Hírességek testközelben

Sokszor gondolkozom azon, hogy a médiából jól ismert arcok a való életben is ugyanazt az oldalukat mutatják-e. Ugyanazokat a szófordulatokat használják, hasonló ruhákat viselnek, a haja megint hajgumival van összefogva?

Nos, a legtöbb esetben nem. Számtalanszor előfordult már velem, hogy azt kívántam, bárcsak ott állna velem szemben ő, a makulátlan külsejű, kifinomult ízléssel rendelkező híresség. Ám amikor elérkezett a rég várt pillanat, csalódtam. Néha pozitív értelemben, máskor éppen ellenkezőleg.

Kedvenceinket egy képzeletbeli burok veszi körül, amiből a médián keresztül nincs lehetőségük kitörni, vagy rosszabb esetben nem is akarnak. Mi, átlagemberek, hajlamosak vagyunk beskatulyázni őket olyan felszínes sémák alapján, mint „szószátyár”, „faragatlan” vagy „butácska szépség”. Azt hisszük, hogy az általunk hétköznapokban tapasztalt viselkedésük, beszédstílusuk, öltözködésük megegyezik a civil életben vett szokásaival.

Ez azonban nem minden esetben fedi a valóságot, sokszor szöges ellentét húzódhat a kettő között. A műsor producerei kitalálnak egy „személyre szabott stílust”, ami gyakorlatilag lemoshatatlanná válik. Hiába próbálnak megszabadulni tőle, reménytelen küzdelmet folytatnak, hacsak nem jön egy újabb lehetőség, ahol egy másik oldaluk is megismerhetővé válik. Erre csak akkor derül fény, ha például egy közértben vásárolunk velük, vagy egy rendezvényen találkozunk velük. Ilyenkor nincs az a máz, amely elfedhetné igazi jellemüket, és biztosak lehetünk abban, hogy önmagukat adják.

Persze vannak kivételek is. Az egyik legpozitívabb példa erre Gundel Takács Gábor. Véleményem szerint ő a képernyőn és szemtől szemben is ugyanazzal a közvetlenséggel, kiváló stílussal beszélget bárkivel, mint a tévében a népszerű vendégekkel. Hangjában gyakran érezhető a lelkesedés és a munka iránt érzett szeretet, amit eddig csak keveseknél tapasztaltam.

Magyarország egyik legnépszerűbb énekesnője a színpadon estéről estére fokozza báját, kedves és ragyogó hangjával azonnal leveszi a lábáról a nagyérdeműt. A színfalak mögött viszont úgy bánik a rajongóival, hogy egy darabig biztosan nem szeretnének találkozni vele.

Saját szememmel láttam, hogyan utasítja el ocsmány szavaival a gyógyíthatatlan beteg kisgyermeket. Nem kívánom senkinek, hogy szemtanúja legyen egy hasonlóan szívbemarkoló pillanatnak!

Legyen olyan, mint a fent említett két személy, vagy teljesen más karakter, nem feltétlenül a személyisége miatt válik valaki a kedvencünkké, sokkal inkább dalai, írásai vagy műsorai állnak közel hozzánk. A siker és a színvonal viszont nagyban függ a sztártól, kérdés persze kit nevezünk annak!