Diszkrimináció állásinterjún (beszélgetés)
Megoldás nem igazán lesz, mert pofa alapján dől el, ki mit mondhat a főnökének stb.Szabályokat meg nem igazán tartják be,mert mindig van kifogás...és mindent meg lehet magyarázni...ez egy ilyen ország.
Max. az ember legyen tájékozott és kedvesen figyelmeztetheti a munkaadóját, ha valamiben károsítják és reménykedhet ha ezért nem teszik ki a szűrét
Más...
Ezt a fórumot igazándiból nem is erre hoztam létre, hanem mert vmi megoldást szerettem vna együtt kiötölni a diszkriminációkra...Persze egy kicsit naív vagyok hiszen ez egy olyan ország, ahol más emberek úgy hoznak értékítéletet, hogy nem is ismerik az illetőt, mintagyan az néhány hozzászólásból már ki is derült...
Na most nem azokra gondoltam, akik dolgoznak tanulás mellett.
Ezeket a munkákat már beírhatod az önéletrajzodba és már nem számítasz pályakezdőnek, és szerencsés vagy mert a szakmádban is tudtál dolgozni.
Én is és valószínű, hogy sokan teszik azt, amit Te is (kuli munka bejelentetlenül).
Nem akarlak megbántani, de én huszonévesen már teljesen árva voltam, de ezt sosem hozom fel indoknak bármire, sőt, hogy fokozzuk 17 éves voltam, amikor a szüleim elváltak és 21 amikor anyukám meghalt, néhány év után apukám is nagymamám is. Én is magamnak fizettem a tanulással kapcsolatos költségeket (tandíj, stb.), és ráadásul nekem családom is volt, amikor főiskolára jártam (gyerek, férj). Napi 9 óra munka, házimunka, család mellett csináltam végig.
És alig vagyok idősebb nálad ezek szerint, de 23 éves munkaviszonyom van. Bár most azt mondod, hogy szerencsés vagyok, mert nekem bejelentett munkáim voltak, de ez nem szerencse kérdése. Nekem nem lett volna elég a diákmunkával megkereshető pénz egy család eltartására.
Te viszont szerencsés vagy hiszen megtehetted, hogy csak annyit dolgozz, amennyi a suli mellé belefér:-)
Igen a pályakezdők sincsenek jó helyzetben.
Náluk az a kifogás, hogy nincs munkatapasztalat.
A másik igen nagy probléma pedig az oktatás.
Kijárnak egy 4 éves szakközépiskolát, ami régen szakma+érettségit jelentett. Ma ez egy érettségit ad semmi tudással. Tehát semmihez sem értenek és már 18-20 évesek.
Nem rég hallottam a 35 éves pályakezdő fogalmat...Ez igen vicces, vagy inkább siralmas? 35 évesen az első munkahely? Ezeket az embereket vérszívónak nevezném, mert valószínű, hogy a szülőkön élősködnek és nem azért, mert ők nem tudnak elhelyezkedni, hanem inkább a kényelmük miatt. Tisztelet a kivételnek, de azt hiszem akire igaz a 35 éves pályakezdő fogalom az nem a kivételt erősíti:-)
:-)
Tudom, csak próbáltam elviccelni.
Én is küldözgettem párat...
Csatlakoznék én is az előttem szólókhoz, mert én is ilyen helyzetbe kerültem.
32 éves vagyok, van diplomám, több tanfolyamom, és több mint tíz év szakmai tapasztalatom, és azért nem kellek sehova mert nincs gyerekem.
Az egész 3 éve kezdődött. Közel 10 évig dolgoztam egy nagyvállalatnál, és úgy döntöttünk gyereket szeretnénk. Először alig engedtek el szabira, hogy orvoshoz tudjak menni, és mikor otthon kellett maradnom mert nem jól voltam egyből találtak a helyemre másikat( az egyik főnök rokonát). Egyfolytában hívogattak, idegesítettek, majd végül elvetéltem. Alig jöttem haza a kórházból behívtak, és elküldtek.
Ezután teljesen kiborultam, és eltelt majdnem egy év mire találtam munkát(persze közbe vasalni jártam házhoz, meg paprikát csomagoltam, kínaiba dolgoztam kiskönyvvel).
Mikor végre találtam munkát megkérdezték akarok e gyereket, és végül úgy vettek fel, hogy leinformáltak az előző munkahelyen, és kikötötték hogy csak mindig hosszabbítják a szerződésemet.
Azóta eltelt majdnem két év, közbe nem sikerült teherbeesnem, és elmentünk egy meddőségibe. Mikor megtudták hogy orvoshoz járok azonnal elküldtek.
