Racionális vagy spirituális (pl. vallás, ezotéria , asztrológia stb..) típus vagy? (beszélgetés)

Azt gondolom, hogy az embereket nem lehet ebbe vagy abba sorolni. Mindenkinek van ilyen és olyan oldala is.

A mai világban racionálisan kell élnünk, de ott van a vallás, ami még ma is társadalmi szinten elfogadott.

Hova is tartozhatnánk, akik vallásos családban nőttünk fel (jómagam és testvéreim is voltunk elsőáldozók és bérmálkoztunk)?

Az iskolában viszont tanultunk biológiát, matematikát, fizikát, kémiát...stb.

Életünket a technikai fejlődés, digitalizáció korában éljük.

Ismerek embereket, akik mérnökként vallásos életet él.

Azt hiszem itt racionálisnak nevezném magam. Az egzakt tudományokban bízom.

A hittanórák sem voltak feleslegesek, nem tanítottak rossz dolgokat velünk. Viszont az istenekben való hitet nem ültették el bennem.

A vallás, mint történelem érdekel.

Mindkettő, az élet más-más területén.

De nem vagyok vallásos, gyerekkoromban rám erőltették, de nem sok sikerrel. Nem szeretem a dogmákat, az érzelmi, intellektuális és fizikai szabadságot viszont igen. Tehát a hitemet is magam alakítom a saját megéléseim alapián.

A kettő között. A nyugati orvosláshoz fordulok, ha egészségügyi problémám van.

Hiszek valamilyen felsőbb erőben, de nem követem egyik vallást sem. A karmában is hiszek, de nem hinném, h szélsőséges módon.

Az asztrológia jópofa tud lenni olykor, néha beleolvasgatok. Meditációt hasznosnak tartom, szerintem van alapja az ilyesfajta "elcsendesedésnek".

Mindegyik területen meg lehet találni, ami konstruktív az ember számára, kinek mi. Én valamiben egyszerűen nem tudok hinni. De egyik szélsőség sem tűnik a számomra jó megoldásnak, sem a végletes - ahogy Te fogalmazol, - racionalitás, sem a spiritualitás.

Sziasztok!

Te melyikbe tartozol? Miért döntöttél amellett?

Néhány éve még engem is nagyon érdekelt az ezotéria( különböző vallások tanai, tenyérelemzés, meditáció, asztrológia) stb... De közel 10 év után rájöttem, hogy ezek nem vittek előrébb, csak mániákusan kérdezgettem mindenkit hogy mikor született ,meg hogy mutassa a tenyerét . A feszültségemet sem oldották a lelki gyakorlatok, csak a tudatalattimba nyomták, ahonnan időnként nagy erővel tört fel az elfojtott feszültség és mehettem a pszichiátriára. Nekem a jól beállított gyógyszerek váltak be a hangulatommal kapcsolatban és a szorongással kapcsolatban is, és a kényszerességemet is a gyógyszer tartja kordában. Ezek után úgy döntöttem, nem pazarolom az időm és energiám az ezoterikus tanok gyakorlására, hanem szembe nézek a valósággal és a racionalitás oldaláról vizsgálom a körülöttem lévő világot. Azóta sokkal nyugodtabb vagyok, és nem agyalok feleslegesen sokat. Köszönöm az orvostudománynak, hogy teljes életet élhetek a gyógyszereim segítségével.