Nem tudom miért ne kellene utálnom az embereket mikor... (beszélgetős fórum)

szia.

szeretnék neked egy kis vigaszt nyújtani,plusz tanacsokkal ellátni ,mert ugyanazokon mentem keresztül amiken te és amikből tanultam keményen.

1.hiába próbálják beléd beszélni ,hogy benned van a hiba ,marhaság,illetve bocs,igenis van benned hiba ,bár az nem akkora hogy szégyellned kellene magad miatta ,vagy alá kellene becsülnöd önmagadat.Ami hibákat én elkövettem a kövtkezők voltak:határozottság hiánya,túlzott engedékenység,túrtem mindent,akar párkapcsolatrol volt szó,akar haveri kapcsolatrol-direkt nem hasznalom a barátság szót...plusz olyanokal is jó akartam lenni,akikkel nem kelett volna,minek?? ma sem értem...

2.ezeknek a kiküszöbölésére feltétlenül szükség lenne,mert akik ilyenek ,azok nem érvényesülnek az életben,ki kell az embernek nyitni a száját ,határozottnak,olykor erélyesnek lenni,még akkor is ha ezzel egyesekben ellenszenvet valtasz ki,ami nem baj,mert ezek az emberek legalább lemorzsolodnak.

3.tudomásul kell venni,hogy aki magaba zárja a probláémáit és nem hajlandó vadigegenekkel megosztani őket,csendesek,v csak szimplán zárkózottak ,azokat kiközösítik,ők nem érvényesülnek az életben.Én mégis arra biztatlak,maradj olyan,amilyen vagy,nem kell hogy kétszínű "barátok" vegyenek körül,vagy inkabb csak haszonleső,téged kihasználó kapcsolatokkal legyél tele.amik leépitenek lelkileg,már most le vagy épülve és ez még csak rosszabb lesz.

Tudomásul kell venni,hogy manapság ,akik igazán érvényesülnek,azok a nagyp*fájú,ki vagyok ki vagyok,nagyképű,önmagukat mindenki fölé helyező emerek,ezen nem tudsz változtatni.Azon viszont tudsz,hogy,hogy ezek az emberek elkerüljenek és h te is őket,neked rájuk nincsen szükséged,én is igy tettem.

Angel addig jó volt ,aemdig kis cuki volt,ameddig ugrott egyetlen füttyentésre, mikor a masiknak szüksége volt rá,ennek már egy ideje vége.Nem vartam a segitségemert köszönetet senkitöl,emberi bánásmódot viszont igen.Amit kevesektől kaptam meg,azok a mai napig kapcsolatban vannak velem és ők az egyetlen barataim akik kitartottak melettem.Amugy se vágytam soha nqgy baráti társaságra,mindig zárkozott voltam,szóval ez nekem igy tőkéletes és kielégít.

azt javalom neked is,hogy néhány olyan embert engedj be az életedbe a ,magénszférádba,akikben idővel nem csalodsz,mert ugye idő kell ahhoz ,hogy igazan kiismerd a masikat.nem feltétlenül kell nagy baráti kör.

Azt vettem észre ,miota ki merem nyitni a számat,hatarozott vagyok és tudok hatarozott nemet mondani,teljesen masképp néznek rám,nem mellesleg kihajigálom az életemből azokat akik lehúznak vagy ártani próbálnak v kétszinűek ,stb.

Szóval neked is kell változni.hytényleg úgy bannak veled ahogy annak az engedékenységed és a túlzott tűrésed az oka.e feledd ,mindenkinek annyit adj amennyit őtle kapsz vissza.Én ezt életem folyaman megtanultam,kínkeservesen.De túl vagyok rajta és nekem jó is igy ...hasonló változásokat kívánok neked és hogy

forduljon jobbra az életed,pláne emeri kapcsolatok terén.

Engem is kiközösítettek. Önvizsgálatot tartottam, nem találtam okát. (Biztosra vettem, hogy van.) Kérdeztem a társaság tagjait, általában azt a választ kaptam, hogy nincs velem semmi baj - egyetlen ember válaszolt érdemben, ő is mellébeszélt.

Hála Istennek, ez a társaság már csak a múltam része.

Én nem utálkozom. Ma már vannak körülöttem olyanok, akik szeretnek, így nem a torz tükörképet látom. :)

Ezen egyedül te segíthetsz: próbáld az ellenkezőjét!

Első lépés: szeresd önmagad. Tudom elég közhelyes mondat, de tényleg ez az alapja.

Második lépés: Ne utáld az embereket, pl:ne a hibáikat keresd, és talán akad pár, aki pozitívan áll hozzád, sőt biztos, hogy lesz olyan.

Mi az amit szeretsz? Hova szeretsz járni szórakozni, kikapcsoldni? A közös érdeklődés segít(het) olyan embereket találni, akikkel jól tudod érezni magad.

Csak velük foglalkozz, erre fordítsd a figyelmed, energiád.

Nem kell egy általánosító utálkozásra berendezkedni, kimondani, ismételgetni. Foglalkozz az önismereted fejlesztésével!

+ Egyszerűen el kell kerülni azokat a helyzeteket, ahol kellemetlenül érzed magad és olyan szituációkat keresni, amik pozitív visszacsatolást eredményeznek nálad. Én sem szeretem az embereket, de nem mondogatom ezt naponta magamnak, csak tudom. Úgy élek, hogy kerülöm a negatívat, keresem a pozitívat.

Csak hiába mondjátok ezeket neki, általában az első reakció a megsértődés és a hárítás, mert ugye az nem lehet hogy az ő készülékében van a hiba. Majdnem mindenki így működik, tipikus énvédő, elhárító mechanizmus.

Olyan történet is van hogy emberünk összeszámolja a csoportot, 10-en kéne lenniük de mindig 9-et számol és nem érti hogy miért van ez. Persze mert magát nem számolja bele! Így működünk.