Mitől lesz egy férfi jó apa? (beszélgetés)
rizikózzanak a csajok? majd kiderül, hogy igen vagy sem? :)
Nem tudom, kiderül hogy az e ha megtörténik vele.
Ezzel egyet tudok érteni.
Biztos hallottátok már: az a jó apa, aki szereti a gyermeke anyját. Itt kezdődik... :-)
Mindannyian változunk az élet során a kérdés az hogy rossz vagy éppen jó irányba és ha rossz felé is indul el az ember ha aki mellettem van és szeret akkor figyelmeztet és megprobál megóvni .
Lehet hogy most előbbre való a gyerek,és mindenben társ,viszon ki tudja hogy mi lesz akkor,ha az apa már 45-50 éves lesz.nem biztos hogy akkor is így gondolkodnak azok akik most "választanak" apának valót.évek során sokat változik az ember!
Örülök,hogy nem csak én gondolom így.És tényleg bármekkora a szerelem,a tisztelet,az odaadás,bármilyen jól bánik velem (ezekben sosem volt hiány),bármilyen jó FÉRJ vagy TÁRS,de ezek alapján nem lehet megítélni 100%-osan,legalábbis nem mindenkinél,hogy milyen APA válik belőle.Szerintem nem minden férfi lehet ugyanolyan jó apának,mint férjnek és nem minden apa lehet jó férj.Akinél mindkettő megadatik,az nagyon szerencsés és becsületre méltó.
Az elmúlt 14 évemben volt alkalmam megtapasztalni hideget-meleget egyaránt.
Attól, hogy előbbrevalóbb neki a gyerek és az igényei, mint saját maga! (Nem csak nyűg neki!)
Ebben én is egyetértek.Egy nőnek többet kell elviselni ,eltürni mint egy férfinek.Nem tudhatod milyen lesz a párod ha gyermeketek lesz.Errről lehetne mit beszélni.
Igen én is erre gondoltam:)
Talán azért van elöttünk rossz példa és a párválasztásnál odafigyelünk hogy kerüljük az ilyet.
Milyen érdekes hogy nekünk akiknek az apja nem volt a helyzet magaslatán a férje legalább ott van!:)
Attól hogy törelmes,leül és autózik, legozik,katonázik stb söt " haver" ha kell, vele lehet bunyozni és meglehet beszélni mindent,és engedékeny is egy kicsit , példakép a gyerek számára és akkor szigorú amikor kell.Szereti a gyerekeit és ezt ki is mutatja.Az én párom ilyen szerintem nagyon jó apa,sajnálom hogy az én apám nem ilyen volt.
Az én apám oké,mindent megtett értünk,viszont férjnek egy pillanatra sem kellene,mert bár nem agresszív,egy csomó olyan hibája van,amit a férjemnek nem néznék el.(ital.ezzel sztem mindent elmondtam!)
Az én Párom is Apa a szó szoros értelmében,
de apámról inkább nem mondok semmit...
Veled is egyetérted, kivéve egy dolgot: ha már van gyerkőcöd, akkor már nincs igazán saját szabadidőd, jó ideig! :)
Tovább szőtted a gondolatmenetem. Én is egyetértek veled! :)
Az a bizonyos szikra megvolt,én is éreztem a hajlamot,nyilván ezért is szültem neki,különben nem szültem volna.Én nem vártam el sose,hogy a gyerektől megváltozzon,mert nem változik meg,mint ahogy együtt sem kell maradni egy rossz párkapcsolatban csak a gyerek miatt.Igen,fel kell nőni a feladathoz,de ez nem egyszerű,ez van akinél elég hosszú folyamat...
Mint mondtam,nem panaszkodom,azt azért soha nem mondanám,hogy nem alkalmas apának!Nálam nagyon sokat számított az,amit én kaptam az apukámtól és ez kicsit görcsösen bennem van.
Mindenképp rá kell jönnie hogy mi a jó a "családnak",és attól válik jó apává,ha felismeri,hogy tőle is függ hogy milyen felnött lesz a gyermeke./és ha a szülők véletlen valamiért el is válnak,attól még lehet valaki jó apa.a válásnak csak a szülők között "kell"(v. nem kell) hogy megtörténjen!/
Igen tanulni kell, de ha nem érzed a szikráját sem akkor nyilván nem szülsz neki. Mert "a gyerektől majd megváltozik" duma a halálom!!!!!És nem mellesleg rengeteget tudsz neki te is segíteni. És attól hogy az anyaság ösztönös még rengeteg rossz anya szaladgál a földön.
Én éreztem a páromon a hajlamot az apaságra! Nem elég ha valaki csak szeretne gyereket, fel kell nőni a feladathoz! Ez egy folyamat amin ha végigkíséred a párod nagyon gyorsan rá jössz alkalmas-e apának!
Azért az nem teljesen ugyanaz,véleményem szerint.
Az a baj,hogy nem minden férfi tudja igazán az érzéseit kimutatni és egy párkapcsolatban másabb érzések vannak,mint amit a gyerek iránt érzünk.
És szerintem az apaságot igenis,hogy tanulni kell,ez náluk nem ösztönös,mint az anyaság.
Az lehet érezni abból ahogy veled is bánik.
Az én apukám...? A legjobb (persze mindenkinek a sajátja). Mindent megtennék érte. Nem tudok olyan dolgot mondani amivel megbántott volna engem vagy a család többi tagját. Mindig játszott velünk...még a mai napig is...55 évesen Activytizik! Remélem a párom is ennyire fogja szeretni a gyermekünket. Hiszem, hogy fogja...!!!
csak sajnos az nem mindig derül ki egy párkapcsolatban,hogy milyen apa válik a szeretett férfiból...
Én is hasonló cipőben vagyok.Nekem sem volt meg az apakép,egyrész mert elváltak a szüleim 6 éves koromban másrészt mert ahogy nőttem ugy kezdett szépen tenni rám!Én is szerencsére megtaláltam azt az embert akit már akkor jó apának találtam mikor még meg sem volt a picur!
További ajánlott fórumok: