, hogy amelyik szimpatikus volt és úgy éreztem megbízok benne, arra hallgattam és kész. Nem tudunk mást tenni ebben az útvesztőben.

szept. 4. 18:19

Sziasztok, kérlek segítsetek!

Az elmúlt több, mint fél év kivizsgálásokkal telt. Immunológiai, diabetológiai és hematológiai részen is derültek ki problémák, egy főnyeremény vagyok!

A hematológus szerint Clexant és Aspirin protectet is kellene használnom legközelebb, holott nincs trombózis hajlamom “csak” MTR és MTRR génekre heterozigóta vagyok. Ekkor mondta is, hogy a kintiek nem fogják így indokoltnak tartani az általa javasoltakat. Írta is Bagócsi, hogy szerinte nem kell se Clexan se Asp.pr.

Volt valaki hasonló helyzetben? Most használjam vagy ne? Ha mégis használom, a kinti dokinak jelezzem vagy mélyen hallgassak róla?

39895. EgészségS (válaszként erre: 39894. - Jath77)
aug. 29. 18:48

Ezek szerintem is nagyon fontos kérdések.


Mi is még csak a donoros út kapujában vagyunk, és mi is azt tervezzük, hogy az elejétől nyíltan beszélünk erről a gyermekünkkel és nemcsak vele, hanem a környezetünkkel is, tulajdonképpen mindenkivel, akivel ez bármilyen kontextusban felmerül.


Mi a lombikfolyamatot is teljesen nyíltan vállaltuk a teljes családunk, a barátaink és a munkatársaink előtt is, így a donoros útról is beszéltünk már, hogy egy utolsó saját sejtes kör után ez lesz nálunk a következő lépés.


Viszont amikor elkezdtünk mélyebben belegondolni mi is, hogy ha a gyerekünk, aki ha úgy alakul, mindent tud a származásáról a kezdetektől (születésétől mesélni tervezzük neki), és pl. az óvodában, egy kiránduláson, vagy bárhol, ahol akár számunkra teljesen idegen embereknek is lehetnek, vagy ahol nem vagyunk már vele, elkezd erről boldogan és nyíltan beszélni, kap majd rosszindulatú, bántó vagy értetlenkedő megjegyzéseket, ettől mennyire fog esetleg lelkileg sérülni?


Mert én azt gondoltam, hogy ha kvázi előremenekülünk, és mindenhol hirdetjük, hogy mi a helyzet és sokat beszélünk róla, akkor ez nem lesz fura vagy problémás senkinek, aki ismeri a gyerekünket és minket és bármilyen helyzetet így tudunk majd kezelni. Ha valaki rosszul áll hozzá, megbeszéljük vele és a gyerekkel is, ha nincs megértés, akkor elmondjuk a gyerekünknek, hogy az illető olyan ember, aki ezt másképp látja, nem igazán érti, de nem kell vele foglalkozni. És ha végképp nincs más megoldás, akkor az ilyen embereket kizárjuk az életünkből. Mert a gyerekkel való őszinteség szerintem sokkal fontosabb, akár egy közeli barátnál, családtagnál is, bár nálunk eddig minden hozzánk közel álló ember elfogadó ezzel kapcsolatban.


De az idegenek esetleges rossz reakciói, bántása azért kicsit nekem is ijesztő, viszont bízom benne, hogy ha úgy alakul, ezt is megtanuljuk kezelni.

39894. jath77
aug. 29. 17:49
Köszi Mancs és Olga, ezek nagyon elgondolkodtató kérdések, hogy mit kezd egy ilyen összetett információval egy kisgyermek ebben a korai életkorban a származását illetően, mennyiben árt vagy használ neki ez. Talán nem is létezik optimális megoldás, mert mindennek van pro és kontra oldala, de nagyon kiváncsian várom és követem, hogy ki mit tart ebben a legjobbnak, mert sokat segítenek a tapasztalatok. Egyelőre azt látom, hogy a magyar közfelfogás nem túl támogató ebben, és nem is elég érett még az itthoni helyzet ennek a megértésében és elfogadásában. De lehet, hogy ti mást (jobbat) tapasztaltatok ennél.
39893. Mancs75 (válaszként erre: 39892. - OlgaSi)
aug. 29. 13:33
Szuper jó gondolatok és ötletek.😊🌸
39892. OlgaSi (válaszként erre: 39891. - Mancs75)
aug. 29. 12:42

Mi is úgy tervezzük, hogy a gyerekünkkel szemben sosem lesz ez tabu, de jelenleg csak 1-2 ember tudja a hátteret. És még nem tudjuk, hogy mikor (milyen életkorban) lesz az a pont, hogy neki ezt egyértelműen elmagyarázzuk. Ahogy Mancs is írja, egyrészt van az az életkor, amikor csak érdekessegként mondogatná mindenkinek, anélkül, hogy igazán értené. Másrészt nem szeretnénk, hogy egy "jószándékú" felnőtt esetleg félremagyarázza ezt neki, mielőtt mi, a szülei megtennénk.


