Írjunk bátran verset, bármiről... (fórumjáték)

feneette fenekedre minek a kötőjel,

kolbászod malaca szakad,

ahogy kaparod a falat -

roger bravo charlie, nem tudsz te már járni,

mandulalány kenjen a plafonra,

várólistán jézustól a pofonra,

messzi pestre egyen a franc,

hátha ott majd nyugton maradsz

napelemmel vilägitok, igy müködök evek ota,

estenkent a felhomälyban, erröl szol majd minden nota,

kökerites, töklämpässal, Roger neve köbe vesve,

disznovägäs lesz minälunk, es a böller nem jött kesve,

a phuketi ronasägon, a "manduläk" belet mostak,

a sok malac felelmeben, egytöl egyik mind befostak,

jol befostak felelmükben, mert a böller keset fente,

Roger volt a fogo ember, "mandula" läny meg bekente,

kolbäsz log a pitvarajton, daräloban malac farka,

szep az elet, ugy szeretem, körülöttem minden tarka,

spriccelt szegeny malac vere, de a kaja fontos nekem,

"manduläkkal " ejjel alszom, ha megmostam a fe-nekem,

tenger helyett malac verben, äztattam a puha testem,

Roger vagyok, honvägy gyötör, mi lehet most messzi Pesten?

jol befostak felelmükben, mert a böller keset fente,

Roger volt a fogo ember, "mandula" läny meg bekente,

kolbäsz log a pitvarajton, daräloban malac farka,

szep az elet, ugy szeretem, körülöttem minden tarka,

spriccelt szegeny malac vere, de a kaja fontos nekem,

"manduläkkal " ejjel alszom, ha megmostam a fe-nekem,

tenger helyett malac verben, äztattam a puha testem,

Roger vagyok, honvägy gyötör, mi lehet most messzi Pesten,

napelemmel vilägitok, igy müködök evek ota,

estenkent a felhomälyban, erröl szol majd minden nota,

kökerites, töklämpässal, Roger neve köbe vesve,

disznovägäs lesz minälunk, es a böller nem jött kesve,

a phuketi ronasägon, a manduläk belet mostak,

a sok malac felelmeben, egytöl egyik mind befostak,

Még mindig az áramot keresem

Bicskén, Móron és Hevesen,

havas hegyek szénporos gyomrában,

Domonyban, Demjénben, Domjánban,

sapkámra kötöm a töklámpást,

míg a kertművelő talicskáján

Baracskán vagy Kesztölc táján

kőfalba nem ütközöm.

A tävolban havas hegyek,

En mär hozzäd sosem megyek,

a nyakamba sälat tegyek,

lelekzetet ritkän vegyek,

azt kerted, hogy pontos legyek,

Reg beköptek mär a legyek,

kabätgomb se volt mär rajtam,ott maradt az orosz tajgän,

a hidegben dideregtek,särga csillag, halott karjän,

ott feküdtek sorstärsaik,talicskäjuk hoval lepett,

elelmet mär regen lättak,dombok, sirok hatuk megett,

sirok, persze nevetseges,pici kupac fagyos földben,

halott ember van alatta,es a kezük mind ökölben,

eltelt mär sok ev azota,unokäk is nagyra nöttek,

de az emlek az megmaradt,csak mert zsido, räjuk löttek...

kabätgomb se volt mär rajtam,

ott maradt az orosz tajgän,

a hidegben dideregtek,

särga csillag, halott karjän,

ott feküdtek sorstärsaik,

talicskäjuk hoval lepett,

elelmet mär regen lättak,

dombok, sirok hatuk megett,

sirok, persze nevetseges,

pici kupac fagyos földben,

halott ember van alatta,

es a kezük mind ökölben,

eltelt mär sok ev azota,

unokäk is nagyra nöttek,

de az emlek az megmaradt,

csak mert zsido, räjuk löttek...

Nekem nem, a tejes Mariskának

vagy tán Kövidinka Pistának?

Birkanyírást meg a papnak,

hátha azért áldást adnak

odafenn a toronyban,

Horányban vagy Domonyban,

de ha írek kolompolnak,

borzonghatsz majd te is holnap.

Azt igertem Te neked,

elverem a feneked,

egy borongos delelött,

Megduglak meg tel elött,

Juheee...-))

Jön az apäly, jön az aszäly,

es noch dazu itt van Noszäly,

Rola szolnak ma a hirek,

Megborzongnak szegeny Irek,

Felnek ök a szoknyäjukban,

Kolompolnak a nyäjukban,

aszäly mellett birkanyiräs,

Testi munka es nem siräs,

Volt egy csajom Peruban,

együtt repültük a kondort,

de a tizennégyes villamosnál

mindkettőnk mást gondolt,

konyhaszekrény fából

nem kiköpött ámor,

csak nekem szép álom.

Ibusznak rég voltam utasa,

szárnyam nem mártottam viaszba,

Olümposzon nem jártam,

dohányos sose voltam,

repülővel messze szállnék,

de narancslét sosem innék.

Ikaroszt néha keverem az Ibusszal

talán a szárnyas hasonlóság miatt,

ahol még dohányzó szakaszba is

lehetett kutterjegyet venni, és

vidáman pöfékelve bámulhattam

ki a gép ablakán, alattam

az Olümposz, felettem a világító tábla,

amely szerint viharos időjárás esetén

kéretik az öveket bekapcsolni, mellettem

pedig egy üveg Olympos narancslé.

Valakiről írtam, nem konkrét személyről,

csak ami agyam mélyéről előjön.

Fogalmak, gondolatok, emlékek, fantázia,

tárgyak, emberek, állatok vagy Malájzia.

Ott van minden elásva mélyre,

és mikor felnézek a csillagos égre,

bámulván bambán a fogyó holdat,

előjön néhány buta mondat.

Most mit vársz, hogy Ikarosz repüljön?

Vagy kinek a párja haljon, és mátkája kivel csaljon?

És mátkám megöl a vagyonért? Kétséges hülyeség.

Már a harmadik szerda telt el azóta, nem történik semmi.

Vettem metrójegyet, nem használom, este Micimackóval

jön rám egy kis álom, semmi Walt Disney, csak az eredeti Shepard képek.

Amit nem értek, biztos majd egyszer megértem érted.

Malajziába utazott valaki,

kártyáját ügyesen töltötte ki,

mátkája várta már nagyon,

remélte, hogy nagy vagyon

lesz majd az öröksége,

ha párja felrepül az égbe.

Csak szerdán értem KL-be

a vadiúj MDAC kártyámmal,

s csak egy röpke csókot

válthattam a mátkámmal,

mielőtt a tizedik emeleten

fejemre dőlt a bili, amivel

elindult a dilinyós buli.

Malájföldön voltam eddig

egészen a múlt keddig.

A repülőm akkor landolt,

de a malájoknál kicsi gond volt.

Nem működött az internet,

a versem is ezért késett.

Ne küldjél fejemre átkot,

hiszen most már tisztán látod,

van számomra alibi,

ne dőljön fel a bili!

Pajtikáim, nem hittétek,

hogy Malájföldön szép az élet,

versikémet lesz**tátok,

fejetekre essen átok,

nem várhatok tovább rátok.

Sally, kedvenc AirAsia stuvikám

Don Mueangból KL-be vitt megint,

negyedszer talán,

bár az időjárásjelentés szerint

iszonyat eső várható,

és esernyő nélkül

nem lehetséges

semmilyen találkozó.

Wangsa Maju (guglizzátok)

domboldal, milliomosok lakhelye,

az előbb is két Lamborghini

verte fel házam előtt a csendet,

a mamba marása tavalyelőtt

ennél kevesebbet jelentett.

Az alkóvban maláj csaj ül a padon,

nem muszlim, nincs rajta kapucni,

és majdnem természetes mosolya

majdnem elkápráztat, nyakában kereszt,

a képmutatók falán mindig láthatod ezt.