Már rengeteg állásinterjún voltam, és idáig mindenhol csak az volt a problémájuk, hogy nincs még gyerek. Pedig én igazán nem tehetek róla, hogy még mindig nincs.
Január óta kb. 300e ft-ot költöttünk a gyógyszerekre, és a vizsgálatokra, és kitudja még mennyit fogunk, ha egyáltalán lesz miből.
Közbe folyamatosan keresem a munkahelyet is , mert ha nem lesz munkám csak a 20e Ft-os gyes fog járni, hiába van kb 12 év munkaviszonyom.
Mindenki azt mondja, hogy ne stresszeljek, meg pihenjek, hogy meg tudjon tapadni a baba, és én közbe egyre többször vagyok kiborulva, és érzem azt, hogy hiábavaló minden, és már nincs értelme élni.
És akkor jönnek a háziorvosok, és akadályozzák az embert mindenben, nem akarják tp-re venni, nem adnak utazási utalványt, mert ha a meddőségit tudom fizetni fizessem azt is, miközben a tp még a gyógyszereket se futotta.
Igen, a pasiknak annyi előnyük van náluk nem jön rögtön a kérdés akar-e gyereket, van-e gyereke vagy hogy ha beteg haza kell-e mennie a gyerekhez?Ez csak a nőknél veszik figyelembe.
A fiataloknak tényleg nehéz, én suli után 1 évet voltam otthon,mert nem volt gyakorlatom.A páromnak szerencséje volt, mert suli közben majd egy évig diákmunkát kapott így lett gyakorlata, és tudott írni valamit az önéletrajzába.Munka mellett is nehéz új állást keresni, én próbáltam.De 4-5 fordulós volt a válogatás(tesztek, elbeszélgetés pszichológus stb.)mivel dolgoztam a 2-dikra már nem tzdtam elmenni.
És igen szeretik a fiatalokat,mert azokkal azt csinálnak amit akarnak.Apukámat is ezért küldték el, és vettek fel helyette 20 éveseket,mert azok nem szólnak ha valamit nem úgy csinál a főnök ahogy kellene.Így apum otthon van és nem kell sehová mert öreg,hiába tapasztalt rutinos(52 éves)pedig még mennyit kellene a nyugdíjig.Őt ez nagyon váratlanul érte,mert nem érezte magát öregnek-de lelkileg is összetört-utánna tényleg öregedett lelkileg vagy 10évet!
Én nem is leszek nyugdíjjas, addig dolgozom amíg élek:-(!
Nem tudom, hogy diszkrimináció e. 1 és fél évig voltam munkanélküli. Diplomás 1 felnőtt gyerek anyja. Van férjem is. 23 év munkaviszony, ebből 3 év gyes a többit ledolgoztam. Képzettségnek megfelelő és nem megfelelő munkakörökben.
Naponta több helyre elküldtem önéletrajzomat, nem válogatva a munkakörök és a munkavégzés helye között. Dolgoznom kellett volna, mert mindig én voltam a család fenntartó, így amikor kiesett a havi 200 e nettó a családi kasszából, igen rosszul érintett. Kipróbáltam mindent (ügynöki munkáktól kezdve, pincér, konyhalány). Ha végzettségemnek megfelelő munkakört pályáztam meg, akkor az önéletrajzom az igazságot tartalmazta, ha nem, akkor letagadtam mindenből.
Hiába ügyeskedtem semmi nem jött össze. Azt szokták mondani az emberek, hogy aki nem talál hamar munkát az nem is akar dolgozni. Ezt mondtam én is, amíg nem került bele ebbe a helyzetbe.
Sehol nem indokolták meg miért nem vesznek. Legtöbb cég be sem hívott, vagy ha behívott, arról sem tájékoztatott, hogy nem vettek fel. Volt hely, ahol még interjú előtt közölték, hogy fiatalabbra, stb. gondoltak. Tőlük megkérdeztem, hogy akkor miért hívtak be.
Összegezve tapasztalataimat: Szeretik sokan a pályakezdőket, mert: még nem akarnak gyereket néhány évig, keveset kell nekik fizetni, és olyanná formálják őket, ami nekik tetszik (nincs még kialakult munka stílusa), nincsenek tisztában jogaikkal és kötelességükkel, így a kihasználás teljes lehet.
