Meddig lehet ezt bírni? (beszélgetés)

Tudod nagymamám mondogatta mindig: A messzebb lévő mindig kedvesebb...

Ha nem vagytok a közelükben, úgy kevesebb lesz a vita, és megszépíti a távolság a már megtörtént dolgokat is. Talán már néhány hónap "egyedüllét" is elég lenne, hogy ráébredjenek az idős szülők, mennyire hiányzik nekik a család!

Szívemből kívánom, hogy minél előbb rendeződjön az életetek! :)

Sziasztok!

Húúú, elég volt ezt végigolvasni is! :(

Kriszti, szerintem hagyjátok a csudába a ezt az egéset, a lakást adjátok ki ti magatok. Keressetek egy kisebb lakást és felejtsétek el az ilyen rokonságot! Ha ilyen náluk a szülői szeretet, akkor milyen lehet a harag?!

Az egyik ismerősömre az anyósa minden rosszat mondott, amiket csak el lehet képzelni. Amikor az anyuka megbetegedett, 3 hónap alatt elvitte a rák. Az ismerősöm hazahozta a kórházból, hogy ne ott legyen egyedül, ápolta, gondozta, ő volt vele a halálakor is. Neki az volt az elégtétel, hogy az anyósa megköszönte az utolsó szavaival, hogy ilyen jó menye van. Megváltoznak az emberek, amikor már csak a szeretteikre támaszkodhatnak.

Az anyósodék is rá fognak jönni, hogy a pénzzel nem lehet mindent elérni. Majd ha nem lesztek ott, akkor hátha ráeszmélnek, hogy mennyire elrontották a dolgokat!

Kívánom, hogy minél jobban kerüljetek ki ebből a csúnya ügyből! Sok sikert nektek! :)

Szia

Minden szavad, nagyon így van!!!!!!!!!!!!!!!!!Köszönöm!

Szeretettel:Kriszti

Szia Christy!

Én is csak azt tudom mondani, hogy ami nem öl meg az erőssé tesz. A két öreget csak a pénz motiválja. és sajna vannak ilyen emberek. Szerintem azért kell végigcsinálnod most már ezt az egészet, mert ha veszítenek és tegyél meg mindent hogy így legyen, a perköltséget nekik ki kell fizetni. Nem jó semmilyen közös megegyezés meg egyéb marhaság, perkáljanak, mert azt te is látod, hogy az egyetlen ami mozgatja őket a pénz. Csak ezzel tudod sarokba szorítani őket. ezek eladnák a fiukat két forintért. Tudom hogy idegőlő és fárasztó, de nem értek egyet néhány hozzá szólóval, a gyerekeid a küzdeni akarást lássák, azt tanulják meg hogy harcolni kell, az élet nem ad semmit ingyen. Büszkék lesznek az anyjukra és és jobban meg fogják tudni becsülni a kis családot.

Persze emellett élj, sőt inkább így írom: ÉLJ!!! Ők a te félelmedből táplálkoznak,legyetek mindig feltűnően vidámak, boldogok, kiegyensúlyozottak, ne látszon rajtatok kétségbe esés!

Nevessetek, játszatok, barátkozzatok, vetkőzzétek le az előítéleteket, és ne adjatok mindenki véleményére, csak azéra aki igazán fontos nektek!

Ez nagyon fogja bosszantani őket! Ja és a legfontosabb hogy ők magukkal akarnak rántani a keserűségbe, öregségbe, ne engedd. Mondogasd magadnak, hogy nem fogtok magatokkal rántani.

Nekem is volt ilyen csak más felállással, és bejött a pozítív dolgok mantrázása. Hajrá!!!

Csináljátok végig ,valóban most már nem tehettek mást.

Viszont ha vége van és továbbra sem változik a helyzet,ha a mindennapjaitokat megmérgezi ez a viszony,közellét akkor szerintem ideje lesz tovább lépni.

Sok szerencsét!:))

Nem volt bizonyítható.Anyósék szerint.Akkor én még nem voltam képben, úgyhogy nem is tudom.

A férjeméből jogosan járt neki, és ki is lett fizetve, mint azt írtam is.Ez még 2003-ban volt.

Anyósék lakásából csak akart volna.Zavaros bizony.Amit leírtam, az már a férjem, és én közös életünk.A lényeg, hogy én már kicsit ,,belehaltam"az egészbe.Nem így csinálnánk, ha még egyszer kezdhetnék.A szerencse, a mély, és őszinte szeretet, ami a párommal összeköt.Ő nagyon jó ember!

Nekem azért az exel való válóper is sántít....

Ha valóban két szatyorral ment ,akkor nem hinném,hogy ez nem lett volna bizonyítható .

Ha ők építették fel azt a lakrész ,ahol most ti vagytok ,akkor jogosan járt neki a fele,alkoholizmus ide vagy oda.

Nem értem ,hogy az anyósék lakásából milyen jogon ítéltek neki bármit is?

Zavaros ez az egész....

Okos volt az ügyvédjük.De van hisz lakhatási engedély és tulajdonjog is van neki.Részben visszavonták az ajándékozást, arra hivatkozva, hogy megromlott a kapcsolatuk.Haszonélvezeti joguk az nincs.Egyébként a mai jogszabályok, lehetővé teszik az ajándékozás visszakövetelését.Senki nem bántotta őket, még szóval sem.Mint mondtam, az ok az volt, hogy a férjem ellent mondva nekik, nem hagyta, hogy az ő szabályuk szerint Válasszon magának társat.

Az ideál, kb 22 éves, magas, szőke hosszú hajú azaz pláza cica,:)Én nem felelek meg a ,,kritériumoknak"

Már csak azt nem értem,hogy min megy a pereskedés?

Ha a férjed,és a szülei bejegyeztették,a 2/3,1/3 tulajdonjogot,akkor mi miatt megy a pereskedés?

Ajándékozás után,csak úgy ,vissza lehet venni az ajándékot?

A férjed pedig simán "visszaadta"?

Rendben

Annak idején amikor ez a tetetőéri lakás épült , anyósék ajándékozás címén lemondtak a felettük lévő padlástérről.Ezt az ajándékozást most visszamondva, ragaszkodtak ahhoz, hogy tulajdonjoguk legyen, a férjem lakásán is,.Ők kerek perec megmondták, hogy nem a férjem jelenléte miatt, hanem azért, hogy mi ne tudjuk eladni, és idegen költözzön fel, bár hát velünk is közölték, hogy csak szomszédok vagyunk.Nos ez a 2/3és a 1/3

Ugyan is, az ő lakásuk, CSAK az ő kettőjük nevén van, szintén így, fele fele-osztott tulajdon, persze azért, mert egymásban sem bíznak...

Most tegnap vitték ki épp a hajunkat, a következő szöveggel:

A bírósági határozat végleges kimondása, január első hetére várható, de a Bírónő, elmondta, hogy ő hogy döntött, kinek mit kell fizetni, stb

Ők minden tulajdonjogukat, használni akarják, mert úgy döntöttek, odafogadnak egy ápolónőt.Nos, elfelejtik, hogy ez nem egészen így van.A saját lakásukba, szíve joguk van ezt megtenni, de nem hozzánk!Őrült ötleteik vannak.Elmesélték, csengő, ha valami bajuk van, és a hölgyemény köteles ott teremni.Ezzel nem is lenne semmi baj, annak ellenére, hogy a vitákatkól eltekintve, a férjem, és én is figyeltünk rájuk.De könyörgöm az ő lakásuk, 3, 5 szobás!Bőven van helye ott bárkinek, hisz ketten vannak.Hidd el, nekünk onnan semmi nem kell.Ha már az életünk, bár meglehet igazad van, és mi is tehetünk róla így alakult, akkor legalább hagyjanak bennünket ÉLNI!

A tulajdon ami őket illet a férjem lakásából, a még meg sem született végzés szerint, össze keverik a lakhatási joggal.Lakhatási joggal, és erről papírja, csak a férjemnek van.Ezt valamikor már egy jogász elmagyarázta nekünk, mikor ők az utcára akartak tenni bennünket.Ő mondta, hogy szigorúan zárjuk az ajtót is.Hát ez van :(

Nem igen vagy tisztában a jogokkal.

A másik:miért kellett volna az albérletet vállalni, és közben a férjem lakását is fenntartani?Igen.Lehet te úgy gondolod, a cím, mártír szöveg.Hidd el nem az!

Eszemben sincs ítélkezni,mindenki úgy alakítja az életét ,ami számára a legjobb,és a következményeket az ő döntései határozzák meg.

Ti úgy döntöttetek ott alakítjátok ki a közös életeteket,ahol utálat,háborúskodás a mindennapjaitok része lesz,és ezt vállaltátok,hisz előre tudtátok ,hogy ez lesz,akkor nem értem a fórum indító kérdést?

Másrészt pedig,mint már írtam is,nem veszítette volna el a tulajdonát,sőt az ő beleegyezése nélkül ki sem tudták volna adni hivatalosan ,mert 2/3-ban az ő nevén van ,sőt ,a szülei ,a saját házukat sem adhatták volna el,mert szintén tulajdon joga van ott is,szóval tényleg nem értem ,hogy miért vállaltátok mindezt,mert lehetett volna másképp is.