Hiszti a turkálóban és utána egy napig - mi a véleményed erről az esetről? (beszélgetős fórum)

Mostanra olvastam végig a topikot, és már ugye nem is igazán aktuális a véleményem, de azért ami eszembe jutott: végig úgy éreztem a fórumindító hozzászólásaiból is, és az többi hozzászólónál is, hogy ez az egész probléma nem a gyerekről szól, és nem az ő érzéseiről, minél megszállottabban hangoztatja az ellenkezőjét sok hozzászóló, annál kevésbé.

Egyrészt rengeteg volt a félreértés és az előítélet, és le a kalappal a fórumindító előtt, amiért elengedte ezeket a füle mellett, és nem állt le többször is elmagyarázni, hogy nem arról volt szó, hogy magának vett egy halom felesleges göncöt, a gyereknek meg semmit.

Másrészt nagyon sokan írták, hogy az ő szívük szakadt volna meg, ha nem veszik meg, amit a gyerek kér.... persze, mert szeretjük a gyerekeinket, és az ő bánatuk nekünk még jobban fáj, de én mégis azzal a hozzászólóval értek ebben egyet, aki azt írta, hogy nagy valószínűséggel ez az egész kialakult helyzet sokkal inkább az anya lelkifurdalása, mert az ő szíve is majd' megszakadt. Ez mindenesetre ki fog derülni, ha majd a kislány megkapja a játékot, hogy mennyire fontos neki igazából, és a legdrágább kincse lesz, vagy három nap után a sarokba kerül a többi közé.

Szerintem nagyon túl lett lihegve ez az egész történet, éppen azért, mert a szülő is hibázhat, és attól még nem lesz rossz anya, és bár tényleg nem lehet tudni, hogy mi marad meg a gyerek fejében, azért az biztos, hogy egy ilyen eset miatt nem lesz még lelkibeteg, hiszen akinek ilyen lelkiismeretes anyukája van, az meggyőződésem, hogy sokkal több szép és meghitt gyermekkori emlékkel rendelkezik már most, mint szülői hibából fakadóval.

Szerintem nagyon elment a fórum abba a téves irányba, hogy az anya bezzeg magának mit meg nem vesz, a gyereknek pedig, aki angyali türelemmel asszisztálta ezt végig, semmit. Pedig lesz még párszor olyan helyzet az életben, hogy anyának sok időbe telik valami, és a kisgyereknek türelmesnek kell lenni, mert nincs más megoldás, mint hogy anya magéval vigye, és ha az volt, kapjon is jutalmat, de szerintem akkor olyat, ami nem "kivételes eset", hanem megérdemelt jutalom. Vagyis nekem logikátlan azt mondani, hogy megkapod, mert annyira türelmes voltál, de ebből nem lesz ám rendszer.... Miért, ha legközelebb kétszer olyan türelmes lesz mondjuk egy orvosi váróban, akkor nem fog járni jutalom? Vagy majd akkor is csak harmadnap, miután anyának két álmatlan éjszakája volt a lelkifurdalástól, vagy miután a gyerek megint kifordult magából? És EZT hogy fogja bárki elmagyarázni egy kisgyereknek? Vagy az legyen majd a következő soros fórum témája...

Legyünk gyerekközpontúak, de szerintem ebben az esetben nyugodtan napirendre lehetett volna térni az ügy fölött. Ámbár igen, anyának is kell tudnia elnézést kérni, és beszélgetni arról, hogy sajnálja, hogy rosszul döntött. De csak ha valóban rosszul döntött. Arra viszont semmi szüksége nincs egy gyereknek, hogy a szülő önbizalom hiányát és bizonytalanságát ő kezelje, és ő oldja fel anya lelkifurdalását. Nem az ő dolga, és nem is azt érti belőle, amit egy felnőtt partner értene.

Igen, de nem...

Megbeszéltük vele nyugodtan is, hogy nem fogjuk megvenni, de nem akart leszakadni a témáról, mint általában. Ez a szituáció (turkálnak, odahozzák, Megvesszük? Nem...) ugyanis számtalanszor előfordult már és eddig mindig megértették, hogy nem fogják megkapni a babát. Többször is voltunk már ebben a turiban és én pl. épp azért szeretem, mert az eladók megengedik, hogy játsszanak, míg én válogatok.

- - - Egyébként...

Ma megvettük azt az izét... Úgy döntöttünk, hogy mivel a fiúnak akarunk venni egy könyvet, hogy tanulgasson olvasni, a lány is kapjon valamit. És akkor megvettük ezt. Hétvégén fogják megkapni. Tudom, "következetesség" ezerrel, de azt hiszem, most ez így jó lesz. Vagy nem, de most már úgyis mindegy... :)

Ebben egyetértünk. Igen, nagyon értelmesek a gyerek, hiszen gyerek és nem hülye.

A konkrét történet kapcsán a Fórumindító adott helyzetben rosszul döntött (DE! ettől nem elsz rosszanya), és a frusztrált légkör, a rossz döntések sorozata vezetett a hisztiig (igen, 2 perc alatt)...SZERINTEM! Meg lehetett volna beszélni a kislánnyal már első alkalommal, amikor oda vitte megmutatni (ha jól emlékszem, akkor még nem volt ott a rosszkedvű, morgos Apuka, aki miatt Anyukának is rossz hangulata lett!), hogy ha nagyon szeretnéd most az egyszer megveszük, mert nagyon ügyesen bírod ezt a tömeget, meleget, szagot, stb., de ebből nem lesz rendszer, máskor nem vesszük emg a játékot, vagy vmi hasonló. Nekem még ugyan nincs saját gyerekem, de a fél életemet gyerekek között és gyerekekkel töltöttem. Volt olyan is, hogy a gyerekekkel (akikre akkor vigyáztam) éppen turiba mentünk, életem legjobb, legcsinosabb ruháját az akkor 3 éves kislány turizta nekem, amikor meg felajánlottam, hogy maguknak is válaszhatnak valamit, amiért türelmesen végigasszisztálták azt a 10 percet, akkor ők egy-egy polót választottak:).