Egy fiatal hölgy a tv-ben azt nyilatkozta: a 40 körüli korosztály azért nem jó munkavállaló, mert van gyerekük és sok a szabadságuk. Tehát az is zavarja őket, hogy nekünk már esetleg több szabadság jár. De a gyerek téma felháborít. Az én korosztályomnak a gyereke már felnőtt, mivel a mi időnkben az volt a normális, hogy huszonévesen szülünk, tehát nem kell a gyerekkel otthon maradnunk (mi is akkor a probléma azzal, hogy van gyerekem?). Amikor kicsi volt a gyerekem nem volt gond az elhelyezkedésem. Megkérdezték, hogy mi van ha beteg a gyerek, én válaszoltam, hogy nagymama vigyáz rá általában, de orvoshoz én viszem. Sose volt ebből gond.
Oxigén írta, hogy ő nem volt még 2 hétnél tovább munka nélkül. Hát gratulálok, de tényleg. Biztos olyan munkát is el tudsz vállalni, amit én mint nő nem. Mint írtam megtettem mindent munkaügyben Közgazdászként konyhalány munkát vállaltam (igaz nem mondtam el a végzettségemet). A munka nem zavart, de sajnos ebből a pénzből nem tudtunk megélni. Beteg is lettem, és végül egy ismerős ajánlott fel munkát a szakmámban.
A mai helyzetben sajnos nem csak nőknek nehéz állást találni. A fiam 20 éves érettségije van (nem veszik fel sehova).
Tehát az sem jó, ha pályakezdő az sem ha idősebb.
Ami mélységesen felháborít az az, hogy a saját hazámban nem lehet úgy munkát találni, hogy ne kérjenek idegennyelv tudást.
Én tudom, hogy ahány nyelv annyi ember, stb....okosságot, de ......Szerintem minden munka betanított munka, akárhol dolgozol mindenhol a kialakult munkamenet szerint teszed az elődöd feladatát, időnként újítások, termékfejlesztések.
Azért mert a cégvezetősége külföldi, kérdem én miért több embernek kell megtanulnia az ő nyelvét miért nem ő tanulja meg a mienket. Ha én kimegyek külföldre akkor megtanulom az ott használatos nyelvet és nem az ottaniak tanulják meg a magyar nyelvet nem?????
Nekem van nyelvvizsgám is, valamikor megtanultam 2 nyelvet, nem használtam egyiket sem, mert hiába van nyelvvizsgához kötve a diploma és a munkakör is nem tudom használni, mert nem kell, így elfelejtettem.
Ekmesélem, aki meghirdeti, hogy nevezett munkakörben alkalmazottat felvesz és jelentkeznek pl kismillóan sokszor és illetlen a fönöktől, hogy soha nincs bent. Másra bizza ezt a kényelmetlen feladatot, az meg ugy tesz, hogy fogalma sincs az egészről. Elmesélem kerestek fényámolót bementem személyesen megkérdezni kijelentette a kishölgy, hogy csak magas iskolai végzettséggel lehet főkönyvi számlákat másolni.
A hirdetést ugy kell feladni, mindenkinek világos legyen kifejtettem a véleményemet ez a hozzállás nem méltó az ilyenekhez.
Üdv.Anyuci91
Kivánom az ilyeneknek, akik ezt valamikor bevezették a rendszerváltást követően, hogy élje át ugyanazt a sok kellemetlenséget és megaláztatást, ami napjainkban divatos. Sajnos az a baj a munkáltató kizárólag csak a saját érdekeit nézi figyelembe sem vesz másokat. Nem akarok senkit elkeseriteni, de a mai nő milliószor gondolja meg ezek után a családalapitást. Mindenkinek ajánlják a startkártyát, a nevezett cégnek kevesebb terhet kell fizetni a dolgozó után. Történetesen, ha valaki szakképzett arra is megjegyzést tesznek, ha pedig szakképzetlen azért kerül hátrányba.
Teljesen egyetértek a beirókkal. Alig található országunkban munkahelyek. Fővárosban néhány évig létezett a bejelentett üres állások listája, álláskereső ujság kijelentettik mikor utána kérdeztem, nincs rá pénz, de hangsulyozom a felesleges kiadásokra mindig van.
Köszönöm, hogy meghallgatattok.
Üdv.Anyuci91
Megértem, hogy bántó volt, de jobban örültél volna neki, ha két hétig még abban a hitben ringatod magad, hogy esetleg sikerült?
Tedd magad túl ezen, húzd ki magad és menj tovább, nem mindenhol működik ez így.
Igen.Voltam olyan interjún ahol a kb. 100 főnek aki összegyűlt kerek perec megmondták mindenki hallotta akinek gyerek van elmehet,meg sem hallgatják!