Addig is mindenféle adományozás része lesz az életének. Adunk a nem használt játékaiból olyan gyerekeknek, akiknek nincs. Szoktunk ajándékot venni gyermekotthonban lévő kicsiknek, ezt már segített csomagolni. Fogunk beszélni vele az adományozás bármilyen formájáról (véradás, szervadományozás, pénzbeli adományok, időt adományozni önkéntes munkával, ...) és az örökbefogadásról is. Bízunk benne, hogy így természetesebbnek veszi, hogy ha valaki tud valamit "adni", amivel mást boldoggá tesz, ez egy csodálatos dolog. És hogy ő is egy ilyen csodálatos dolog részeként lépett az életünkbe. 🥰

39891. Mancs75 (válaszként erre: 39890. - Mancs75)
aug. 29. 04:13
Na elment előbb az üzenet…Szóval ha meg erőltetetten akarnám adagolni, akkor furán is kijöhet és ugye a gyerek is híresztelheti miközben fel sem fogja hogy mi a helyzet, lehet ez neki teljesen felesleges infó még. A szakemberrel való konzultálás mellett viszont arra gondoltam még, hogy örökbefogadással kapcsolatos mesekönyveket fogok neki venni és azokból már kiskortól olvasni fogok, hogy így szokja a dolgokat. Aztán lehet, teljesen spontán alakul majd minden, amin én most előre agyalok.
39890. Mancs75
aug. 29. 04:09
Illetve még annyit szeretnék hozzátenni, hogy egy megszületett gyermek örökbefogadása azért szerintem más. Itt a gyereknek, hacsak nem babaként fogadták örökbe, egyértelműen vannak emlékei arról, hogy nem mindig a szüleivel élt, természetes módon lehet vele erről beszélni. Vagy ha babaként került is a családba, de pár évesen lát egy terhes anyukát, és elkezd kérdezősködni, akkor valahogy bele lehet szőni, hogy anyának nem volt nagy hasa, te máshogy jöttél. De egy donoros gyereknél erről szó sincs. És mivel az emberi szaporodás konkrét kérdései, ami kapcsán neki ezt adagolni lehetne, kis korban jellemzően nem kerülnek még szóba, nem tudom elképzelni, milyen apropóból mondhatnám el neki. Ha meg erőltetetten akarnám adagolni, akkor
39889. Mancs75 (válaszként erre: 39888. - Jath77)
aug. 29. 03:54
Szia, először is gratulálok a csodás fiaidhoz, valóban büszke lehetsz rájuk, mert minden bizonnyal aranyosak, kedvesek is.😍 A gyereknek a genetikai származását tudnia kell részre szeretnék reagálni. Elvben egyetértek, én is így gondoltam, de teljes donoros anyukaként mégis el vagyok bizonytalanodva. Ugyanis én családon belül sem híreszteltem a donorság tényét, anyukám és húgom , ill. az ő férje tudja, de nővérem és családja nem, velük ezt nem is szeretném megosztani. Viszont egy kisgyermek teljes nyíltsággal képes közölni a környezetével, hogy képzeld, egy másik néni és bácsi adott egy pici darabot hogy megszülessek és hasonlók. És ezt képes közölni az óvodában, beavatatlan családtagokkal, idegenekkel, bárhol bárkivel a legváratlanabb pillanatokban. És egy idegen esetén mindegy, mert lehet többet nem látom, de az óvodában, családban baromi kellemetlen tud lenni. Mondhatjuk persze hogy minden csoda három napig tart, de családon belül pláne nem szeretném ha megbélyegződne a fiam pl. nővéremék részéről. Mert nem véletlenül nem közöltem velük ezt az információt, és nem is szeretném. Szóval igen, elvben szépen hangzanak a dolgok, én is úgy terveztem még gyerek előtt, hogy majd hamar elmondom neki, hadd legyen természetes a számára, de most per pillanat nem tudom, mi lenne a jó döntés, emiatt is gondoltam majd egy szakemberrel konzultálni.
39888. jath77 (válaszként erre: 39857. - R-ik)
aug. 29. 01:55

