Mások vagyunk- szakítsunk? (beszélgetés)

Mi is sok dologban különbözünk és 31 éve élünk boldogan. Az zene, kutya és a gyerekeink szeretete közös, de minden egyéb különbözik.

Én színházba, moziba, sétálni járok,/természetesen egy ismerős nővel és nem pasival/, ő olvas, TV-t néz, kertészkedik.

Igen, működhet.:)

Sok boldog együtt töltött évet kívánok:))

A stílusról, öltözködésről, zenei ízlésről írtad, hogy különböztök, meg a bulizásról. Szerintem ezek messze nem tételek egy kapcsolatban... Írták előttem többen a közös világnézetet, az értékrendet - azok valóban fontosabbak.

Saját példám: 35 éves nő vagyok, a barátom 3 évvel fiatalabb nálam. Én pörgős, vidám, beszédes vagyok, ő csendes, halk szavú és zárkózott. Nekem vannak barátaim, ő kifejezetten magányos. Zenében a másik kedvenceit sem szívesen hallgatjuk (nem tartjuk "zenének", amit a másik szeret). Én egyszerű ruhákat szeretek és simán vásárolok a turiban, ő figyeli és követi a divatot, szívesen költ rá. Én nem szeretem a harcművészetes és a történelmi kalandfilmjeit, ő meg az én kedvenceimet nem nézi szívesen.

De ebből még sosem volt gondunk! Kell a kompromisszum, ennyi. A kapcsolatunk nagyon fontos, de mindketten eléggé önálló, független emberek vagyunk. Ezért a külön töltött időben élünk a saját kedvteléseinknek, együtt pedig olyat csinálunk, amihez van kedvünk. És igen, én úgyanúgy megnézek vele egyszer-egyszer egy harcos filmet, ahogy ő velem egy drámát. Nem hívom magammal a barátaimhoz, csak minden 3. alkalommal. Ő nem visz el magával farmert vásárolni, mert tudja, hogy unnám. Ezek csak apró példák. Tudjuk, mit akarunk, mit akar a másik, és ezeket összeegyeztetjük. Még csak nem is beszélünk róla, jön magától. Így teljes ez életünk külön-külön is, és együtt is.

Mi egyébként az első randin megbeszéltünk az életszemléletünket, értékrendet: mi a véleményünk vallásról, politikáról, kapcsolatokról, munkáról. Ezek összepasszoltak, tökéletesen. És innentől totál mindegy volt a másságunk...

Egyáltalán nem biztos, hogy mások vagytok. Csak ő a koránál fogva a bulizós életet kedveli, amin te már túlvagy. Valószínűleg az általad írt érettsége miatt vonzódik inkább hozzád, mint a nálad jóval fiatalabbakhoz.

Neked kell eldöntened: kivárod, amíg lecseng nála a bulizós korszak, vagy mivel esetleg családot szeretnél, inkább a korodbeliek közt nézel körül.

Van két ismerősöm, akik ugyanebben vannak. Sőt, még a korkülönbség a kor is hasonló, a nő kicsit idősebb nálad. De nem sok évvel.

Náluk működik a dolog, vannak viták, de az hol nincs?

Érdemes megpróbálni tehát, főleg ha hiányoztok egymásnak a kor nem szab határt!

Én a saját dolgomat tudom írni. Nálunk életkorunkat tekintve így áll a dolog: én 25 vagyok, a párom 29 maholnap.

Ő imádja a társasági életet, és szeretek visszahúzódni a magánszférámba.

Minden más stimmel.

Át kellett rendeznem a beállítottságomat kissé, ami hónapokba került. Ő is figyelemmel volt/van arra, hogy én kevesebb kimozdulást igényelek.

Van, hogy együtt megyünk szórakozni, van, hogy nálunk van a banzáj, de olyan is van, hogy nekem elég, és akkor csak ő megy általában a fiúkkal.

Sokat beszélgettünk a közös igényekről, és így ebben a formában meg tudtuk oldani, és kielégítőnek tartjuk azt, amiben most élünk.

Zenében egész mást szeretünk, öltözködésben megfelel amit a másik felvesz, persze ő is, és én is el tudunk képzelni más típusú ruhákat egymáson. Előfordult, hogy vettünk magunknak olyan ruhákat, ami tetszett a másiknak, de addig elképzelhetetlennek tartottuk, hogy felvegyük, majd kifejezettem jól éreztük magunkat benne.

Szerintem jó kommunikációval, némi kompromisszumkészséggel, de úgy, hogy önmagunk maradunk, minden megvalósítható, főként, ha csupán ennyi a gond, mint amit leírtál.

Szia!

Szerintem is akkor működik egy kapcsolat viszonylag zökkenőmentesen, ha azért van egy közös értékrend, közös felfogás, DE! Ezt, hogy nem vagytok ennyire egyformák a hasznotokra is lehet: kiegészíthetitek egymást.... :) Te is tanulhatsz tőle, és ő is tőled. :)

Kompromisszum! :)

Ez a titka :) Főleg, ha szeretitek egymást. Az a 6 év azért annyira nem sok. :)

Sok boldogságot! :)

Szeretnék veletek megosztani egy dilemmát, remélem kitalálunk együtt valami okosat.

Több hónapja megismertem egy fiút. Szó szerint az, mert csak 24 éves. Korához képest viszont sok esetben érettebben viselkedik, mint én aki most decemberben tölti a 30. évet.

Teljesen mások vagyunk, stílus, öltözködés, zenei ízlés. Én már nem vágyom bulizni, Ő igen. Elég gyakran van nála házibuli. Szereti a nagyobb társaságot is. Ugyanakkor, ha együtt vagyunk akkor nagyon jó kis szeretetben vagyunk. Itt nem a testiségre gondolok csak, hanem a lelki összhangra. Én Őt most elküldtem (14 hónapja), mert egy félreértés miatt jobbnak láttam megszakítani az egészet, de valójában a fent említett dolgok és ez a másság zavar igazán. Furcsa érzések vannak bennem és nagyon hiányzunk egymásnak. Azóta keresett nem egyszer. Annyira jó pedig a közelsége és tudom fordítva is kedvesek vagyunk egymás számára.

Valamiért úgy sejtem vannak lányok, de egy biztos aki nyomul rá. nem tudom biztosan, de engem keres és utánam vágyik. Ha van is más az nem pótolt eddig... Kíváncsi lennék van e köztetek olyan aki sok mindenben különbözik a párjától, mégis működik a kapcsolat. Illetve a környezetben látattok e ilyet. ? Köszönöm a válaszokat.