Én akkor még bemehettem kb.30 másodperc jutott rám a sarokban figyelt a főnök és nem tudtam sokat kinyögni.Most mennék vissza a régi melóhelyemre, szerencsére várnak vissza.De júl.11 én lejár a gyes
és ma jött a papír hogy óviba felveszik de csak szept.1 -től(mert ugye nyáriszünet stb)fogalmam sincs hogy oldjuk meg(nagyszülők messze,bébisit. meg drága)Jó lenne ha minden fél rugalmasabb lenne, azt már mondanom sem kell hogy a bölcsibe be se jutottunk(2 éves a várólista).Szóval mondtam a főnöknek hogy nem tudom elhelyezni a gyereket, megértette pedig 4 órába is visszavett volna
most tavasszal.Ja amikor jelentkeztem én azt mondtam évekig nem akarok gyereket és házas sem vagyok,vagy próbáltam nem reagálni ilyen kérdésre.
És megfogadtam, ha legközelebb interjúra megyek
hát nem fogok "dicsekedni" a családdal.
Bár az a tapasztalatom, hogy nálunk a gyerekesek
szorgalmasak voltak, ha elengedték őket vagy tudtak műszakot cserélni akkor még túlóráztak.Visszaadták munkával ha a főnök igazodott a családi helyzetekhez.És volt olyan fiatal kolléga aki egy jól sikerült buli miatt nem jött be reggel(szóval a gyerek nem akadály).
Igazad van, nem is szeretnék veled vitatkozni...csak előbb megkérdezném tőled, hogy az ország mely részén élsz? S, ha jól látom az adatlapod, akkor férfi is vagy ráadásul...én, sajna már 20 éves korom óta szenvedek ezzel a gyerek témával, s nem mondhatom igazán kellemesnek, hogy egy munkáltató döntse el helyettem, hogy mikor szüljek...vannak barátnőim, akik 3 gyerekkel a hátuk mögött a GYES lejárta után visszamentek dolgozni és egy napot sem hiányoztak a gyerkőcök miatt, mindig megoldották valahogyan...mellesleg én folyamatosan dolgozom vmit, csak az a bajom, hogy nem hivatalosan, mert ebben a régióban, ahol én élek túl nagy a munkáltatói visszaélések száma, pedig még azt sem mondhatom, hogy 2 diplomásként válogatnék, mert dolgoztam már takarítóként, eladóként és még sorolhatnám...
A mellesleg ezt az állást is már a hirdetés előtt megpályáztam és még ingyen is bizonyítottam...és még sok-sok helyen próbálkoztam már, ahol nem is kerestek munkatársakat...
Én is elmennék innen, ebből a régióból, de a páromnak itt van egy jól fizető állása, így ide vagyunk kötve, dolgoztam már Pesten is távol tőle, de inkább visszajöttem, mert nem volt jó két helyre fizetni a rezsit és a távolságot sem szerettük...
mindenhol emberek dolgoznak, minden pozicioban.
en voltam mar vallalkozo is, es bar noi alkalmazottam nem volt, hiszen faiparban nemigen dolgoznak nok. na de munkaltatoi oldalrol nezve ertheto ez a gyerektema valahol. persze lehet rossz neven is venni. de egy vallalkozasnak nem olyan munkaero kell, aki benne van a letszamban, de nem jar dolgozni. senki nem szeret a semmiert fizetni, es senki nem szereti a problemakat. masfelol nem egeszen ertem hogy lehet tobb evig huzni allas nelkul. hisz minden tartalek elfogy egyszer. s en is megjartam mar nagyon sok munkahelyet, vallalkoztam es kulfoldon is dolgoztam. de ket hetnel sosem voltam munka nelkul. elofordult hogy napi 20-25 allaslehetoseget is megneztem, ket heten keresztul. megsugom. ne az ujsaghirdetesekben keresgljen a munkanelkuli. a legtobb allast betoltik mire a hirdetes megjelenik. ele kell menni a munkanak. olyan helyekre becsengetni, ahol nem hirdettek meg allast, de szakiranyu kepesitessel, akar felkeltheto az erdeklodes, es ha nem is azonnal, de jelentkezhetnek hogy van ures hely, aktualis e meg. meg valami. napi 20-25 allasinterju, ket hetig. szamoljunk egy kicsit, hany bukta. de az utolso nyert. en sosem a buktat, szamolom, hanem a megnyert allast.
További ajánlott fórumok:
- Veled milyen fura vagy durva dolgok történtek állásinterjún?
- Sok fiatal jön hozzánk állásinterjúra, kérdezik, van-e home...
- Érdemes-e elmennem erre az állásinterjúra?
- Voltatok már olyan állásinterjún, ahol IQ tesztet is kellett kitölteni?
- Nem dohányzol, ezért negatívan diszkriminálnak?
- Telefonon ismeretlen állásinterjúra hívtak. Átverés lehet?