Érdekességek a szerelem napjáról

Úgy tartják, II. Claudius császár megparancsolta katonáinak, hogy ne nősüljenek meg, de egy Valentin nevű pap titokban összeeskette a párokat. Egy másik, kapcsolódó legenda szerint Valentint a tetteiért bebörtönözték, ahol beleszeretett az őr lányába, és a hitével visszaadta annak látását, majd a neki írt levelet írta alá, mint „a Te Valentinod”. Valentin nevű szentet többet is ismer a történelem, az igazság valószínűleg sosem derül ki, de mindenesetre érdekes, hogy a törvényen kívül helyezett házasságnak tulajdonítják a szerelmesek ünnepének kezdetét.

Valentin napja majdnem mindenhol elsősorban a szerelmesek ünnepe, de Finnországban főként a barátság ünnepének tartják, a barátok, közeli ismerősök is megajándékozhatják egymást ilyenkor, találkoznak, együtt töltik az idejüket, nem csak a szerelmesek. Van viszont olyan ország, ahol egyáltalán nem ünneplik, az iszlám országok többségében tiltott.

A virág, édesség, képeslap és egyéb szokásos meglepetés mellett előfordulnak különleges ajándékok is, például Walesben ismert egy fából készült kanál - rajta faragott kulcs és a zár díszítés szimbolizálja, hogy „nyitja” a megajándékozott szívét - az úgynevezett „love spoon”, ezt hagyományosan nemcsak ezen a napon, hanem pl. esküvőkön és baba érkezésekor is szokták ajándékozni.

A csokoládé nagyon régi, ismert afrodiziákum, a kakaótartalmánál fogva, így nyilvánvaló módon kapcsolódik a szerelmesek ünnepéhez. Azonban kevesebben tudják, hogy a cukorkák, karamella, bonbon és más édességek azért voltak olyan becsesek, mert egészen a XX. század elejéig a cukor drága és ritka élelmiszernek számított. De szívesen fogadott ajándék maradt akkor is, amikor olcsóbb, mindenki számára elérhető lett. A mai napig több millió darabot adnak el például azokból a kifejezetten Valentin napra gyártott Sweethearts nevű cukorkákból, amelyek apró, szív alakú felületükön szerelmes üzeneteket hordoznak.

A romantikus, vagy éppen tréfás versek, idézetek, amelyeket ma már nem csak a képeslapra, ajándékkártyára írnak, hanem sms-ben, e-mailben is elküldenek egymásnak a párok, egy tökéletes ajándék részei.

Az első Valentin napi üzenetet a hagyomány Charles, Orléans-i hercegnek tulajdonítja, aki 1415-ben írt a Tower börtönéből feleségének. Míg a kézzel készített Valentin napi kártyák már több száz évvel azelőtt divatba jöttek, a tömegesen gyártott lapok az Egyesült Államokban jelentek meg az 1800-as évek második felében.

A díszes levelek és kártyák, majd később hivatalos, postai képeslapok minden elképzelhető színben és formában készültek.

Gyönyörű, háromdimenziós szétnyitható kártyákat kreáltak, méhsejthez hasonló laposra hajtott papírból, amely nyitott formában harangokat, szívet és egyéb alakzatokat mutatott. A viktoriánus időszakban gyakran használtak valódi csipkét a kártyák díszítésére, majd dombornyomásos papírt, sőt még apró aranylemezt is applikáltak rájuk.

Divatba jöttek egy időben a rejtvények megfejtéseként összeálló, és a kis képek formájában megjelenő versek és voltak olyan kártyák is, amelyeknek valamelyik része mozgatható volt. Sőt ismert olyan lap, amely „szerelmi valutaként” hasonlított az aktuális pénzhez, ezeket szépen be is tiltották, nehogy csalásra használják őket. Voltak olyan lapok, amelyek pókhálót ábrázoltak fonalból és olyanok, amelyek apró tükröt tartalmaztak, hogy lássa magát benne, akihez szóltak a szerelmes sorok.

Talán a leghíresebb az összes szerelmi történet közül a Rómeó és Júlia. Valentin napon Verona városába, Júliának címezve több mint ezer levelet, képeslapot küldenek minden évben, a mai napig - más napokon is érkeznek persze levelek, de ilyenkor a legtöbb.

Napjaink egyik legértékesebb ajándéka azonban az a bankkártya, amely Valentin napi képeslapot ábrázol – a rajta levő összeget elköltve bizonyára eszébe jut a megajándékozottnak az is, akitől kapta. Hogy ez romantikus-e? Azt döntse el ki-ki maga...