20 hetesen meg kell szülnöm a babát (beszélgetés)

Köszi. Megnézem mindenképp. Úgy gondoltam, hogy megpróbálom megfűzni Fülöpöt, hogy csak hozzá járjak az első 12 hétben, ha nem akkor váltok, mert ez így 2 orvossal nem megy. Amúgy Fülöp fogad soron kívül is, én dec 28-án szombaton is voltam nála, kismamákért mindent megtesz. Nagyon nagyot csalódtam a vidéki dokimban és nagyon kijön, hogy mennyire nem ért ilyen dolgokhoz egy vidéki orvos. Biztos ért valamihez, ehhez nem.

Nagyon különös, mert szerintem fel sem fogtam ezt a terhességet és nem is vagyok letörve vagy már átlendültem egy ponton és már teljesen érzéketlen lettem. Az első kettőbe azt hittem belepusztulok, most pedig nagyon erős vagyok lelkileg. Nem hibáztatok senkit valamiért nekem így van megírva. Tudok előre nézni és azt keresem, hogyan tudnám elrendezni ezt az orvos kérdést. Még igazából az foglalkoztat, hogy mikor menjek vissza dolgozni és hogy ide menjek vissza vagy keressek egy újat. Szerettem a gyárban dolgozni, jófejek voltak a munkatársaim, de nem igazán volt kihívás a meló. Majd meglátom.

Magándoki külön magánredelővel, már nyugdíjas főorvos. Nagyon sokan járnak hozzá vidékről, sőt Ausztráliából is. :D Elhiszem, hogy jó dokid van, hallottam is róla, hogy ő abszolút jó, csak írtad, hogy 3 hónap mire ad időpontot, az én dokimmál hamar bekerülsz.

Sajnálom, hogy a vidéki dokid ennyire nem figyelt rád. :/

Most hogy érzed, hogy lesz tovább? Tudsz már erre gondolni?

Tényleg megnéz. A gond annyi, hogy én nem vagyok pesti. Írd meg az elérhetőségét aztán meglátjuk mi lesz. Magánklinikára jársz hozzá vagy magánrendelésre?

A pesti dokimmal elégedett lennék, mert ő nagyon alapos és tényleg sok dolgot megnéz. pl amikor terhes lettem kérte, hogy nézessem meg, hogy mennyi a baba szívhanja, mert nem mindegy. A dokim pedig csak úgy hasraütésre mondta, hogy 140-150, annak ellenére, hogy kértem nézzük meg. Felhívtam tegnap, hogy mondjam neki nincs szívhang és túl is vagyok már a műtéten és mondta, hogy azonnal kellett volna szólnom, mert el kellett volna küldeni genetikára. Most nem tudja, hogy az ő kezelése nem jó, vagy a babával volt gond. Látod, még ennyit sem tesz meg értem a vidéki dokim, annyira hülye vagyok, hogy bíztam benne...

Szemészet azért kellett, mert a kardiológus a szem ereinek állapotából meg akart győződni, hogy nem vagyok eredendően magasvérnyomásos, mert akkor a szem ereinek igen csak meszesnek kellett volna lenniük. Szerencsére az én vizsgálatom nem mutatta ezt ki. De még ránéznek a májamra és a veséimre is...

Én tudok neked orvost ajánlani, nagyon belsőséges kapcsolatom van az orvosommal, és eléggé elismert. Hozzáteszem az első szimata bejött neki, szóval... ha nála valami előfordul (a kollégái mondták a kórházban), akkor biztos, hogy nem fog még egyszer, mert a szimatai jók. Látod, először bejött neki, amire gondolt nálam...

Amit még hozzátennék, hogy Ő elérhető rendszeresen e-mailen és telefonon is, ha a kismamájáról van szó, akkor hétvégén is telefonon, és nem találgat, hogy Te ki vagy. ;) Ő volt, aki a szülés elejétől bent volt nálam és fogta kezem... és a 22 hetes kislányom elakadt fejét kisegítette belőlem....

Szóval csak ajánlani tudom, Ő először természetesen gyógyít, a legutolsó gondolata a műtét, minden esetben...

Ha szeretnéd az elérhetőségét, privátban elküldöm kiről van szó...

Igen, sajnos a laminária nem kellemes, ahhoz hogy felférjen a kanál, tágítanak... Sajnálom nagyon, de örülök, hogy már túl vagy rajta, kívánom, hogy a szervezeted hamar regenerálódjon!

A munka részről még csend van, de bizakodom.

Nőgyógyászati jellegű vizsgálat nem lesz már, ma csinál még délután a dokim egy rákszűrést és annyi. Mivel kiderült a Leiden, első szimata bejött a dokinak, így felesleges tovább kutakodni. Egyedül még a kardiológus kéri a hasi uh-ot, vérkép már megvolt, és a szemészet is.

Na és beszéltél a dokiddal? Hogyan lesz tovább? Ki lesz derítve az ok?

Túl vagyok, köszi, hogy gondoltál rám. Borzalmas volt testileg is, lelkileg is. Felraktak valami pálcákat és még hétfőn délelőtt és kedd hajnalban már iszonyatos fájdalmaim voltak, adtak valami görcsoldó vagy fájdalomcsillapító szurit és utána valahogy kilökte a szervezetem ezeket a pálcákat. Nem bírtam volna reggelig. A légnyeg, hogy most már itthon vagyok, csak a szuri helyét érzem, szerencsére nem görcsölök. Annyi rosszat lehet hallani, hogy bennhagynak valamit és újra meg kell műteni, ezt most kihagynám.

Neked lesznek még vizsgálataid? Meló alakul? Lehet én is fogok váltani...

Fülöp doki mit mond erre az esetre?

Nagyon sajnálom, ami történt... Kívánom, hogy hamar túl legyél a műtéten. Ha utána van kedved és erőd, akkor gyere és mesélj mi volt.

Az már egy jó kiindulópont, ha tudod, hogy emberekkel szeretnél dolgozni. A többi pedig majd jön magától. Én úgy érzem, hogy engem egy láthatatlan kéz vezetett, hogy megtaláljam és megkapjam az előző melóm, mert tényleg ideális volt az előkészületekhez, teherbeeséshez.

Nekem nem volt dokim az előző terhességeimnél. Londonba ezt nem engedhettük volna meg. Ott sztk alapon működik a dolog. Ezért is döntöttünk úgy, hogy nekünk segítség kell tehát haza kell költöznünk.

Holnap megyek dokihoz, már alig várom!

A dokim sajnos azt sem írja alá, hogy a vérnyomás okozta a történteket, mert akkor egyértelmű a toxaémia. De mivel abban a terhességi korban irodalmi ritkaság, ezért Ő is és a kardiológus is azt mondják, hogy a vérnyomás már valaminek a következménye volt, esetleg már a terhesség lebontásának, mert azt tudni kell, hogy a 3 napja halott Baba úgy nézett ki (a doki szerint, mert én nem néztem meg), mint amelyik már 3 hete halott. A lepényem is már darabokban volt, annyira gyorsan akart "szabadulni" a testem, tehát egy, ami biztos, hogy valami nem stimmelt. Az elhalás előtt 2 héttel dobódott meg a vérnyomásom, amikor már ügyeletre mentünk az 176/110-nél volt. Amúgy a 150/100 volt sajnos az alap, abban a 2 hétben. Azelőtt meg alacsonykat mértek végig. Szóval valami történt akkor, amit a szervezetem a vérnyomás emelkedéssel jelzett, csak nem tudjuk még mi.

Hú hát az értékesítésre születni kell, az biztos. :) Azt jó kell tudni csinálni. Én, amiben biztos vagyok, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni, aztán meglátjuk mi jön össze belőle.

Írtad, hogy Te a Fülöp dokihoz jársz. Az elhalás is nála történt? Vagy utána váltottál?

Ja értem. Tudod nálunk is a genetika a ludas. És akkor az a véleménye a dokinak, hogy a magas vérnyomás okozta a történteket, és annak az okát keresi. Legalább ez már így sejtet valamit. Mennyire ment fel a vérnyomásod, ha megkérdezhetem?

Én papír szerint közgazdász vagyok, régen itthon bankban dolgoztam, akkor még érdekeltek is ezek a dolgok, ma már kevésbé. Londonban takarítással kezdtem aztán felszolgáló voltam étteremben, kávézóban és az utolsó 3 évben hotelben dolgoztam, először recepción majd foglaláson és azt nagyon szerettem. A foglalást úgy képzeld el, hogy inkább értékesítés mint admin meló. Mikor hazaköltöztünk csak annyit tudtam, hogy továbbra is értékesíteni akarok. Szerencsém volt, mert két állást is ajánlottak egy időben, mérlegeltem és a kevésbé stresszeset választottam. Egy papíripari cégnél dolgoztam értékesítőként, külföldi ügyfeleknek értékesítettem alappapírt. Inkább nyugis volt mint izgis...

Teljesen megértelek, hogy most nem szeretnél tanítani, gondolom picúrokat tanítottál. Most talán jobb lenne valami amiben igazán kiélheted, belevetheted magad.

Ja a genetikai vizsgálatokon minden rendben volt mindig a kicsivel. Itt arra gondoltam, hogy talán nálam van valami genetikai rendellenesség, és talán az fog kiderülni, ami befolyásolta az elhalást. Ma beszéltem a kardiológussal és elmondta, hogy sokat gondolkodik azon, hogy mi válthatott ki egy ennyire rosszindulatú magasvérnyomást úgy, hogy sem előtte sem utána nincs magasvérnyomás. Szóval megy az agyalás, hogy mi is történhetett.

A munkára még várok, hogy mikor hívnak be interjúra, de reménykedem, hogy hamarosan. Ahhoz képest, hogy 2 hete jelentkezgetek állásokra, eléggé mozog a dolog, mert ugye már interjúra is behívtak, remélem a legjobbakat. :) Te mivel foglalkoztál amúgy? Én tanítónő vagyok, de most nem akarok gyerekek közé visszamenni. Nem lenne ehhez enerigám.

Hihetetlen... Ha genetikailag volt gond a kicsivel akkor legalább nem valószínűsíthető, hogy még egyszer megtörténik. Nálam is megnézték, ő genetikailag egészséges volt. Kedden megyek uh-ra és majd csak után fogok elmenni védőnőhöz, tudod babonából, hogy még 1x lássam, halljam, hogy minden ok, szépen fejlődik. Amúgy tényleg napról napra jobban vagyok, érzem, hogy minden rendben, azért jó lesz már látni jövő héten. :-)

Neked mi újság a melóval, van már hír? Vagy mellette jelentkezel még máshová is? Nekem anno szerencsém volt, mert májusban kerestem munkát és egy csomó hozzám illő állás volt meghirdetve. Talán most még annyira nem indultak be a dolgok, de szurkolok nagyon, hogy minél előbb sikerüljön. :-)

Biztos, hogy sokat számít az, hogy otthon vagy. :)

Megjött a boncolás eredménye, ahogy sejtette a dokim, nem találtak semmit. A lepényemet is elküldte, azzal sem volt gond. A baba is rendben volt. Szóval akkor csak a genetikai vizsgálatokban derülhet fény valamire.

Védőnőhöz jársz már? Most jönnek az első 12 hét vizsgálatai, ugye?

Jól van, azért szorítok csendesen, minden úgy lesz ahogy lennie kell. :-)

Tudom, hogy jó orvosod van, de légyszi ne hagyd, hogy azt mondják nem tudják mi volt, menj utána. Mindennek van oka, a vérnyomásod nem magától lett magas és ami történt nem magától történt. Annyira benne vannak már a mókuskerékben, kiégtek, hogy elfelejtenek gondolkodni. Igazából, ha a Leiden-re pozitív jön ki én azt sem tudom, hogy viselkedik, hogy tud-e olyat produkálni mint ami neked volt...

Én megvagyok, köszönöm, nagyon várom a jövő keddi uh-t. Mellem feszül, hasam fel van fújódva, kicsit nyomott vagyok, de semmi rosszullét, vagy sav vagy hányás...

Ó még nem lehet gratulálni, még várok arra, hogy esetleg meg tudjam csípni ezt a melót. :) De jó lenne már... Mondjuk így meg azért többet kell várnunk, amíg bedolgozom magam stb. A vérnyomásom az elhalás előtt 2 héttel szaladt fel, már szedni kellett rá csökkentőt. Dokim nem írja alá a toxémiát, mint okot, mert szerinte már valami nem volt rendben és a vérnyomás már csak következmény volt.

Mondjuk mondta az orvosom, hogy készüljek arra, hogy esetleg semmi nem fog kiderülni... Sajnos, volt már olyan esete is. Erre mondják az "előfordulhat" dolgot. Na, de majd kiderül, 2-4 hét az eredmény a Leiden-re. Te hogy vagy mostanság?

Köszönöm. Én is sajnálom, hogy neked is át kellett élned. Engem is teljesen padlóra küldött, magamra sem ismerek, talán most már kicsit könyebb.

Csak az MTHFR lett heterozigóta, viszont a páromnak is mutáns, neki homozigóta. Inzulinrezisztenciám van és kevés a progreszteronom, de ezekre szedek gyógyszert, a többi rendben van.

Fülöp Vilmoshoz járok, itt vidéken is ismeri minden orvos akivel találkoztam és amikor pesten voltunk meddőségi klinikán a párom spermavizsgálata kapcsán azt mondták ők már 30 éve hozzá küldik a betegeiket, mert az ő "kezelése" tényleg eredményes. Genetikus, immunológus, ha beírod googleba egy csomó cikkjét kidob. Nem fényezem tovább, de tényleg jónak mondják és én bízom benne. Ezt a vérhígítós témát majd még személyesen átvitatjuk.