Augusztus 20. – Szent István és az államalapítás ünnepe

Sokan nem tudják, hogy hosszú ideig az ünnepnap nem augusztus 20., hanem augusztus 15. volt. I. István király halálának napja, aki 1038. augusztus 15-én hunyt el. I. Szent László rendelkezése szerint a továbbiakban augusztus 20-án tartják az ünnepet; 1686-ban ezen a napon XI. Ince pápa szentté avatta Istvánt. Ettől kezdve egyházi ünnepként szerepelt, jóval később Mária Terézia tette nemzeti ünneppé. A Szent Jobb hosszú utat tett meg, a török hódoltság idején elkerült az országból, Raguzában, a mai Horvátország területén bukkant fel újra, a domonkos szerzetesek kolostorában. Innen hozatta Budára Mária Terézia. A Zsigmond-kápolnából a II. világháború idején Ausztriába rabolták a koronázási ékszerekkel együtt, 1945-ben hozatták vissza Magyarországra katonákkal.

1948-tól, mint más vallási ünnepeket, szokásokat, ezt is „átszabták”: a rendszerváltásig csak az alkotmány és az új kenyér ünnepeként szerepelt. A Szent Jobb körmenet 1989-ben indulhatott ismét útjára, e naptól fogva az ünnep része, hogy körülhordozzák a Szent István Bazilikában elhelyezett ereklyét.

Az augusztus 20-i tűzijátékról 1829-ből való az első híradás, a háborúk idején természetesen jó néhány évben elmaradt. A tűzijáték maga azonban sokkal korábbi, Magyarországra feljegyzések szerint Mátyás király és Beatrix menyegzőjére, a reneszánsz udvartartás hozta be, bár ezt sok történész vitatja, az bizonyos, hogy a 15-16. századból több esetben is említenek robbanó fényekkel való ünneplést. Eleinte az állami ünnepen még a Városligetből lőtték fel a rakétákat.

A vízi- és légi parádék is sokéves múltra tekintenek vissza, evezős felvonulásról 1949-ből maradtak fenn régi fotók, a hatvanas évektől pedig a repülőket is megcsodálhatták a nézők. 2017-ben ismét sor került rá néhány év szünet után, repülőgépeket, helikoptereket, a vízen pedig turistahajókat és honvédségi, aknamentesítő hajókat is láthatott felvonulni a közönség.

Ilyenkor rendezik meg a Debreceni Virágkarnevált több napos programmal, 20-án tartják a fő attrakciót, a virágkocsi felvonulást. A cívis városból korabeli lapok már a századelőről értesítenek híresen szép virágos korzójáról, amelyen kerékpárok és lovas fogatok vonultak feldíszítve, a nézők örömére. A karnevál 2016-ban ünnepelte az 50. évfordulóját, különleges díszítésekkel - amelyhez akár félmillió virágot is felhasználnak, a témák szerint feldíszített kocsikkal, mazsorett felvonulással, néptánc és művészeti fellépőkkel nagyszabású eseménnyé vált.

Az ünnep része az új kenyér megáldása, amit az újonnan learatott búzából sütnek. Aratóünnepet, áldást és díszes felvonulást egészen a középkortól tartottak, eleinte július 15-én - az Apostolok oszlása ünnepén, amely fontos időjósló nap volt, hiszen a búzaterméstől függött a nép mindennapi megélhetése. Péter-Pál napján ünnepeltek sok helyütt, s csak a szocialista éra idején került át augusztus 20-ra, ekkorra időzítették a Magyar Népköztársaság alkotmányának kihirdetését 1949-ben. Így ötvöződött Szent István, az alkotmány, és az új kenyér ünnepe.

2020-ban a járványügyi intézkedések miatt a településeken helyi rendezvényekre sor kerülhet a szabályok betartásával, ám elmarad a megszokott állami ünnepség, és nem rendezik meg a tűzijátékot sem.