Szobám enélkül is véges, nincs benne laknivaló,

ami mambahalált Ausztráliáról írtam, költői hazugság.

Amália hazament Svédországba, vitt magával egy parti őrt,

várom, hogy kirúgja, és akkor megint látom őt,

éjjel megőrjít az LRT zaja, túl közel az állomás,

Malajzia-Thaiföld véget nem érő iszonyat látomás.

Malájföldön szép az élet,

de ma erről nem beszélek,

megmondhatom kristálytisztán,

nem nyűgözött le az iszlám,

inkább lennék kenguru,

mint allahhívő főguru,

ugrálhatnék kora reggel

zsebemben a gyerekekkel,

koala is lehetnék,

falevelet ehetnék,

irány tehát Ausztrália,

gyere velem, Amália,

fürödhetsz ott tejben-vajban,

sikíthatsz, ha netán baj van,

megment majd a parti őrség,

csak ne legyen túl nagy hőség,

tarts magadnál napolajat,

foghatsz egy-két olajhalat,

lökd oda a cápáknak,

s akkor téged nem rágnak,

este pedig Canberrában

koktélparti van a bárban,

kivilikőr, emupörkölt,

reggel majd a portás fölkölt,

kimegyünk a sivatagba,

csak ne nézz az égő napba,

lenn a földet figyeld jobban,

mert a mamba inkább ott van,

megcsípi a bokádat,

mérge véres okádat,

pápá kedves Ausztrália,

benned lettem halál fia,

malájföldön szép az élet,

ha ottmaradok, most is élek.

Szingapúrba én elmennék,

nem is lennék én ott vendég,

hisz őseim ott születtek,

malájokként nevelkedtek.

Buddhista volt dédnagyapám,

dédnagyanyám kínai

apám zsidó, és az anyám

eredeti thaiföldi.

Így lettem én echte magyar,

s ha nem hiszed el mesémet,

nem tehetsz mást, csupán erre

csóválhatod a fejed.

gyere menjünk szingapúrba

hol a füled nincs kifúrva

ütheted a gongot-bongot

fejed attól sose kong ott

madárlesre is mehetünk

hátha attól jó lesz nekünk

barátaim kinn az úrban

nagy buli vár szingapúrban

Valamit tanultam ma,

van égig érő fokhagyma,

és ha nagyon ég az ég

a fokhagyma porig leég.

A vöröshagyma milyen lenne,

ha az égig emelkedne?

Mi történik a zsiráffal,

azzal a nagy nyakával?

Az is felérhet az égig?

Az angyalok végignézik,

ahogy szegény zsiráf mama

kis zsiráfját siratgatja?

Neki rövid még a nyaka,

nem érhet fel oly magasba,

kénytelen ő lent maradni,

és a sorsát elfogadni.

Száraz szárát tapintsd végig

egészen az égő égig,

ha tényleg száraz,

porig leég,

ha nem száraz,

mind a tiéd.

A fokhagyma is sárgul már

nem süti a napsugár.

Szép zöld színét elvesztette,

ki is megyek én a kertbe.

Száraz szárát megfogom,

a földből szépen kihúzom.

Karácsony lesz nemsokára,

jó lesz majd a kocsonyába.

Delete az ég és az egész föld is,

a fokhagymarét lesz csak zöld is,

insert capslock option command,

restart, reload at your demand.

Szürke az ég, bánatos,

Sötét felhő esőt hoz.

Bánatomra nincs vigasz,

Sokára jön a tavasz.

Egeremnek megmondom,

hogy delete-re kattintson.

Az egerem a laptop mellett

space-t, shiftet és controlt ellett,

megnyomtam az alt esc tabot,

de a gép már cserben hagyott,

patkány nőtt az egér helyén,

patkánymérget lövellt belém,

nem voltam már rendszergazda,

a rohadt egér jól elb...ta.

Ó, de csodás, megoldottad,

a pótkulcs megvan, ahogy írtad.

Kezemben volt az egerem,

amíg írok elengedtem.