Balesetem története, avagy semmi sem történik ok nélkül (beszélgetés)

Örülök, hogy végül minden jól alakult!

A kis angyalkák tényleg vigyáztak rátok, és talán pont ez kellett ahhoz, hogy akkor és úgy születhessenek meg, hogy a lehető legjobb legyen mindenkinek. Vigyázzatok rájuk úgy, ahogy ők vigyáztak rátok. :)

Azt szeretném kérdezni, hogy a rendőrségi vizsgálat végül kit hozott ki vétkes félnek? Mert ezt nem írtad le, csak azt, hogy kb. egymásra mutogattatok a mentőben.

Nehéz lehet elhinni, de valaki (lehet, hogy éppen Te) nagyot tanult belőle.

Amennyire kívülállóként tudom, átérzem a fájdalmad. :( Két lányom van, most úgy érzem, belehalnék, ha valamelyikkel történne valami.

Örülök neki, hogy ennyivel megúsztad - megúsztátok. Gratula a srácnak is, na nem csak a mutatványért, hanem hogy neki sem lett semmi baja, de ezt említetted is az írásban, hogy ez így nincs teljesen rendben azért... általában a vétkesek nyugodtan élnek tovább, míg akik nem tehetnek semmiről, akár az egész család meghal 1-1 olyan miatt, mint aki életben marad.

Remélem soha többet nem lesz részed, és ezt kívánom mindenkinek, magamnak is. Mégegy nyomós sztori a biztonsági övre, na meg amúgy is, hogy figyeljünk már magunkra...

Egyébként érdemes elgondolkodni, és úgy élni, főleg kapcsolatokat alakítani (rokonok, család), hogy egyik napról a másikra vége lehet mindennek... persze fel a fejjel, és csak pozitívan, de muszáj a földön lenni két lábbal.

Szép estét!

Szerintem kaptál még egy esélyt, hogy használd máskor a biztonsági övet.

Ha csak kicsit más szögben ütköztök, tragédia történhetett volna.

Ha már tervben volt az esküvő, akkor valószínűleg amúgy is kilátásban volt a gyerek is. De lehet, hogy neked van igazad.

Ami még nekem kitűnt a biztonsági övön kívül, hogy pár másodperc telt el az indulás és az ütközés között. Szóval lehet, hogy a srác volt rossz sávban, de indulás előtt talán jobban szét kellett volna nézni. Igen, lehet, hogy a másik a hibás, de mint Krisz is utalt rá, az életem, testi épségem valamivel többet ér, mint az igazam a KRESZ szerint.

Teljesen átérzem a cikkedet, velem is hasonló baleset történt 2004-ben...

De felgyógyultam, ma már én is anya vagyok! :)

Az Őrangyalotok vigyázott Rátok, nem aludt el!

Sajnos a Fiamé annak idején elaludt, és Ő már nincs közöttünk!

Nagy mázli, hogy megúsztátok, főleg te. Gondolom azóta nem vagy hajlandó azelőtt elindulni, hogy bekötnéd magad. Ugyanis, ha nincs légzsák, akkor bizony valószínűleg nincs ez a cikk sem... :S

Becsüld meg és használd ki jól az életedet! :)

A sors keze...

További boldog életet kívánok nektek.

A kisfiam azon a napon született :)

és ezt pont te mondod te ördög :D

amúgy tény hogy a technikának köszönhetik az életüket nem másnak.

Örülök neki, hogy megúsztátok a balesetet!! Teljese átérezem a dolgokat. Én is karamboloztam már... Bkv busszal...

én is azt hittem meg fogunk halni, igazából nem is tudom , hogy úsztuk meg!! Az autó eleje nálunk is eltűnt... és tényleg olyan az a pár másodperc, hogy tudod mi fog történni, de elkerülni már nem tudod, és hosszú óráknak tűnik mire bekövetkezik az ütközés. nem én vezettem, de azóta is félek a kocsiban. Mindig figyelem a többi autóst, összerezzenek, ha túl közel jön egy másik autó... azt hiszem, ennek hatására, soha nem lesz jogsim!!

Megkönnyeztem én is. Nagyon szépen megírtad. Szívesen olvasnék tőled mást is. Vidámabb történetet is.

Sok boldogságot nektek!!! :)))