Játszótér vagy küzdőtér, szívesen viszed a gyerkőcöt játszótérre? (beszélgetés)

Most látom hogy szinte ugyanazt írtad te is mint én, több ilyen szülő kéne!

A játékokat nálunk is mindenki használja,de vannak játszótéri játékok is amit mindenki használhat.

A másik amit nem bírok hogy vannak nagy cula kölykök akik ráülnek a kicsik motorjaira és rodeóznak vele na ez is azon dolgok közé tartozik amit nem hagyok szó nélkül főleg ha a miénken csinálják ezt, egyébként nem zavar ha kölcsön veszik más gyerekek nagyon szívesen amíg az enyémeknek nem kell, egyébként ki is van írva hogy a motorokat (bár ez a játszótérire vonatkozik) azt hiszem 6 éves korig lehet használni, nem érdekel hogy a saját holmijával mit művel de a gyerekeimét ne tegye már tönkre.

Sziasztok!

Új hozzászóló lennék, nálunk itt a ház előtt van a máltai játszótér mi oda járunk a fiaimmal évek óta ( a nagy 3,5 éves a kicsi 2 éves).

Mi nagyon szeretjük, és van sok ismerős akik szintén évek óta a "törzsgárda" tagjai.

Meg kell mondjam nagy az isten állatkertje ha szülőkről van szó bár gondolom ez mindenhol így van, én spéciel nem vagyok a padon ülős pletyizős fajta anyuka lévén két fiam után kajtatok a játszin jobbra balra, ez nem jelenti azt hogy nem dumcsizunk nagyon jókat a többi anyukával, de ezt is mindig ugrásra készen és közben fiaimat lesve teszem,mert szerintem kell hogy koordinálja őket az ember azért hogy ne sérüljenek meg vagy hogy másokat ne sértsenek meg ill. hogy megtanuljanak játszani, merthogy szerintem ennek is megvannak a szabályai. Én sose engedem hogy elvegyék mástól a játékot, de azt se hagyom hogy más gyerek tegye ugyanezt az enyémekkel, én minden szívfájdalom nélkül rászólok más gyerekére ha olyat csinál ami az enyémeket bántja.

De azoktól a szülőktől kapok idegfrászt akik leülnek gyakran a játszótéren kívűlre (merthogy ott lehet dohányozni)és rá se néz a gyerekére azt se látja mit művel, na ettől kész vagyok!

Na hirtelen ennyi majd még jövök ha nem baj de mennem kell mert nem bírnak magukkal lemegyünk egy kicsit a játszira.

tavaly amikor a gyerek bekerült a bölcsibe protekcióval,olyan gyerek helyére került akit kikészített az egyik kisfiú.

a gyerek a tipikus rosszcsont kategóriába sorolható,de érdekes módon a kisebb gyerekeket imádja.pl a fiamat állandóan puszilgatta meg ölelgette.de azért szerintem majd örülnek a gondozók,ha a kissrác átmegy ősztől az oviba.

nálunk a játszón mindenki használja a másik játékait,mivel itt a legtöbb ember már évek óta odajár.úgyhogy soha nincs abból probléma ha valaki elviszi a motort egy körre,mert mindig visszakerül.sőt a játékokat is szó nélkül odaadják,ha kérjük.

persze itt is vannak padon ülő csodaszülők akik nem foglalkoznak a gyerekkel,de én soha nem voltam szívbajos,simán rászólok más gyerekére ha valami olyat csinál ami helytelen.utána leállhat velem vitatkozni akinek nem tetszik!

Hát én szívesen hordom,le számítva a mai napot!

Ugyebár nállunk két típusú játszótér van közvetlen egymás mellett,tehát még azt sem lehet mondani hogy messze lenne egyik a másiktól!

Miért nem tudják a szülők a 8-10 éves gyerekeiket a nekik ki jelőlt szabájos kalandpark jellegű nagyon szép szórakoztató játszóra terelgetni,a helyett hogy mosolyogva végig nézik és hagyják (természetesen tisztelet a kivételnek) hogy a 10-12 hónapos,(mint az enyém is) 2-3 éves békésen homkozgató csúzdázó,mászókázó kis gyerekek fejét rugják le,lökik félre,szórják tele homokkal vagy esnek rá a külön és jelzem nem véletlenül a direkt kicsiknek meg alkotott kisebb baba barátabb jászón!

Az én gyerekem is lesz majd nagyobb szóval ez nem provokáció,de legalább a szülők lehetnének kicsit odafigyelőbbek ez ügyben!

