Bírom a kritikát csak nem szeretem. (beszélgetés)

Kényes téma. Sokan nem tudják tapintatosan megfogalmazni, vagy rosszkor adják elő, vagy olyantól kapod, akinek semmi köze hozzád vagy a dologhoz. Állítom még örülnél is a kritikának ha hozzád közel álló személytől kapod nem bántó megfogalmazásban, hanem éreznéd a jó szándékot, segítő készséget abban, hogy miben változz. Ha nem kritikának éreznéd hanem jóindulatú figyelmeztetésnek, segítségnek, még örülnél is. Az emberek nagy százalékával az a baj, hogy tapintatlanul, bunkó módon adja elő hogy valami szerinte kifogásolható a viselkedésedben. Hát ki szereti ezt? Nem is szereted, és még azt is detektálod magadban, hogy mekkora bunkó volt veled az illető.

A kritikus mutat rá a gyengeségedre,amiben erősödnöd kell.Örülnöd kell ha baráttól származik,úgy kevesebb az irónia benne.Ám ha csupán irónikus jellegű a kritika,úgy tudod hogy irigyed vallomása csupán(színt vall a becstelen).

Ezt csak te állítod magadról. Valószínűleg nem is bírod, ha kiírtad ezt a lózungot.

Vagyunk igy ezzel egy páran:)

Nem szereted, tehát nem bírod. Értem.

A vallomás: "Bírom a kritikát csak nem szeretem."