Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Mennyi szabadság a normális egy kapcsolatban? fórum

Mennyi szabadság a normális egy kapcsolatban? (beszélgetés)


1 2
43. syria (válaszként erre: 38. - Tuksika)
2015. máj. 3. 10:16

Lehet, hogy csak nem tudjátok összeegyeztetni az életformátokat.

Te élsz abban a kapcsolatban, neked kell felismerned, miért nem működik a kedvedre.

42. kriszta773 (válaszként erre: 39. - Tuksika)
2015. máj. 2. 20:28

nem értem, mikre gondolhatsz. normális esetben nem viselkedik úgy senki, hogy az bántó legyen a másiknak, mert akkor vagy alapból tapló, vagy ennyire nem érez a másik iránt, és mindkettő eset olyan, hogy nem kell erőltetni kapcsolatot :)


ha úgy érzed, ha előre szólsz, korlátozod, ha utólag, akkor meg téged bántott már meg, akkor az szar egyszerűen. mert ha te nem csíped például, hogy sok időt tölt a haverjaival vagy horgászattal, ha előre szólsz, korlátozod, ha nem szólsz és magadra hagy, te puffogsz. ilyen kapcsolat nem fog működni, mert még szerelmesen talán lemond számára fontos dolgokról az ember, ha a másiknak nem tetszik, de később utálni fogja ezekért, és hát olyan palit kell keresni, aki szintén folyton csak veled akar lenni, vagy magadnak is csinálni programokat, ahol jól érzed magad :)


tinikapcsolatban biztos érthető ez, felnőtt embereknek szerintem már megvan a maguk élete, elfoglaltsága, ami természetes, és csak akkor okoz gondot, ha kettejük életvitele nagyon eltér. az egyik folyton körmöt reszelget például, mert ráér és utálja, hogy a másik a kettesben eltölthető időből is lefarag másokért. míg ha nem ráérős és ő is elfoglalt, akkor számára ez nem lesz probléma

41. timycat (válaszként erre: 1. - Tuksika)
2015. máj. 2. 20:18

Nálunk teljes a szabadság, persze véleményezni lehet, de általában nem szólunk bele egymás dolgaiba. Nálunk ez nem az érdektelenség.


Egyébként annyi szabadság kell, ami mindkét félnek jó, ha valakiknek az a heppje hogy pisilni is kézen fogva járnak akkor éljenek úgy, ha valakik nyaralni is külön szeretnek akkor tegyenek úgy.

40. moonlight13 (válaszként erre: 39. - Tuksika)
2015. máj. 2. 20:13
Konkrétumokat írj, mert ez az "ezt meg ezt nem szeretem" nem sokat mond.
39. Tuksika (válaszként erre: 36. - Kriszta773)
2015. máj. 2. 16:26
Nem feltétlenül"előírásra" gondoltam, csak pl. mittomén, inkább előre szóljak, hogy ezt és azt nem szeretem, de akkor meg korlátozom; viszont ha Utólag szólok, hogy ez és ez nem tetszett, akkor már megtörtént a megbántás felém, még ha nem szándékosan is...
2015. máj. 2. 16:22
Nem ez az első kapcsolatom. Inkább azt mondanám, az első olyan ahol a párom nem az az otthonülős, "fenekembe bújós" fajta, más típusú pasikhoz szoktam :)
2015. máj. 2. 12:46
Ha azonos hullámhosszon vagytok, akkor ebben is ráéreztek, hogy mi az amit megengedhettek magatoknak, mi az ami a másiknak belefér. Ha korlátozni kell egymást, akkor inkább szakítsatok.
36. kriszta773 (válaszként erre: 1. - Tuksika)
2015. máj. 2. 12:44

ha egy kapcsolatban már szólni kéne azért, hogy hé, nem töltünk együtt elég időt, akkor abból nem lesz jó kapcsolat. vagy az érzések vagy az életvitel tér el teljesen, vagy mindkettő


azt nem is értem, hogy merült fel benned ilyesmi, hogy valakinek előírd, ezt vagy azt nem teheted

35. moonlight13 (válaszként erre: 34. - Averill)
2015. máj. 2. 11:38
Gyanítom, hogy az első kapcsolata, ha nem akkor már régen rossz! Csak a két végletet ismeri. :(
34. Averill (válaszként erre: 32. - Moonlight13)
2015. máj. 2. 11:19

Ja, értem.

Ki tudja, lehet, hogy ez neki az első komolyabb (ha visszajön, talán megmondja). És most merültek fel ilyen igények.