Családi minta kérdése... Apuci otthon is terrorizálta a családot, vagy épp olyan tutyimutyi volt, hogy semmire sem jutottak. Sajnos ez ellen nem lehet tenni semmit, max. alternatív megoldásokra tanítod a gyerekedet, hogy adott esetben meg tudja magát védeni.

Ez az, ami sose fog elmúlni, agresszió mindig lesz. :(

Az ismerősöd gyereke annyira sokat fog koppanni az életben, ha ilyennek nevelik! Majd az megtanítja, hogy hol a helye az életben! Az ilyenek mindig csak addig tudják érvényesíteni agresszióval az akaratukat, amíg vannak kissebbek körülöttük (lsd.: ovi, suli), aztán jön a nagybetűs ÉLET, és vele a hatalmas koppanások! Mert akkor már egyenrangú felekkel fog szembenállni, és nem kissebb gyerekekkel! De meg is érdemli az, aki ilyen!

Amúgy, ha azt tanítják neki, hogy agresszió a megoldása mindennek, akkor pld. párkapcsolatban hogy fog viselkedni majd ez a gyerek?

Azért az is fontos, hogy az agresszióját, indulatait megtanulja kezelni az ember!

ez nem karakánság

agresszívnek lenni könnyű, és szerintem csak bizonyos helyzetekben lehet ezzel érvényesülni. Egyébként jelentkezzen az, aki szereti a túlságosan nyomulós, másokat eltipró embereket! :)))

Igen, szerencsére nekem is van sok jó tapasztalatom is. Mi a fiammal egy héten egyszer baba-mama klubba járunk. Ott nem ülnek külön a gyerektől az anyukák, hanem együtt játszunk velük. Persze itt is van olyan eset, hogy egyik gyerek elveszi amivel éppen a másik játszik.A magam részéről nem engedem meg, hogy a fiam elvegye azt amivel a másik játszik, és ő ehhez már teljesen hozzá is szokott. Az biztos, hogy a legfontosabb a következetesség. Itthon is már pár hónapos korától megtanulta, hogy mit szabad bántani és mit nem. A férjemmel teljesen együtt tudunk működni eddig a nevelésben. Az biztos, hogy ténylegesen nevelni nagyon kis koráig lehet egy gyereket.

Nem tudom, hogy az én gyerekem milyen tini, felnőtt lesz, de azt szeretném, hogy ne úgy érvényesüljön, hogy másokat bármilyen formában eltiporjon.

Egyik ismerős anyuka pl. pont az ellenkezőjét mondja, hogy vegyen csak el mindent a gyerek, legyen harakán, mert az életben csak így lesz esélye.

ma tök jó volt a játszón. Mondtam a fiamnak, hogy csak akkor adunk krétát a nagyobb gyerekeknek, ha kérnek, a kicsiknek adunk, mert ők még kicsik :))

Tudtam, hogy nem örül majd annak, hogy alig ülünk le játszani, mindjárt ott terem valaki aki akar tőle valamit :) Mondtam is a kisfiúnak, hogy adunk krétát, ha kér. Odajött az apukája és szépen kértek is krétát, utána együtt játszottunk. A fiam is feloldódott. Öröm látni, hogy azért vannak jól nevelt gyerekek, és még vannak szülők akik játszanak a gyerekükkel :))

persze voltak megint padról ordibálós anyukák is, de hát ez van :)))

azt vettem észre, hogy az anyukák nem játszanak a gyerekükkel ezért az összes gyerek szabadjára van engedve. Nálunk nem szólnak rá, ha a gyerek elveszi más játékát - vegye vissza ha kell. Ennek nem vagyok híve, szerintem nagyobb gyerek már kérje el, ha valami kell neki, de az anyák észre se veszik, mert a padon ülnek. Mintha nem lenne fontos az érzelmi nevelés - leviszik a gyereket, hogy az kitombolja magát.

Ez meg azért szomorít el, amit már többen is írtatok, hogy ezek a gyerekek közé fog járni a fiam óvodába és iskolába. Ő meg túlságosan is szende, pont az ilyenekre szoktak rászállni a nagyszájúak.

Páromnak is égnek állt a haja, amikor találkozott a gyerekkel... Az apuka még büszke is a fiára... De azért ne feledkezzünk meg az anyuka tutyimutyiságáról se! Mert annak a gyereknek igenis tudnia kellene már ilyen idősen, hogy nem ő az úr a háznál, hanem anya is parancsol! Én csak fogom a fejem sokszor (jobb híján). Barátnőm mostmár érzi, sőt(!), tudatosult benne, hogy elrontotta a nevelést, csak még azt nem fogta fel, hogy mostmár nagyon nehéz lesz neki kiharcolni a tekintélyt, és a gyerekkel is meg fog gyűlni a baja nagyon csúnyán, mire valamelyest átneveli.

Nekünk párommal már az is megfordult a fejünkben, hogy itthon azért még nem igazán elfogadottak a színesbőrűek (akárhogy is nézem, ez van), és bizony, ha ilyen agresszív marad a gyerek, később, vagy ő fog vkit csúnyán helybenhagyni (pld. késelés), vagy őt hagyják helyben, de nagyon! Ezt próbálom az anyának is mondogatni, kezdi felfogni, de azzal, hogy a pelenkás popójára rácsap, sokmit nem csinál. Meg se érzi! Ső! Szó szerint kiröhögi...

Sajnos Bea is ott rontotta el, ahol sokan mások, akiknek ilyen neveletlen a gyerkőce. Őket a gyerek irányítja, nem pedig ők a gyereket.

Gyerekkórházban dolgozván, minden nap látok ilyen szülőket. Engem azért keserít ez el, mert 1szer nekem is lesz gyerekem, és mint tudjuk, a gyereket nem csak a család neveli, hanem a környezete is (ovi, suli, stb.). Ilyenek közé engedjem? Ezt lássa a többiektől, hogy ez a természetes? Mindemellett, ők a jövő generációja, akikre nekünk majd valaha támaszkodnunk kellene. Hogy fogunk tudni így? Leszúrnak az utcán? Felborítanak? Vagy mi lesz?

Nem is lepődök meg rajta, hogy a tinik ilyenek.

Kolleganőm bőg, mert a 13 éves lánya olyan dolgokat művel, ami nála nagyon kicsapja a biztosítékot. Bőg, mert azt mondja, hogy ő nem erre nevelte. Ő nem, de az osztálytársai igen...

Lehet, hogy nekem se kéne hagyni, hogy más motorjával menjen. Végül is az tényleg másé és nekünk is van... Mondjuk azért nehéz ez most nekem, mert elég későn vettünk neki motort, ezért egy ideig másokét kértük kölcsön. Ráadásul más is kölcsönöz.

A következetesség valóban nagyon kell. Sajnos, én sem vagyok elég szigorú, de azért próbálkozom... :)

Ezeket leszámítva egyébként szeretünk játszótérre menni. Meg kell tanulnia a közösségi életet, mert az oviban/bölcsiben már nem lehetünk folyton a nyomukban, és biztosan ott is lesznek hasonlóan problémás gyerekek.

Addig örüljetek, amíg a barátnőm 2,5 éves kisfiával nem futtok össze vmelyik játszótéren! :) Az a gyerek (habár én imádom, és tudok neki parancsolni is) 1 igazi átok! "Szegény" anyja már szégyenl vele játszótérre menni, mert képes nekimenni nála idősebbeknek is, felborítja őket és a fejüket rugdossa. Agresszív, akaratos, hisztis, stb. Én az anyja helyében már úgy megvertem volna, mint a lovat (pedig nem vagyok híve a gyerekverésnek, de ha a szóból nem ért, akkor vmilyen eszközzel csak el kell érni, h közösségben rendesen viselkedjen)!

Sokszor az a baj, hogy következetlenek a szülők. Így aztán a ygerek soha nem is fogja megtanulni a társadalom írott, vagy íratlan szabályait. Úgy, mint barátnőm fia se. Az anya is lagymatag, ha rá kell szólni, nem elég erélyes, a gyerek szó szerint már most szemberöhögi, ha rászól az anyja. Tavaly, mikor a szemem láttára ütötte az anyját, és torka szakadtából röhögött rajta, hiába mondtam Beának, hogy szóljon rá, közölte, hogy "de olyan kicsi még, úgyse érti"... Na most ezek után, nem is tudopm, hogy mit várt. Azt hitte, hogy majd az idő múlásával, magától megtanulja a gyereke, hogy verekedni, agresszívoskodni nem szabad? Én hiába mondtam neki, hogy attól, h kicsi, még nem hülye, el lehet neki szépen magyarázni a dolgokat, vagy, ha nem megy másképp, csapjon a kezére. Nem tette, ráhagyta. És most itt tartanak. Nem mer vele játszótérre menni...

A másik gond, hogy a szülők között sincs egyetértés a gyereknevelésben. Ha a Bea tiltana vmit, az apja ráhagyja a gyerekre, megengedi neki. Apuka nigériai, más kultúra, Európában csupán kb. 6 éve él, más értékeket képvisel, és nem érti, hogy itt mik a társadalmi elvárások egy gyerektől, és hogy ezzel a magatartással a gyereke nem fog tudni beilleszkedni sehova. Szerintem így oviba se veszik fel. Bölcsiből már elutasítoták...

És rajtuk kívül mennyi iylen szülő van még!