A mi szerelmünk története

Több mint két éve nyáron, pontosan 2007-ben regisztráltam egy oldalra, ahol szavazgatni lehetett a feltett képekre. Mindig megnéztem a friss képeket és egy nap rabul ejtett egy csodálatos szempár gazdája. Megnéztem a képeit minden áldott nap és szavaztam rájuk, amit persze a tulajdonos is látott. Aztán augusztus 8-án kaptam egy üzenetet. Ő írt nekem, alig akartam elhinni. Váltottunk pár levelet, aztán elkértem az msn címét és ott beszélgettünk tovább.

Hamar szóba került, hogy esetleg találkozhatnánk, bár nekem akkoriban még volt barátom. Már nem szerettem, a végét járta a kapcsolat, különben nem vetettem volna szemet másra.

Tomival, mert így hívták az én kiszemeltemet, nem sikerült elsőre összehozni a találkozót. Közbejött egy s más, amiért úgy láttam inkább lemondok a dologról. Aztán úgy alakult, hogy szeptember 2-án mégis találkoztunk, méghozzá Győrben.

Arról még nem írtam, hogy én akkoriban Sopronban laktam még, Tomi pedig Szentendrén, ha másért nem, hát ezért elég lehetetlennek tűnt ez a kapcsolat.

De mi mégis adtunk egy esélyt a dolognak. Akkor ott másodikán egy csodás napot töltöttünk együtt, és megbeszéltük, hogy nem hagyjuk, hogy a távolság közénk álljon. Az akkori barátommal persze azonnal szakítottam.

Az első hónapban minden hétvégén Győrben találkoztunk, sétálgattunk, rock koncerten voltunk, pedig Tomi nem is ezt a zenét szerette, de mégis elhívott, hogy a kedvemben járjon. Októberben meghívott hozzájuk Szentendrére. Délelőtt még Pesten sétálgattunk picit, felmentünk a Gellért-hegyre, aztán mentünk csak hozzájuk. Következő alkalommal ő jött el hozzánk Sopronba. Aztán a karácsony utáni pár napot és a szilvesztert együtt töltöttük náluk.

Utána hol nálunk, hol náluk találkoztunk. Volt hogy hetente volt, hogy csak két hetente és ezt mindketten nagyon nehezen viseltük.

Időközben alaposan megismertük a másikat és rájöttünk, hogy szinte teljesen ugyanolyanok vagyunk. Ő is makacs, válogatós, sértődős, nem szereti, ha másnak van igaza és még rengeteg hasonlóságot fedeztünk fel kettőnk közt. Azt tudni kell, hogy mindkettőnk horoszkópja rák és köztudott, hogy a rákok nagyon család centrikusak.

Nem véletlen tehát, hogy fél év együttlét után úgy döntöttünk, kisbabát szeretnénk.

Az összeköltözés már korábban szóba került. Eleinte úgy volt, hogy Tomi költözik Sopronba, aztán szerettem volna Pesten tovább tanulni, úgyhogy úgy döntöttünk, én költözöm Szentendrére.

De végül tanulás helyett családot alapítottunk. 2007 májusában kiderült, hogy babát várok. Nagyon boldogok voltunk mindketten.

Mindig is szerettem volna fiatal anyuka lenni, ami tehát teljesült is, hiszen most 21 éves vagyok. A korkülönbség köztünk 5 év, ami abszolút nem érződik.

Következő hónapban odaköltöztem Szentendrére. Párom a szüleivel lakott még, tehát velük éltünk együtt, ami nem volt épp zökkenőmentes.

2008. december 29-én megszületett a mi pici Balázsunk, életünk értelme. Utána csak még jobban romlott a helyzet a szülőkkel, úgyhogy a nyáron ideköltöztünk Pestre albérletbe ideiglenesen. Amint lehet szeretnénk Sopronba költözni, nagyon odahúz a szívem és a családom is.

A mi esetünk a példa rá, hogy egy interneten szőtt ismeretségből is lehet nagy szerelem és hogy a távolság nem lehet akadály két szerelmes közt.

Már több mint két éve töretlen a szerelmünk, a pici fiúnk érkezése után pedig, ha lehet, csak még erősebb lett. És ahogy mi mondani szoktuk: örökkön örökké!