Sziasztok,

ritkán nézem ezt a fórumot, bár nagyon hasznos és jó gondolatokat olvashatok itt mindig a lányoktól (és Zsukonak most külön, szívből drukkolok épp!!), de erre a kérdésre reagálni gondoltam én is. Nagyon hasonlóan a többiekhez, 46 évesen és 3 sajátsejtes lombik után, mivel a lombikok során leszívott huszonsok petesejtből sem lett végül euploid embriónk, még ha közben spontán terhesség is elindult, de egyértelműen életkori okoknak betudható petesejthiba miatt donoros körünk lesz végül. Mivel idén, a legutóbbi spontán terhességem idején kiszámoltam, hogy ez már a negyedik(!) évtized, amikor épp terhes vagyok (1999-2009-2015/16-2024), rájöttem, hogy ennek inkább örülök, mintsem szomorkodnék a veszteségen, és a férjemmel átbeszélve a 3. gyerek iránti vágyunk változatlanságát nyugodt szívvel döntöttünk a donorsejtes próbálkozás mellett. Eddig minden terhességem spontán volt (lombikra csak az utolsó két évben került sor és beültetésig nem jutottunk el a PGT-A tesztek eredményei miatt), a terhességek pedig vagy spontán vetéléssel, vagy élveszüléssel végződtek mindig, a sorminta eddig teljesen azonos volt: most elvileg szülésnek kellene majd jönnie🙂😄

Két csodaszép szőke kékszemű fiam van (2009 és 2016, 6 év korkülönbséggel születtek, ahogy terveztük, hogy legyen közben időnk magunkhoz térni kicsit), és kiköpött hasonmásai egymásnak és az apjuknak: az én barna hajú-barna szemű, könnyen barnuló bőrtípusomból és a genetikai adottságaimból SEMMIT, de konkrétan TÉNYLEG SEMMIT nem örököltek, még a felmenőim fizikai adottságait sem mutatják semmiben, kizárólag a férjemét. Ránézésre akár le is tagadhatnám őket, ha nem lennék persze baromi büszke rájuk (a férjem nagyon szép ember, izmos, magas, jóképű és sportos) szóval a srácok igazán jól jártak a genetikai lottóval, na de ennyit arról, hogyan képzeljük el előre az öröklődést, meg hogy a közös gyermekünk majd BIZTOSAN a párunkra / ránk / valamelyik felmenőnkre stb. fog hasonlítani. Hát baromira nem, vagy legalábbis nincs erre garancia. Én például mindig is vágytam egy barna hajú, barna szemű kislányra - de ehhez szerintem akkor fogok a legközelebb kerülni, amikor végre belevágunk a petesejtdonoros körünkbe😄

Drukkolok mindenkinek, akinek épp folyamatban van, akinek meg már sikerült, annak szívből gratulálok!🤩

Számomra az pedig teljesen egyértelmű, hogy a donorsejtes származás tényét a gyereknek születésétől kezdve tudnia kell, éppen úgy, mint az örökbefogadás tényét is: pont olyan természetes információnak kell(ene) lennie, mint hogy fiú-e vagy lány. Ha emlékszik arra, hogy mikor tudta ezt meg, akkor az már traumatizáltságot jelent ebben a kérdésben. Ezt annak idején egy örökbefogadásra felkészítő szervezet vezetőjétől hallottam így és teljesen életszerűnek is éreztem, mivel több ismerősöm van/volt, aki kamaszként vagy felnőttként tudta meg, hogy örökbe fogadták vagy sejtdonortól származik, és életre szóló traumát okozott mindegyik eset. A nehézséget számomra vagy szerintem inkább a környezet jelenti ebben, hogy hol húzzuk meg azt a határt, hogy a szűk családon kívül kire tartozhat még ez az információ, és kire nem. (??)

De ezt a gyakorló donoros szülők biztosan sokkal jobban tudják már, nekem ebben semmi tapasztalatom nincs egyelőre. A többiek korábban leírt gondolatait én is nagyon köszönöm, nagyon hasznosak voltak!❤️

39887. Mara77 (válaszként erre: 39886. - Zsuko84)
aug. 24. 21:15

Egyetértek; pont fordítva van.

