Vallomások

Liptai Clau csajszival álmodtam! 😁

Belegondolva egy álszent dög vagyok, hajtom a gyereket, hogy készítse el a leckét, pedig én sóhajtozva szenvedek a munkahelyen.

Az öregségemben egy dolog a jó, hogy nekem már senki sem parancsol, nincs félelmetes főnök, nyugdíjas vagyok, anyagilag kijövök. Mivel beosztom, luxusra nincs szükségem, az alap meg megvan. A kis családom szeret.

Nem értek egyet, ahogy a húgom neveli a gyerekét, de nem mondhatunk semmit se én, se a szüleink, mert megsértődik. Így csak nézzük, ahogy a vesztébe rohan. :(

Gyönyörűnek tartom a félvér gyerekeket.

Én meg Tasnádi Péterrel álmodtam. Közös ügyünk volt és lelkileg támogatott. 😄

Stohl Andrással álmodtam. 😄🫢

Szánom a kirakatba tett celebgyerekeket.

Elutasítja az agyam a meditálást. Pedig tudom, hogy jót tenne.

Hívő vagyok, de hiányzik egy közösség. Megnézek többet, és ahol a legjobban érzem lelki fejlődést, oda fogok járni. Jehova Tanúival kezdem.

Ma azt tervezem, hogy kiülök a napra, a hintaágyba, olvasok, netezek, és nem csinálok semmi mást! Ki akarom élvezni a napot, a csendet, a nyugalmat.

Megfogadtam, többet nem veszek a kezembe fűrészt!😬😪

Odavagyok a true crime-ért.

Véletlen Frontint vettem be, Medrol helyett!

A méretem egyáltalán nem férfias. És a korral csak kisebb lesz.

Elszomorít, hogy szeretett volt kolléganőm amióta külföldre költözött egy agresszív, mindent és mindenkit leszóló, gúnyos, pi...kírt nő lett. :(

Nem biztos, hogy megérte megvenni a "kuponos magazint" de ha nem kapkodnak el mindent a mínusz ikszedik napon, talán még spórolni is fogok vele.

Eszembe jutott, hogy mikor kicsi voltam, sokszor zacskóból ittam a tejet. Ma már nem venném a számhoz.

Rossz generációba születtem.

Külföldön vettünk túrós péksütit ismerem, finom. Aha otthon kiderült, kinézetre ugyanaz csak sós... Borzasztó volt, nem bírtuk megenni.:D'

Spenótot főztem 3 embernek, de háromféle ízesítésben.

Nem eszek már ma fasírtot és egyéb fűszereset, mert holnap nem akarom azt párologtatni!

Nagyon várom az idei Halloween partit.

Újra elővettem a trambulinomat.😀

Ma szülői értekezletre kell mennem, de egy porcikám sem kívánja. Úgy érzem, hogy elrabolnak az életemből 2-3 órát. A fontos információkat el lehetne küldeni.

A bunkó ügyfelekkel direkt lassabb vagyok.

Megint rohantunk a kukával. Hónapok óta itt lakunk, de még mindig szokatlan, hogy nekünk kell kitoligálni az utcára. Ha gazdag leszek, házmesterem lesz. 😁

Várok most egy kezelésre, jövő szerdán lesz. Remélem, használ majd végre.

Aggódom a sok víz miatt, áradások miatt.

Nem értem: a nagyszüleimtől örökölt, 100 éves lepedőknek semmi bajuk, a 3 éves, Ikeás gumislepedő már lyukas. Vagy lehet, hogy mégis értem?