Hiba, de nem én tehetek róla! (beszélgetés)

Én sajnálom azt az embert. Képzeld csak el, hogy állandóan meg kell felenie még önmagának is, hogy ezt az imige-t fenntarsa magának. Szörnyű élete lehet. Biztosan még aludni sem tud egy jót.

Sokaknak fáj a valóság.

A főnököm egyszer azt mondta, hogy ő sose hibázott még. Pedig ha tudná, hogy hibát hibára halmoz, és ennek a levét 200 ember issza.

Én sok év alatt jutottam el odáig, hogy egy-egy helyzetre lehülyézzem magam.:) Régebben még ha tudtam is hogy hibáztam, azt is letagadtam.:) Őszintén szólva,a hiba nem jár halálbüntetéssel.:) Sokkal könnyebb az ember szíve, ha beismeri, hogy hibázott, vagy nem teljesített valamiben 100%-osan, esetleg egy helyzetre rosszul reagált. Na és akkor mi van??? Semmi. Az emebr röhög magán egyet, és mások is tudják hogy Ő is csak emeberből van.:)

Mindez csak a megfelelően fejlett önkritika kérdése (lenne)...

Mert gyarló az ember.

Szerintetek miért van az, hogy a legtöbb ember nem ismeri el a hibáját? Egyszerűen nem tehetünk róla. Még akkor sem, mikor már nyilvánvalóvá vált a tévedésünk. Miért a piros lámpa a felelős azért, mert elkéstünk?