Egy gésa beszámolója

Folyamatosan figyeltem az álláshirdetéseket, és mindig láttam az erotikus munkalehetőségeket is, de eszembe sem jutott foglalkozni velük. Míg egy napon - csak úgy "kíváncsiságból" - fölhívtam az egyik számot. A hirdetésben ez állt: "Középkorú hölgyet keresek szexmentes erotikus munkára." Én akkor 48 éves voltam. Nem vagyok csúnya, kirobbanó szépség sem vagyok, de ha középkorú hölgyeket keresnek, akkor talán más erényekre van szükség. Pl. türelem, kedvesség, tapasztalat. Volt az életemben néhány kapcsolatom, egyszer házas is voltam, de nem habzsoltam a férfiakat. Azonban ezekben a kapcsolatokban általában jó volt a szex. Tehát, gondoltam, tudok mit adni egy ilyen munka során.

Fölhívtam az adott számot. Finom női hang válaszolt. Elmondta a címet, hova menjek, és még aznap el is mentem. A lakás el volt függönyözve, bent kis fényű lámpák égtek. A berendezés szép volt. Puha szőnyegek, kényelmes dívány, a polcokon apró dísztárgyak, sok tükör a falon, és tisztaság. Mindegyik szoba közepén pedig egy masszázságy. (Három szoba volt ebben a lakásban). Beszélgettünk a nővel, akié ez a vállalkozás volt. Magas, elegáns, szépen kifestett, harmincas éveinek végén járó nő.

Elmondta, hogy ezen a helyen erotikus masszázs történik. A lányok fényképe - arccal vagy letakart arccal - fent van az interneten. Mindegyikük kap egy telefonszámot. A férfi kiválasztja, hogy neki ki tetszik, felhívja a lányt, eljön. A lakásban megfürdik, aztán fölfekszik a masszázságyra, és a lány, akin csak egy tangabugyi van, megmasszírozza. Közben halk zene szól, gyertyák égnek, füstölő illatozik. Az első félórában masszírozás történik, utána pedig jön az erotikus rész, ami nem más, mint orális szex. Közösülni a vendéggel nem kell, sőt tilos, mert ez a "szolgáltatás" nem erről szól. Ahhoz más nőket kell fölkeresni. Ez mindenesetre megnyugtatott. Elmondta még a nő, hogy a diszkréció nagyon fontos. Híres emberek (művészek, politikusok, stb.) is megfordulnak. Azt mondta, a férfiak - akik igénybe veszik ezt - úgy hozzászoknak a látogatásokhoz, akár a droghoz.

Aztán átmentünk egy másik szobába. Ott megkért, hogy vetkőzzek le, mert látni szeretné, hogy milyen vagyok. Levetettem a ruháimat, végignézett. Végül azt mondta, hogy majd felhív telefonon, hogy mehetek-e vagy sem.

Még a buszon ültem hazafelé, amikor visszahívott, hogy rendben van, holnaptól mehetek dolgozni.

Örültem, hogy megfelelőnek talált, de máris elkezdtem szorongani is. Föl kell majd tenni a fényképeimet az internetre? És ha az ismerőseim rám találnak? És majd bárkit, aki érkezik, ki kell elégítenem? Azon az éjszakán nem sokat aludtam. Másnap fölszálltam a buszra, végigutaztam vagy 8 megállót, leszálltam, de nem bírtam elmenni megint abba a lakásba. Céltalanul mászkáltam, végül fölhívtam a nőt, hogy meggondoltam magamat, nem tudom elvállalni ezt a munkát. Ő győzködött egy darabig, végül föladta, és elbúcsúztunk egymástól.

Ez januárban volt. Az életem folyt tovább a régebbi, szűk medrében. Akárhogy is, de pénzre van szükségem.

Májusban fölhívtam egy másik számot. Ezúttal egy szép, fiatal, barna lánnyal találkoztam. Kedves, könnyed volt. Nem nagy ügy, nem kell aggódni. Csak legyek mindig kedves, aranyos, úgy sokat fogok keresni. Ja, igen, a kereset: azt mondta, még a rosszul kereső lányok is 200 ezret visznek haza havonta. Hát ez nagyon jól hangzott.

Másnap szexi fehérneműket vittem magammal, hogy abban fotózhasson le. Fölkerültek a képeim az Internetre, arccal. (Anyám nem nézeget ilyen oldalakat, más meg nem érdekelt.)

Kilenc hónapig dolgoztam, mint erotikus masszőr. A fizetésem nem volt rossz, de nem volt olyan rendkívül jó sem, mint ahogy reméltem.

Megismerkedtem néhány lánnyal, akik a kolléganőim voltak, és megismerkedtem jó néhány férfival, akik a vendégeim voltak.

Mindenféle korosztály jár erotikus masszázsra. Vannak, akik magányosak, és azért járnak el. Vannak, akiknek van kapcsolatuk (feleség, barátnő, stb.), mégis igénylik a kalandokat. Izgalmas, titkos, és többnyire minden vágyuk teljesülhet.

A lányok általában csinosak, de nem különösebben szépek. Persze akadnak nagyon szép lányok is. Ritka azonban természetes szépség, aki nem festi agyon magát, vagy nem tetoválja magát, vagy szoláriumozza a bőrét. Teljesen átlagos testalkat és arc megfelel ehhez a munkához. A hangsúly a kedvességen van, az odaadás képességén. Erre van szükségük a vendégeknek.

A vendég és a lány közötti kapcsolat üzleti. A férfi fizet, a lány pedig szexet ad. Mégis néhány esetben az érzelmek is megszólalnak. Mindegyik lánynak van olyan vendége, aki szerelmes belé, akár feleségül is elvenné. Ismerek néhány romantikus történetet, ahol tényleg házasságba torkollt a kapcsolat.

Alapvetően mégsincs sok romantika ezekben a pásztorórákban. A lányok olyasmit tesznek, amit egyébként nem tennének meg. Ezért sokszor előfordul, hogy undorodnak a vendégtől. Ennek az ellenkezője is megesik: volt olyan, hogy egy vendég felizgatott. De nem ez a jellemző. A legtöbb esetben kellemes, baráti a légkör. A férfi szexre számít, a lány pedig pénzre. És ha némelyik vendég durva (nem feltétlenül agresszív, csak túl "szenvedélyesen" szeretkezik - sok férfi hiszi azt, hogy ez vonzó a nők számára, pedig többnyire csak kellemetlen), akkor a lánynak ügyesen le kell szerelnie őt, vagy pedig összeszorított foggal tűrnie.

Végül azért hagytam abba ezt a munkát, mert a szerelem berobbant az életembe, és szerelmes állapotban nem akartam ezt tovább művelni.

Sok történetet lehetne még mesélni, de akkor túl hosszúra nyúlna ez a cikk.

Hát ez volt az én kalandozásom a szexiparban.