Szerintetek milyen lesz a világ 10-20 év múlva? (beszélgetés)

Amit most fogok írni ,az egy kissé elvont helyenként és értelmezhetetlen kívülállóként.

2019 nyara ,Németország , afrikai hőség .A nagy bevásárlóközpontokban megadta magát a hűtő rendszer (fagyasztott cuccok nem voltak)

Egy éjszakai bevásárlás alatt (akkor enyhült a hőség)

egy furcsa remegés ,és egy nagyon rossz érzés jött a semmiből.Tudtam ,hogy valami gonosz ,rossz közeleg.

Hiába dög meleg volt ,fáztam.

A zsigereimben éreztem a rossz eljövendő időt..

Akkor ott tudtam,hogy a világban nem lesz ugyanolyan,mint amit megszoktunk.

Én olvasásra használom leginkább, illetve, ha pl. képeket akarok valakinek megmutatni, akkor ezen jobban látható, mint a telefonon. Jellemzően a vidéki nénikémnek szoktam ilyen formában mutogatni képeket, aki a telefon kijelzőjét még szemüvegben sem látja rendesen, de nincs olyan eszköze, amire tükrözni lehet, mert bár van lapos TV-je, de még nem okos.

Illetve, ha nála vagyunk és pl. van egy kézi meccs, akkor ezen nézzük meg, mert neki nincs olyan adója, ahol adják épp.

Nyaralás alatt is hasznos.

Illetve, ha útközben jön valami meló, akkor nem a telefonon kell kínlódnom, hanem nagyobb kijelzőn meg tudom nézni és érdemben válaszolni, ha nem várhat, amíg gépközelben leszek.

Na, én használom és sokat.

Mire jó egy tablet?

Nálunk több kallódik a házban, teljesen feleslegesek. Ha komolyabb nyomkodni való van akkor ott a laptop, ha csak valami egyszerűbb akkor ott a telefon.

A halál - na ez aztán feladja a leckét! Többnyire a felnőtt is nehezen dolgozza fel, ha szembesül azzal, hogy egy szerettét elveszíti. A gyerekek sem egyformán dolgozzák fel. Mondjuk nagyban függ a gyerek korától is. Kérdés az is, hogy egyáltalán mennyire foglalkoztat egy gyereket a halál kérdése. Vannak olyanok, akik igazán el sem tudják képzelni, hogy mi történik, ha meghal mondjuk a nagypapa (ha már a példádnál maradunk). Persze függ attól is, hogy a szülő hogyan adja elő. Többnyire a gyerekek úgy képzelik el, hogy a papa fent van az égben, csillag lett az égen, a papa számára már nem látható, de a papa fentről látja őt és mindenki mást, és boldog odafent. Aztán biztos van olyan is, akinél nem olyan egyszerű ez, mert kétkedő, firtatja, hogy ez hogyan lehetséges. Az már nehezebb, hogy a korának megfelelő választ tudja adni neki a szülő.

Szóval, ez sem egyszerű.

Az, hogy aki jólétben él, és a jólét hogyan változtatja ez meg az egész életfelfogását, viselkedését, az megint nagyon változó lehet. Ugyanúgy a szegénységben élőké is vegyes.

Abban maximálisan egyetértek, hogy a szeretet, a törődés nagyon fontos a gyerek számára. Az érzelmi elhanyagoltságot az anyagi javak nem pótolják. De ez ugyanúgy vonatkozik mindenkire. A felnőttekre is.

Ha csak egy picivel többet figyelne mindenki magára, a környezetére, máris máris egy lépéssel előbbre lennénk, hogy ne a rossz irányba menjünk tovább. Fékezni kellene egy kicsit, de nem tudunk. Rohanó világ...

Van, amitől meg tudjuk óvni, és van, amire csak felkészíteni tudjuk. Például én nagyon nem értek egyet azzal, mikor a gyereket óvni próbálják azzal, hogy kvázi titkolják előle a halált. Találkoztam már olyannal, hogy a nagypapa bement a kórházba, és soha többet nem jött haza. Ezzel el volt intézve a téma.

Szerintem az érzelmi támogatás ezerszer többet nyom latba. Hogy egy rendkívül kirívó esetet mondjak, ott van Donald Trump. Mary Trump, az unokahúga, aki klinikai szakpszichológus, írt egy könyvet róla, hogy milyen mérgező minták vannak a családjában, aminek hatására Trumpból "egy nárcisztikus szörnyeteg vált törékeny egóval". Pedig ők aztán igazán jólétben élnek. Persze tényleg extrém példa, de ennek a lájtosabb változata számos jómódú családban jelen van. Ellenben sok olyan embert ismerek, akik szerény körülmények közt nőttek, mégis nagyon melegszívű emberek lettek. Lehet, hogy nem lett belőlük elnök vagy bankigazgató, de boldogok azzal, amijük van, mert megkapták azt a szeretetet és törődést, amit nem lehet pénzen megvenni. Persze a legszerencsétlenebbeknek egyik sem jut. Sem pénz, sem szeretet. Belőlük gyakran lesznek alkoholisták.

Nincs rá garancia, hogy érzelmi támogatással jó ember lesz a gyerekből. De mégiscsak sokkal több esélye van rá. Ellenben ha egy gyereket mondjuk érzelmileg elhanyagolnak, akkor borítékolható legalább egy kisebb pszichés probléma.

A gyereknek még csak-csak jó lenne, de nekem nem lesz megfelelő;)

A gyerekem összes játékát eltettem, hogy majd jó lesz az unokámnak. Van közte gyerek laptop is:DDDD

En eljatszok barkivel

Sosem nezem meg mit kuldok el. Lol.

Ezer evig tartana ugy a gepeles

Ezert sem irok ekezetez peldaul

Veled?

Szerintem hozzád jobban illik az előbbi úriember. Biztos jobban játszik, mint én... :)

Ja, kütyük vannak bőven! Tablet nem is egy, laptop is, telefonok is, PS5 is, okos órák is és még nem is tudom mik.

Bár a tabletekből fog kelleni új, mert ezek már 2 évesek...

Azt hiszem nincs rá nagy esély, mert iker pár is alig van a családban, bár ki tudja.

Szerintem viszik tovább a hagyományt és egykéjük lesz;)

Fogalmam sincs.

Igazából nem nekem fontos, hogy mielőbb legyen, hanem az unokámnak, hiszen neki lesznek nem túl fiatal szülei;)

Nem miattam.;)

Én egy teljesen átlagos életet élő nő vagyok, akinek van családja, dolgozik, szórakozik.

Sosem használtam ki senkit, és sosem érdekelt, hogy másnak mije van. Nem irigykedek senkire.