Egyébként nálunk a legnagyobb turiba ki is van írva, hogy a szülők nem engedhetik a gyerekeket játszani az ott lévő játékokkal...

szia. ha már a sors úgy hozta, hogy el kellett vinnem nagy tömegbe valahová a gyerekeket, akkor igyekeztem olyan körülményeket tálalni, hogy jól érezzék magukat, bevontam a közös vásárlásba őket. sosem hagytam volna hogy csak úgy eljátszanak a boltba. pl turiban is lehet befogni gyereket , amíg válogatsz. magad elé teszed a ruhát, és jáékosan kérded tőlük, hogy el tudnak-e képzelni benne? és vajon tetszene -e neki?ha kislány, akkor belemegy, mert szereti ő is a ruhákat. így észre sem veszitek hogy elrepül z idő. sőt túrhat ő is, még akkor is, ha tuti nem rád való, de legalább elmojol. az hogy te válogatsz, a gyerekek meg turkálnak a játékok között, az egy darabig jó, de aztán hamar elvesztik a türelmüket, és jön a hiszti.

a játékra visszatérve. én mindig úgy oldottam meg a dolgot, hogy indulás előtt leszögeztem, hogy anya pénztárcája kong, néha még játékból megmutattam hogy üres, és itt bizony nincs pénz. tehát nem tudunk semmit sem venni. de ha ügyesek lesznek, legközelebb megkapják. a gyerekek törték magukat, hogy a lehető legjobb formájukat mutassák, és miután végeztünk, és tényleg nem volt pénzem, mondtam nekik, hogy holnap megveszem. így gyakoroltak némi türelmet, toleranciát.

Na, te a legjobban. Téged védtelek, ezért kell kussolnom :)

Máskor meg másért.;)

En erre a konkret törtenetre irtam hogy igenis megvettem volna .Volt nem egyszer hasonlo eset az en gyerekeimel de soha sem kellet semibe sem tulreagalni , soha nem kertek olyat ami irealis lett volna .

Hogyan ertetem meg veluk hogy mitt szabad mitt nem pardon ez egy buta kifelyezes igenis a gyereknek jatszva kell tanulnia mi a jo es mia rossz.

Es hidd el egyszeru volt szamomra , nekem csak a elnkezöjet kellet tenni annak amit a neurotikus anyam mutatott iranytam. Es felevesen ? de megbocsajs az meg baba nem tan ? gyerek ide nem kerödzködik e vilagra de ha itvan szeressuk , szeressuk nagyon .

Ne a sajat nem beteljesedett meddö almainkat probaljuk rajtuk "behuzni " meg kell hogy tanuljak hogy ez a ö eletuk ö valaszuk az ök jövöjuk.

Sohan nem vartam el a jelest tanulast , soha nem volt feltetel hogy majd ha eszt vagy eszt teljesitti kap eszt vagy aszt . Annak dacara vegesztek egyetemet , föiskolat es mi közben meg egy kisebb politikai megnyilvanyulasokban is reszt vettek. 87 -88 ban mikoraz elsö compjutert vettuk meg a szörföles nem volt ennyire a menun a fiam marakkor 14 evesen komolyan foglalkozott a program össze alitasokal . Volt hogy alig lattam öt iskolabol be a szobaba ezvolt az erdeke eztcsinalja ma is , soha nem tiltottam neki semit mert tudtam hogy egyszer ez lesz proffeszioja. Ez nem dicsekedes , sokan vannak hasonlo facittal de te kerdesztett en valaszoltam . Soha nem fogtam be arra hogy a hazi munkaban segirsenek , ez annak dacara hogy en egyedul neveltem ököt sohasem merult fel , az ök ideje is eljön es mar el is jött felnöttek csaladosok . Boldog latni azt hogy nem hiaba volt minden nem hiaba tanitottam meg arra hogy nem kell hazudniuk mert en soha rajuk nem emelek kezet nyugodtak öszintek voltak .

Buszke vagyok rajuk , fiamra aki mar 2 hos kisbabaval gyessen maradt mert az ö munkajat lehet othonrol iranyitani . Egy dolog talan kicsit hanyagolva volt no de az ember nem perfekt , sutni fözni veluk nem maradt idö no de sebaj egyszar majd nem ugy emlekeznek ram hogy sutöttunk , fösztunk hanem arra hogy volt idö megtanitani szabad emberre valni.

Hetvenes evek közepen hol minden ujdönsult anyuka az othonka zugjait ekesitette en a kicsivel a valamon demonstariokra jartunk a Vietnami haboru ellen . Kesöb szinten ugy lettek vezetve hogy kialjanak a igazsagert meg akkor is amikor az elet igazsagtalan oldalat mutasa.

:D

Úgy szetetlek!

KUSS??

Ej, te Szabóné Elvira, látom neked egy felfordított hokedli volt a gyerekszobád. Csórikám...

Ne aggódj, bennem nincs harag.