Csilla - a mértékegységek: nmol/L vagy ng (azaz NANOgram)/ml. 1 ng/ml = kb 3 nmol/L, azaz a te 30 nmol/L értéked kevesebb mint 10 ng/ml-nek felelt meg s így alacsony volt. Ha az ng/ml érték lenne 30, akkor lenne rendben a progeszteron.

De bárhogy is van, a túladagolás miatt ezen a szinten egy percig se aggódj!

39886. zsuko84 (válaszként erre: 39885. - Csilla15381)
aug. 24. 09:50

Szia!


Én ezzel vitatkoznék. Nekem eddig az itthoni laborok mindig nmol/L-ben készítették az eredményt. Az itthoni nőgyógyászok, akiknél jártam, ebben a mértékegységben a 40 alatti értékre mind azt mondták, hogy gyenge, progeszteron támogatás kell. Sőt, Brno is a 35 nmol/L-re plusz progeszteron injekciót adott.

Az mg/mL-nél nem ng/ml-t akartál írni? Mindenhol az nmol/L és ng/ml-t látom progeszteron értékeknél. Ebben az estben viszont pont fordítva van, ahogy írod, mert 1 ng/ml az 3,18 nmol/L.

Én továbbra is úgy gondolom, hogy az nmol/L-es progeszteron szinted alacsony volt. Nem hiszem, hogy azzal a minimállal amivel feltornásztad túladagoltad volna, attól nagyon messze vagy.

aug. 23. 11:04

Sziasztok lányok!


Szeretném felhívni a figyelmeteket egy nagyon fontos dologra.

Úgy látom ezt senki nem veszi figyelembe, sajnos még a klinikák sem…

Én is csak most vettem észre, hogy valami nem ok az értékekkel, mert nem hagyott békén, hogy alacsonyak az értékeim…?


A progeszteron értéknél ne csak a számokat nézzétek, hanem a mértékegységet is!

1 nmol/L = 3.18 mg/ mL

10 nmol/L = 31.8 mg/mL


Az egyik mértékegység a molekulák darabszámát, míg a másik tömeg alapján számol. Szóval a 30 az nem 30, ha nem vesszük figyelembe a mértékegységet!


Ezek alapján nálam a 13. napon készült 30 nmol/L = 95 mg/ mL érték teljesen jó volt és a 2 kúp helyett 3 szedése után feleslegesen lett feltornászva 42 nmol/L = 133 mg/ mL - ra.


A feleslegesen szedett progeszteronnak is lehetnek mellékhatásai, pl. hypospadiasis…

Szóval inkább jól felszívódó magnézium pidolátot szedjetek pluszban és progeszteronból csak amennyit tényleg fontos.

Minden részlet számít, főleg ha nagyot dob….


És sajnos a vitaminoknál is kétféle mértékegységben számolnak, bár azt tudtam.


Csak gondoltam szólok…

39884. bonzitos (válaszként erre: 39851. - R-ik)
aug. 21. 14:11
Szia! Nekem most lettek 1 évesek az ikrek donor petesejtből. Apuka az apuka😍😍Egy percig nem bántuk meg! Csodásak, édesek!! Mindenki mondja, hogy az én szemem, apuka szája, stb… és tényleg így is van! 7 saját lombikunk volt , az első donorsejtes sikerült! 10 évet vártunk rájuk és eszembe sem jut, hogy donor sejtből vannak! A mi babáink mindenestől!❤️❤️Csodás érzés!!
39883. Fannikutya
aug. 20. 17:09

Köszönöm lányok.❤️

Sajnos én is arra hajlok,hogy ez sajnos eddig tartott.🫣

Sajnálom én is szegényt.Én is itthon vetéltem el,de sajnos kellett a műtét is.

Borzalmas fájdalom igen.

Sajnálom,hogy át kellett élnetek ezt.

Annyira igazságtalan.

39882. Miri5 (válaszként erre: 39880. - Fannikutya)
aug. 20. 10:30

Én igy jartam most áprilisba..45000 Hcg..6 heten petezsák volt de embrió nem..egy hét múlva vissza hívtak hátha lesz embrió de nem volt. A Hcg nőt a petezsák is a megfelelő méret volt .

Abba hagytam a gyógyszert utána itthon lezajlot a vetélés amit az ellenségemnek sem kívánom.Es 15 utan kontrol volt ahol közölték sajnos műtét mert nem tisztultam ki rendesen..

Szerintem ne csináltados Hcg..

Nekem azt mondták a petezsák ahogy nőt aval egyútt a Hcg is nőt és nem volt embrió sajnos.

Kitartás a rokonodnak....

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook