Szeresd önmagad! (beszélgetés)

A legtöbbünk úgy éli le az életét, hogy mindig a mások felé érzett kötelesség, a napi taposómalom, mert a család, a munkahely, és még ki tudja mennyi helyen vannak elvárások velünk szemben.

És hosszú évek, évtizedek után rádöbbenünk, hogy közben elfelejtettük a saját fiatalkori álmainkat, terveinket, vágyainkat, hogy sohasem jutott eszünkbe egy kicsit is kényeztetni önmagunkat, mert mindig fontosabb volt az a másik.

Persze örülünk, ha a család és munkahely elégedett, mert tőlünk telhetően mindent megteszünk, hogy a velünk szembeni elvárásoknak eleget tegyünk.

De hol marad az u.n. "énidőm"? Amikor csak önmagunkkal foglalkozunk, önmagunkat kényeztetjük, kiengedjük a gőzt, a feszültséget, és lehetőségünk van egy kicsit érzelmeinkkel, vágyainkkal, a saját lelkünkkel is foglalkozni.

Önmagunk szeretete ott kezdődik, ott kezdődne, ha esetenként saját magunkkal, saját érzelmeinkkel is tudnánk foglalkozni.

Nekem erről szól önmagunk szeretete.

Hűha!

Szeretem magamat így, ahogy vagyok.

De az ilyen cikkek felháborítanak. Ha csak magamat szerettem volna és csak magammal és a saját igényeimmel törődtem volna, most nem lenne 2 remek felnőtt gyermekem, nem törődtem volna az idős, beteg szülőkkel, nem lett volna 45 évig, holtodiglan tartó házasságom.

Szívesebben beszélnék az önbecsülésről. Ha azt teszed, ami neked fontos, akkor elégedett vagy és szeretheted önmagad. Belenézhetsz akár kócosan, ráncosan is abba a tükörbe!

"Szegény, nincstelen, függőségtől szenvedő életek vagyunk. Szinte életképtelenek. Önmagunkkal szembe nézni nem merő gyáva alakok.

Azt gondoljuk más emberektől függünk, más felelős az életünkért, mindenki hibás, mindenki felelős... csak én nem..."

Akinek inge hogynepersze vegye már magára, na de azé" tisztelet a sok-sok kivételnek! :)

Köszönöm, Én egy boldog lélek vagyok, aki megtanulta, hogy elégedett legyen, és értékelje, amije van.

És örömmel közlöm, hogy egyre csodásabb, bőségesebb az életem. :P

Régóta szeretem magam, mert ha én nem, ugyan ki? Ez alap.

Sok év munkája van mindenkinek abban, hogy eljut egy bizonyos szintre. Nem kell ugye megragadni az anyagi síkon, bár sokan oda korlátozzák be a tudatot.

Cikknek fura, szanaszét gondolatok. Hát jó, ez van. :)

Nem kicsit...

Ennyire nem vagyunk egyszerűek..

A téma meg pláne nem.

Ez valami, vagy megy valahova?

😂😂😂