2015. máj. 2. 11:09
Amennyi mindkettő számára elfogadható és tolerálható. Menjenek együtt is de maradjanak meg a régi barátok, barátnők.
32. moonlight13 (válaszként erre: 31. - Averill)
2015. máj. 2. 11:02

Az "érdektelenség"-ből gondoltam, hogy csak megy mindenki a maga útján, és nem tájékoztatják egymást.

Egyébként az egész kérdésfeltevést nem értem.

Olyan, mintha a fórumindítónak ez lenne az első kapcsolata.

31. Averill (válaszként erre: 29. - Moonlight13)
2015. máj. 2. 10:04
A "mindenki arra megy, és azt csinál, amit akar"-ban nincs benne, hogy nem tájékoztatják egymást. Nem is értem, hogy merült ez fel.
30. syria (válaszként erre: 28. - Zinike)
2015. máj. 2. 09:57
Normális kapcsolat = hagyományos értékek (pl. hűség, tisztelet, tolerancia, stb.) betartása. Szerintem.
29. moonlight13 (válaszként erre: 1. - Tuksika)
2015. máj. 2. 05:59

Ezt a kérdést nem is értem, olyan természetellenes. Hány éves vagy?

Egy párkapcsolat két emberről szól. Hogy gondolnád azt, hogy valakit irányítani kellene, megszabni, hogy a másik mit tehet, és mit nem?

A "mindenki arra megy, és azt csinál, amit akar" is furcsa nekem. Azért gondolom, kommunikáltok egymással. Szerintem egy normális kapcsolatban mindenki megtartja a barátait, barátnőit, és igen, külön is találkozhatnak velük, de azért nyugodtan tájékoztathatják erről egymást.

28. zinike
2015. máj. 1. 20:33
Érdekes gondolatok merültek fel, bár én amondó vagyok,hogy lehetne boncolgatni azt is, hogy mit jelent a normális kapcsolat... mert ha már felmerül a kérdés, hogy mennyi szabadság kell akkor valaki korlátozni akarja (vagy úgy érzi őt korlátozzák) a párját és az már nem normális véleményem szerint...
2015. máj. 1. 18:08

Jól elkanyarodtunk a szabadságtól. Arany középút mindenben és nagyjábóli hasonlóság, szerintem ezek a kulcsszavak.

Ha egymáson kívül nem állunk szóba mással, az nem jó, de az sem, ha csak este esünk be együtt az ágyba, mert annyira függetlenek vagyunk, hogy máskor nem is látjuk egymást.

Ha egyikünk az egyedüllétet kedveli, a másik meg lépni sem akar nélküle, az sem fog menni.

26. Csipkerózsika (válaszként erre: 24. - C9f9b53798)
2015. máj. 1. 18:05

Szép gondolatok, de csak gondolatok.

A gyerekvállalás meg egy működő kapcsolat létrehozása meg egy csomó érzéstől is függ, nem csak gondolkodástól. Senkinek nem az a célja, hogy 60 évesen ballagtassa a gyerekét, de ha egyszer nem talál megfelelő párt, nincsenek meg a kellő körülmények vagy egyáltalán nem érzi azt, hogy fel lenne készülve ekkora felelősségre, akkor jobb nem siettetni a dolgokat. Azokról meg már nem is beszélek, akiknek egyszerűen nem jön össze, amikor szeretnék, pedig ez mostanában nagyon jellemző.

25. 6b006fc769 (válaszként erre: 1. - Tuksika)
2015. máj. 1. 13:55
Az a normális, ha nem tiltanak egymásnak semmit, nem próbálják egymást korlátozni. És az sem rossz, ha hasonló az érdeklődésük, így zömmel közösek a programok:)
2015. máj. 1. 12:22

Minden épeszű ember egyébként felfogja, hogy hatvanévesen nem túl vicces a gyereke középiskolai ballagására mennie, még min. tíz év onnan, hogy a saját talpára áll, neki meg már fogyóban az ereje, eszi nem eszi ez így van.


Azért nagy megnyugvás az hatvanévesen, hogy látja az ember a gyerekének van szakmája, állása, van lakása, talán már kapcsolata, és ha mázlim van még láthatom az unokámat. Csak elsiklott mostanában ez a dolog... eléggé...

