Köszönet[elrabolt gyermekkor] (beszélgetés)
Sziasztok. Ez az anya dolog kiábrándító.
Engem a mostohabátyám molesztált 11 éves koromban, tapizott, mutogatta magát meztelenül (ő 16 volt), azt akarta, hogy fogdossam, vagy ő fogdosott. Hálisten nem tudott velem közösülni, mert elszaladtam, mikor próbálkozott, s aztán meg hálisten ki is derült...
...na, lényeg a lényeg, ezt csak elfojtani lehet az évek során, elfelejteni nem, mert mindig előjönnek a rossz emlékek, hiába próbálja az ember elfelejteni.
Az anyám szabályszerűen homokban dugta a fejét, ezért gyülölöm és szeretem egyszerre (mert ő az anyám), de mindig nagyon bántott, hogy nem vette előbb észre (mellesleg, mikor kiderült, nem csak a mostohabátyám, de én is kaptam... jól eltángált, mintha tehettem volna róla!), s ez a mai napig nagyon fáj.
Talán emiatt van, hogy csak felszínes most is a kapcsolatunk, s egyszer, mikor már nem bírtam, hogy állandóan kritizál, teljesen kifakadtam, ordítottam, hogy ő tehet róla, hogy 11 éves koromtól el lett cseszve az életem... Ő PEDIG LETAGADTA! HOGY CSAK KITALÁLTAM! Akkor megszakadt bennem valami iránta.
Én most leszek 32 éves.
Megértelek Kitti.
Ja és az írásaidból még mindig az derül ki számomra,hogy bizonytalan vagy,nem voltál-e Te a hibás?És még Te szégyelled magad??
Hát nem Te voltál a hibás,Te áldozat vagy!Annak a degenerált két embernek nem nevezhető valakinek az ÁLDOZATA lettél!Jól megnyomorítottak egy életre lelkileg.Menj el pszichológushoz!
Legyél erős,és nézz szembe ezzel,és próbálj túl jutni rajta.(de ne úgy,hogy homokba dugod a fejed!!)Mert nekem úgy tűnik,azt teszed.Mintha mi se történt volna.(pl:anyáddal)
De belülről ez őröl Téged,és fog is,addig,amíg mindent a helyére nem teszel.
A folyásod is nagyrészt lelki eredetű.Ezzel utasítod el a szexet.Ha tudsz,menj el pszichológushoz.Mi kevesek vagyunk egy ilyen dolog feldolgozásához.Menj el,csak így élhetsz teljes értékű életet.(ha lehetséges ez egyáltalán)
Még egyszer kívánok nagyon sok erőt!
Sajnálom,ami történt Veled.És tudom,sajnos nagyon sok ilyen van.
Azért anyádat jól pofán vágnám...(már bocs)
És anyának sem hívnám soha többé!Milyen ember az ilyen?Akinek a saját gyermekénél bármi is fontosabb?
Hááát itt ezt a részt én el sem tudom képzelni...
(hogy tudott róla,sőt látta!!)
Gyűjts erőt,beszélj vele erről a dologról,vond kérdőre,aztán pedig felejtsd el örökre.Én minden kapcsolatot megszakítanék vele!Erre azt hiszem nincs bocsánat.
Amúgy olyanokat írnék,csak próbálom türtőztetni magam!!!!
Sok kitartást,erőt kívánok Neked!
További ajánlott fórumok:
- Hajhullás gyermekkorban! Mitől lehet?
- Melyik az a könyv, ami nélkül nem gyermekkor a gyermekkor? Mi az, amit szerinted mindenképpen el kell olvasnia gyermekednek?
- Keserű gyermekkor = boldogtalan élet
- Elrabolták a gyermekkorom
- Mennyire hat ki gyermekkorunk későbbi életünkre?
- Mi akartál lenni gyermekkorodban?