Lehet nagyot hibáztam!Ideges voltam nagyon és olyan... (beszélgetés)

Egyszer én is leordítottam a fejét egy kollégámnak, de tőlem szokatlan módon, általában kedves vagyok és csak otthon dühöngök... :D Aztán a nap folyamán odamentem hozzá és megmondtam, hogy egyáltalán nem ő volt a hibás, csak nehéz pillanatomban talált meg. Szerencsére nem szívbajos ő sem, mondta, hogy nem vette magára, de én ragaszkodtam a bocsánatkéréshez. Így mindketten elfelejthettük a dolgot.

Én is ezt javaslom neked, bár gondolom, a téma nem ennyire laza. Ha beismered, hogy hibáztál, ami nekem párkapcsolatban nehezen sikerült korábban, akkor hidd el, mindkettőtöknek jobb lesz.

Velem is előfordult már ilyen. Nem is egyszer.

Amikor mondjuk a nyolcadik ember zavart meg a munkámban, ami nagy koncentrációt igényelt, szegény nyolcadiknál történt a kirohanásom. Szegény nem tudhatta, hogy ő hányadik is a sorban, aki rosszkor szólt hozzám. Ahogy az előzőek sem tudták, hogy már többen jártak nálam előttük, és baromian zavarnak. És ez csak egy példa a több közül.

Emberek vagyunk, néha elszakad a cérna.

Egy ilyen eset egyszerűen orvosolható egy szimpla bocsánatkéréssel.

Talán nem,,annyi mindent mondunk ki a pillanat hevében amiről már a kimondás pillanatában tudjuk hogy nem kéne ,,vagy nem így kéne .

Ha örökre a lelkünben őrizgetnénk ezeket a pillanatokat,,nagyon keserű lenne az élet.

Az életben nagyon ritkán fordul elő, h valami végleges. Ha nincs örök-harag, akkor mond meg neki h elhamarkodtad a dolgot, és szeretnéd visszavonni az elhangzott mondataid.

Azt gondolom azzal Te kijavítottad a hibát.

Hogy lenne,,mindenkivel előfordul,,kijön.

Rossz pillanatban ő volt ott, rajta csattant.

Ha az első indulatok elcsillapodtak ,,ne túl későn,,kérleld meg az illetőt,,kérj bocsánatot.

Attól még hogy igazad volt e vagy sem,,lehet hogy ő másképp gondolja,ezt is el kell fogadni.

Tett egy dolgot ami nekem nem tetszett,(és igazam volt az ügyben) de lehet túlontúlreagáltam..

Lehet a régen gyülemlő feszültség most jött ki vagy,hogyan van ez...