23. c9f9b53798 (válaszként erre: 22. - Tuksika)
2015. máj. 1. 12:10
Ez nem igaz, talán harminc éves korukig, utána rengeteg férfi is érzi, hogy gyorsan kellenne... és akkor meg nem sikerül gyorsan, vagy sokszor nem sikerül... Nem szabad erőltetni egy pár hónapos kapcsolatban ezeket a dolgokat, kérdéseket huszas éveink közepén, de ha működnek a dolgok két ember között, vannak pár hónapra, majd félévre, évre előre tervek, akkor az nagyon jó dolog, és arra lehet építeni, és érdemes csiszolódni. Amikor két ember egy évre már tervez előre, szerintem az az a pont, amikor érdemes házasságban, élettársi kapcsolatban (ki minek a híve) gondolkodni. Ez nem jár a szabadság elvesztésével, csak minden változik, átalakul, minősül, ha jól működik a dolog, senki nem érzi megfosztva magát semmitől, mert többet kap. Ez nem rózsaszín maszlag amiről írok, ez tényleg így van, ha működnek a dolgok, de ezt irányítani kell, kommunikálni, energiát belefeccölni, nem élni évekig semmitmondóan egymás mellett.
22. Tuksika (válaszként erre: 17. - C9f9b53798)
2015. máj. 1. 12:03
Igen, jó dolog a függetlenség de nem lehet erre elpocsékolni a fiatal éveket, mert ezeket nem lehet visszahozni... :( Ráadásul a pasik úgy látom hajlamosabbak erre, mert ők még bőven "ráérnek" pl gyereket vállalni... :P
21. Tuksika (válaszként erre: 13. - B00d33e65c)
2015. máj. 1. 12:00
Köszönöm, ezt akartam hallani. ;)
20. Tuksika (válaszként erre: 15. - Syria)
2015. máj. 1. 11:59
Igen én is így gondolom.
19. Tuksika (válaszként erre: 18. - Averill)
2015. máj. 1. 11:59
Igen ez így van. Nálam pl. sokszor előfordul, hogy előző csalódás miatt "büntetem" a párom, ami tudom hogy nem jó, de néha nehéz elvonatkoztatnom... Mindenesetre ilyenkor képes vagyok elnézést kérni a barátomtól. :)
2015. máj. 1. 11:32

Azt még leírnám, hogy az együtt töltött idő igényén felül irányítani szerintem az fogja vagy akarja a másikat, akinél megbomlott a bizalom valamiért. Vagy egy korábbi élménye miatt, vagy a jelenlegi kapcsolatában történt valami.

Nagyon súlyos esetben olyan is van, aki le akarja uralni a másikat, azért kontrollálja. De ott már szeretetről sem lehet beszélni.

2015. máj. 1. 11:24
Felelőtlenségnek is nevezhetném egy több éve tartó kapcsolatban az ilyen irányú szahadságot egyébként, mert ilyenkor akarva-akaratlanul egyre több közös program lesz, mármint ha tényleg működőképes a párkapcsolat nemcsak élnek egymás mellett a felek. Elköteleződés normális, hosszútávú tervek. Számos házasság, kapcsolat tönkrement a környezetemben, ahol öt-tízév elmúltával nem történtek meg nagyobb lépések. A felelőtlenséget azért írom, mert annyira rövid a fiatalság, kár pocsékolni az éveket a vagyunk és élünk együtt, mindenki carpe diem...
2015. máj. 1. 11:20
Gyerek előtt teljesen normális a külön hobbik űzése, csak legyenek közös pontok is. Hogy külön-külön elmennek teljes éjszakára szórakozni... ha mindkét fél bulizós volt, biztos el tudják fogadni, ha az egyik igen, másik nem, az úgyis vitaforrás. Elmenni a barátokkal sörözni, kávézni, koktélozni külön-külön teljesen normális dolog. Gyerek után úgyis felülíródik minden egy időre teljesen, és újra kell osztani a lapokat.
15. syria (válaszként erre: 1. - Tuksika)
2015. máj. 1. 10:35

Mint az élet minden területén, a maximális szabadság lenne jó.

Szerintem egy párkapcsolatban nem szabad megszabni, hogy a másik mit csináljon, vagy mit ne. Max. véleményt lehet nyilvánítani, hogy ez vagy az tetszik, vagy nem tetszik, s a másik intelligenciájától, alkalmazkodó képességéről függ, hogy változtat-e a párjára, vagy egyébre való tekintettel.

14. 25800e2d09 (válaszként erre: 1. - Tuksika)
2015. máj. 1. 10:18
Ez attól függ milyen típus a két fél. És mennyire alkalmazkodnak egymáshoz. Szóval nincs egyértelmű recept. Ezt ki kell tapasztalni kinek mekkora igénye van a szabadságra, pl korábbi hobbik, baráti társaságok stb. Engem nehéz szabályozni, nagyon szabad szellemű vagyok. De persze alkalmazkodom is.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook