Szokatlan, de önzőség, amit próbálunk megfejteni. Egy nagyon fontos szempontot figyelmen kívül hagyunk, amikor szembesülünk a megcsalással. Olyankor sajnos, hogy annak az egy másodpercnek mikor hirtelen indulatból hozunk döntést, súlyos következményei lehetnek. Talán jobb előtte tisztában lenni, hogy mit okozhatunk. Kellő tudatossággal érdemes hozzá állni. Vannak, akik tudatosan próbálják kezelni, de mégis sokan figyelmen kívül hagyják az emberi ösztönöket irányító természeti tőrvényeket. A biológiai génkódolásunkat szinte lehetetlen felülírni. A férfiakat arra programozta a természet, nehezebb periodikus jellegű igénybevételű dologba helytálljon. A nőket arra, hogy az apró, de folytonos dolgokat oldjon meg. A férfi számára nagyon kimerítő feladat, hogy egy kis emberi lényre folyamatosan tudjon figyelni, de ugyan így egy nőtől sem várható el, hogy háromszáz kilós hűtőt felvigyen a tízedik emeletre. A férfiban viszonylag egy stagnált lineárisan változó hormon szint van. A nőknél változékonyabb, ami havi jelleggel is tud hullámozni. Van mikor a többszörösére képes ugrani akár szélsősége állapotokat is indukálva érzelmileg. A biológiai rendszerünk szexuális különbsége a pszichológiai vonatkozásban is eltérő. Egy pár fiatalon viszonylag azonos töltöttségű bioritmussal rendelkezik. Majd idővel elérkezik a családalapítás ideje. Ekkor kezdenek igazán kibontakozni a különbségek. A gyermek megszületése után a kezdeti szint alá süllyed, majd egy regenerálódási folyamat után visszaáll. Ez idő alatt az újdon sült apuka is megismerkedik a helyzettel. Aztán jön a következő gyerekvállalási kaland akár többször. Viszont ekkor már a regenerálódás is tovább tart és babákkal járó feladat is megnövekszik. Majd ez a gyerekek számával arányosan nő. A férfi az alap családfenntartó feladatán túl próbál segíteni a nőnek, de sokkal, kisebb hatékonysággal és korlátozottsággal, mint ahogy a nők képesek erre. A nő egyre elfoglaltabb, a férfi egyre visszavonultabb lesz. A biológiai különbségek mellet a pszichoszociális különbségek megnőnek. A mondás miszerint, egy nő legyen családanya, konyhatündér és egy dög az ágyban. Energia és kapacitás hiányában ezekről a dolgokról fokozatosan kezd lemondani. Mivel a szüléssel és a gyerekneveléssel járó hormonszint csökkenésé miatt a szexet igényli legkevésbé, így ezt fogja elsőként hanyagolni. Majd munkával járó időbeli nehézségek miatt a konyhában töltőt idő is kevesebb lesz. Lényegében a gyerekek körüli koordináció és a munka közötti logisztika lesz az élete. Ekkor következik be, hogy a férfi nem fojtja el tovább a vágyait. Ha előzőleg az ilyen estekre nem dolgoztak ki lekommunikált, vagy hallgatólagos forgató könyvet akkor, jönnek a szex pótlásának különböző fokozatai, maszturbálás, pornó, szerető, majd a fizetős szolgáltatás. A dolog így ketyeg jó ideig, mire a gyerekek kevesebb figyelmet igényelnek és a nőnek már lesz kapacitása a férfira is kicsit figyelni. Ekkor kezdi észrevenni azokat a jeleket, amiket a férfi szinte már évek során rutinként kezelt. Teljeség igényével azt a helyzetet is meg kell említeni, mikor a férfi próbál tisztességesen a családfenntartó státuszának megfelelően a háztartási pénzt haza lapátolásán dolgozik. Gyerekek iskolában, férj dolgozik az asszony a csökkenő házi teendők mellett valaki mással is elfoglalja magát. mondván, hogy a férje elhanyagolja, mert ideje és energiája sincsen ő rá. Visszatérve a alap kontextushoz. Egyszer csak elérkezik az a pillanat, amikor a nő megtalálja a félre értelmezhetetlen bizonyítékot, hogy a gyermekeinek apja máshol keresi a testi örömöket. A nőben ilyenkor mérhetetlen indulat keletkezik, mert akivel eddig egy ágyban aludt és gondoskodott, az érzelmileg elárulja. A csalódottság nem is igazán a testi eltávolodásról szól, hanem az, hogy az az ember, akit eddig társának hitt, hogy vele lesz a nehézségben az egyszerűen cserbenhagyta és a kitartása helyett másnál keresett vigaszt. Tudatosan kevesen tudják, de a legerősebb érzelműnk a legközebb állónk okozta csalódottság, a düh. Egy ilyen megnyilvánulás egy olyan érzelmi kitörést okozhat, mint egy atombomba robbanás. Míg a férfiak hosszú időn keresztül önző igényeik szerint alakítják az eseményeket kritikus pontig remélve a másik fél tudatlanságában. Addig a nőkben is megvan ez hasonló önzőség. A férfiakkal ellentétben, a nőkben önkéntelenül egy másodperc alatt megy végbe a detonáció, amikor szembesülnek a férjük önzőségével. A körülményektől függetlenül sajnos ebben a nők is hasonlóan önzőek, mert egy valakire nem gondol a gyerekre, gyerekekre. Mert a gyermek az anyjában nem a nőt látja, nem a konyhatündér és nem is a kitartó mindent megoldó házi asszonyt látja, hanem az ő érzelmi stabilitását, az ő érzelmi atombunkerét. Bármilyen baja van, hozzád mehet, mert te mindig ott vagy neki. Te vagy az, aki képes bármikor megnyugtatni és biztonságot adni. Bárhol laktok, de ha te ott vagy akkor az az otthona. Minél kisebb annál fogékonyabb. Ha neked valamiért rossza a hangulatod, akkor a gyerek is hasonul veled. Sajnos, amikor szembesülsz a párod megcsalásáról egy olyan atombomba robban fel, amit a gyerek érzelmi genetikáját is képes megváltoztatni. A legrosszabb pillanat mikor a legfogékonyabb négy és tíz év kor között van. Amikor már elég nagy ahhoz, hogy az informális tanulás érzelmi dolgok következményeit érzékelje, de még elég kicsi ahhoz, hogy negatív hullámok elől elmeneküljön. A gyermek ebben a korban másolja le, tanulja meg, amit a környezetében érzékel. A legfogékonyabb kor. Ha gyermek azt látja, hogy a szülei veszekszenek, akkor ezt az érzelmi példát fogja követni. Számára az lesz a normál kép, ha a családban veszekedés van. És ugyan ezt a példát fogja tovább adni a gyermekének akár generációkon keresztül. Lényegében átprogramozva az érzelmi génállományát. Egy negatív dolog tizenhatszor mélyebben hatást vált ki, mint egy pozitív. A korábban fórum részen említetten érdemes mérlegelni a gyermek esetében, hogy ha egy folyamatosan veszekedő férfi van melletted, érdemes lehet elválni. Így a gyermek érzelmi környezetét sem mérgezi tovább és a nő is kiléphet egy negatív spirálból. Amikor a párodnak hitt férfit szembesíted a megcsalás bizonyétával érdemes oda figyelni, hogy hogyan teszed. Ha ezt a gyerek is látja ezt helyrehozhatatlan károkat okozhat. Azzal szembesül, hogy az atom biztos bunkere volt maga az atombomba. Szimplán csak annyit fog érzékelni, hogy az ő meghitt bizalmi menedéke megszűnt létezni. Megszűntél létezni. Az otthona olyan lesz, mint Hirosima. Egy romhalmaz és egy eltorzult világ. Innentől kezdve az otthon elveszti számára jelentő biztonsági komfortzónát. Egy másodperc meggondolatlan döntés következményei. Ha veszekedés okát még nem is fogja érteni, hanem csak annyit lát, hogy az életét eddig két meghatározó emberből az egyik eltűnik. Ha úgy érzed menthetetlen, amit csinált a férfi és mennie kell, legalább nem a gyerek előtt tedd. Amikor szembesülsz a bizonyítékkal, próbáld lehető leghidegebben közölni vele, hogy nincs más választás. A rosszabbik eset, amikor a hűtlen férfit páros lábbal rúgod ki és a gyereknek ideje sincs érzékelni, hogy mi történt. Két alternatívát érdemes átgondolnod. Gyerektől elzártan nyomtalanul azonnal eltűnik, vagy összecsomagol és ő köszön el a gyerektől. Talán egy fokkal jobb, amikor el tud köszönni a gyerektől, hogy ő mondja meg, hogy el kell mennie. A kérdés, amikor ilyenkor azonnal hallunk a csemetétől, hogy –miért?-. Igazat is lehet mondani, de rosszul fogalmazva tovább tudja fokozni érzelmi károkat. Egy olyan mondat, hogy: -mert csúnya, rossz dolgot csinált az apukád és ezért el kell mennie-. Ez egy olyan erős mondat, amit megint csak nem lehet felül írni, vagy kiradírozni. A gyerekben az a negatív kép asszociálódik, hogy ha ő is rosszat tesz, leejti a tányért és összetörik, vagy rosszabb jegyet hoz, akkor mennie kell. Minden számár apró hiba, rosszaságnak vélt dolog miatt a helyet már nem tekintheti otthonának. Ha egy felnőttnek el kell költöznie, aki az ő szemszögéből példaképek és így csinál rosszat, akkor az ő rosszaság megbocsájthatatlan. Helyette inkább olyasmit mondjál, hogy a munka miatt hosszú időre el kell utazni. Bár ettől a munkára fog negatívan asszociálni. Szituációtól függően esetleg egy mobilos buktánál talán csak annyit mondjál, ha akkor láttad meg a telefonjában a bizonyítékot, amikor a gyerek is melletted van a dühöd okát leplezve, hogy –úgy tűnik apu kapott egy fontos üzenetet, amiért valószínűleg sokáig el kell utaznia egy projekt miatt-. Esetleg amikor az apának kell leköszönni a gyerektől, az ő indoka is hasonló legyen. Idővel majd lehet finomítani a dolog megfogalmazását gyerek korához mérten, hogy csak hétvégén fog ráérni. Esetleg már nagyobb lesz elmondani neki, hogy a nők és a férfiak mitől eltérőek. Ha ez a folyamat rosszul van kezelve, későbbiekben már ne várj csodát. Egyedülálló nőként megkeményedsz. Többet kell dolgoznod és a gyerekneveléshez tartozó logisztikai feladatok is egyre koncentráltabb lesznek. A munka és egy egyéb tenni valók miatt a valós koncentrált figyelem is csökkeni fog a gyermek felé. Onnantól kezdve a gyerek saját magát fogja nevelni. Egyre inkább önálló. Nem azt fogja csinálni, amit tenni kéne, hanem sajátdöntéseket hoz éppen a pillanatnyi hangulatának megfelelően. Lefoglalj magát, talán örülsz is neki, hogy végre van egy ki időd emiatt, de valójában ez is csak eggyel kevesebb pillanat, amikor a gyerek szülői érzelmi közvetlenségét érezheti. Így folyamatosan bomlani fog a gyerek-szülő kapcsolat. Mivel vágyik a érzelmi kötöttségre, így olyan társaságot, embereket keres aki elfogadják és figyelnek rá. Aztán lehető leghamarabb el is költözik. A férfiak a megtörtént események után általában megpróbálnak újra stabilitást vinni az életükben. Akik gyengébbek voltak ötven-hatvan éves korukra az alkohollal lenullázzák magukat. Azok, akik kevesebb sikerrel, de újra próbálkoznak. Esetleg negyvenes több gyermekes nő fogadja a közeledését hosszú idő után örül, hogy egy férfi érdeklődik iránta és megelégszik annyival, hogy érzelmileg mellett legyen a férfi. Mivel a nő is tudja, hogy korlátozottak a partneri lehetőségei, így magasabb lesz részéről a tolerancia és kevésbé fogja érdekelni a férfi előélete. A férfiak a változó kor környékén veszítenek annyit a potenciáljukból, amikor már kevesebbel is beérik. Talán mondhatni ilyenkor alakul ki, hogy a férfiaknak csökken addig a nőknek a gyereknevelés után megnövekszik a libidójuk. Amikor a nők jobban akarhatják a szexuális törődés, mint a másik nem. Visszatérve az alap kontextushoz. Minden kapcsolat és minden ember más. Ha úgy érzed, hogy még azonos érzelmi szinten vagytok, akkor ez még megmenthető. Mindenképpen jogos a konzekvens szankció a történtek után. Hosszútávon érdemes lehet kompromisszumokat megbeszélni, mert az ultimátum nem biztos a legjobb megoldás, ha apának tökéletes társ, mert rohadt nehéz három gyereket felnevelni egyedülálló anyának, kár lenne 20 évet eldobni. Kompromisszumként engedhetsz a pornóból egy kicsit, vagy késztetheted, hogy a vágyaiért dolgozzon meg nálad, esetleg ha te prezentálsz olyan dolgot, amit számára teljesíthetetlen akkor legalább ismét azonos feltételek között találja magát. Érzelmi intelligenciától függően határokat lehet beállítani, munkamegosztás és szexuális vágyaival jutalmazhatod, maszturbációt engedni, esetleg csak felnőtt filmeket nézhet, vagy csak saját gyártású videókat nézheti vissza, vírus veszély miatt csak szeretőt enged vagy, máshol pótolhatja, ha otthon nem kapja meg, esetleg burkoltan, ha neked lehet nekem is lehet, illetve a nyíltkapcsolat, mert hiába kedvencünk a csokis fagyi néha a vaníliásat is megkívánjuk. Az alternatív helyettesítő, megelőző tárháza tőled függ. De jobb ezt előre ezek felnőtt érzelmi pótló dolgokat előre lekommunikálni, mint utólag szembesülni vele. Biztosítás már nehezebb kötni, ha már leéget a ház. A férfiak a félrelépést sajnos nem tíz éve találták fel. Dédanyáink nem azért nem rúgták ki a dédapáinak, mert mobilon nem tudták bizonyítani a megcsalást, hanem mert végig gondolták, hogy megéri-e. Érdemes lehet újra gondolni, hogy hűséges férfi, de bántalmazza a nőt, vagy mindent megad a nőnek, de a testi örömöket másnál éli ki. Más az egyszeri megbotlás, hogy mennyire lépi át a határokat és más, ha halmozottan genyázik. Pofátlanul átlépi a határokat, mindenképpen konzekvens szankciókat kell hozni. Ha már az alapoknál megint elromlik a dolog, akkor el kell engedni, mert nem működik. Ha valóban menthetetlen a kapcsolat pontot kell tenni a végére. Az egyedül maradt nők több-kevesebb sikerrel felnevelik a gyerekeket egyedülálló nőként. Kemények és határozottak lesznek, de a gyerekek kirepülése után azt veszik észre, hogy nincs mellettük senki. Ha több sikerrel vitted véghez a gyereknevelést, akkor még unokázhatsz, ha a fiatal felnőtt pár a külföldre költözés után még haza jár. Akik kevesebb sikerrel csinálták azok ne várja meg, hogy rányissák az ajtót hatvan-hetven éves korában. A nők jobban vigyáznak egészségükre, tovább élnek. A gyerek kirepülése után akár a negyven év is hosszú idő magányosan. Olvastam new yorki maratón futáson induló legidősebb, hetvenhat éves nő interjúját: -azért kezedet el futni, mert a meguntan hogy a barátnői csak a temetésekről beszélgetnek-.