Az első munkahely nehézségei, örömei (beszélgetés)

Sajnálom, hogy elbocsátottak. Sok sikert a kereséshez! Írd majd meg, ha sikerült állást találnod.

Több szakra jártam, volt, amire később jelentkeztem, ezért kezdtem el (talán) később dolgozni, mint az átlag. De azért közben sem tétlenkedtem, de azok csak kisebb munkák voltak egy egyetemi lapnál, meg színházban stb., szóval nem rendes munkák.

Én nem bántam meg, hogy eddig nappalis voltam, egyszer azt mondta még általános iskolában az egyik tanárnő, hogy életünk legjobb időszaka az lesz, amikor főiskolások, egyetemisták leszünk. Talán igaza volt, még nem tudom. Mindenesetre azért már alig vártam, hogy végre dolgozzak.

A tanulásból tényleg sosem elég, bár nekem most jól esik ez az év, hogy nem tanulok.

Nem volt könnyű döntés, mert nyilván nem akartam megint munkát keresni. Adtam magamnak időt, de beigazolódott, hogy nem segít. Ilyen munkahelyen pedig az ember nem tud jól teljesíteni, és még idegileg is tönkremegy, így léptem. A legszomorúbb benne, hogy utána jött a gazd.válság és még nehezebb volt a munkakeresés, amit én mindig aktívan tettem. 9 hónap múlva találtam egy új állást...

És hogy ne legyen happy end...3 hónap múlva létszámleépítés volt a cégnél, és nagyon sok embert elbocsájtottak, köztük újakat is, így engem is érintett..Azóta megint keresek...

Hogy az utolsó kérdésedre válaszoljak: ma már sokkal nehezebb megélni, és munkát találni is, így szerintem az a legkisebb probléma, ha unalmas a munka...

Azt megkérdezhetem, hogy gogy-gogy ennyi idősen kezdtél dolgozni?? Mit tanultál, ami így elhúzta? Én 23 évesen fejeztem be a felsőfokú tanulmányaimat, de kicsit bánom, h nappalira jártam, mert így nyilván csak diákmunkát tudtam vállalni, az meg semmit sem ér, pl a gyeddel kapcsolatosan.. Ha hamarabb kezdtem volna igazából dolgozni, már lenne annyi munkaviszonyom, hogy jöhetne a baba.. :( Most meg munkakeresés, fősuli (sosem elég a tanulásból :) ), és vágyakozás egy babára.

Szia!

Nekem is volt/van olyan, hogy nem mondják el megfelelően, hogy mit kell csinálnom. Aminek mondjuk én örülök, de nyilván két teljesen különböző munkát végzünk, s ez ebből adódik. Engem inkább az zavar, amikor nem tudom biztosra, hogy mit csinálhatok. Pl. elindítok egy "projektet", és csak később tudom meg, hogy mennyi hozzá a keret, ami zavaró, de ez nem az én hibám, hanem az összehangoltság hiányából adódik.

Írtad, hogy nem bírtad idegekkel a főnököd miatt a munkát, és váltottál. Szerintem ezt sok mindenki nem meri meglépni, és inkább idegroncs lesz, de szerintem Te csináltad jól. Párszor egyébként én is majdnem elsírtam magam kezdetben, sőt egyszer volt egy olyan vitám, hogy fogtam magam és eljöttem a munkából, annyira felidegesített az egyik főnököm. Az volt a mélypont. Azóta mondjuk vele nagyon jó a kapcsolatom, szerintem onnantól kezdve ő is pozitívabban állt hozzám, és én is hozzá.

Könnyen eldöntötted egyébként a váltást?

Ti melyiket választanátok? Egy unalmas munka, ami jól fizet, vagy érdekes, kreatív munka, ami kevésbé jól?

Szia!

Az első munkahely gondolom valóban nem mindig igazodik az ember álmaihoz, nekem mondjuk szerencsém volt ebben, de azért voltak nehézségek, amelyeket remélhetőleg sikerült kezelnünk.

Persze vannak ennél nagyobb álmaim is, de egyenlőre megfelel számomra, mert nem kötött, minden nap más, kreatív. A legtöbb azonban a kollégákon, főnök(ök)ön múlik (nekem van egy pár belőle). Pl. kezdetben ez volt az egyik gond. A másik pedig az, hogy a munkahely, ahol dolgozom akkor jött létre, amikor én is beléptem, és nyilván le kellett osztani a lapokat, hogy ki mit csináljon. Ez úgy érzem fél év alatt talán sikerült, vagy legalábbis tisztázódni látszik.

Az jó, ha a főnököddel megfelelő a kapcsolatod. Nekem pl. kezdetben az is nehézséget okozott, hogy mennyire lehetek vele szemben "harcias", ha vmit el szeretnék érni. Nehéz megtalálni a középutat.

Írtad, hogy anyuka vagy. Könnyen sikerült összeegyeztetni a munkát a családdal? Talán ez egy közhelyes kérdés, de mostanában foglalkoztat. 26 éves vagyok, komoly kapcsolatban élek, de nyilván nem szeretném elveszíteni, feladni a munkámat, ami ráadásul nem egy nyugdíjas állás, 5-10 évnél tovább biztosan nem szeretném csinálni, viszont a gyerekről sem szeretnék lecsúszni, de egyenlőre ez csak egy távoli terv.

Egyébként azért is indítottam el ezt a topicot, mert több ismerősöm, akikkel együtt végeztem, még nem találtak állást, s hátha hallok itt vmi okosat a munkahelykereséssel kapcsolatban is.

Magam részéről szeretnék a munka mellett masterképzésre jelentkezni, a határidő véges, úgyhogy ki kellene találnom, hogy mi lenne megfelelő.

Mondasz példát arra, hogy hol vannak hiánypozíciók? Nekem mindig azok jutnak eszembe, ahol nincsenek.

Írtad, hogy máshol is dolgoztál már, de nem érezted jól magad. Mi volt az oka?

Szia!

Szerintem kevesek azok, akiknek az első munkahely az igazi. Ugyanúgy, ahogy pasiban sem feltétlenül, sőt. A melóban töltendő 9-10 óra naponta rengeteg emberrel dolgozol. Elég egy főnök, egy kolléga, de akár egy beosztott is, aztán a küldő kapcsolatok, szállítók, partnerek, egy rosszabb indítás egy adott projekten, nincs rá szükség, tehát rád sem, így nehéz bizonyítani, stb....szóval elég egy részlet, és máris rémálom lesz az áhított munkakör.

Én dolgoztam kis cégnél nagy felelősséggel, de kevésbé éreztem jól magam, mint most nagyon nagy cégnél kis felelősséggel.

A főnökkel szuper a kapcsolat, mást várt tőlem, többet kapott szakmailag, tkp. én vállaltam direkt alacsony beosztást, és így szakértelmet adtam annak, aki ennek híjján volt, így a leköteleztem, akkor lesz gáz, ha kitör belőlem a szakmai továbblépés vágya, de egyelőre Anyuka vagyok elsősorban, a karierr ráér, addig jó a főnökömnek!

Mire vagy még kíváncsi?

Mindenhol vannak hiánypozíciók, ne a szakmádhoz, hanem az elvárásokhoz keress, mert néha kevés a szakirányú diploma, ha az értelem hiányzik, dolgoztam én szakmunkással is, aki ezerszer agilisebb volt, mint néhány menedzser kolléga.

A suli elvégzése után fél éve végre munkába álltam. :)

Nektek hogyan teltek az első napok, hetek, hónapok? Milyen volt a munkahelykeresés? Sikerült elsőre megtalálni azt, amire vágytatok, vagy voltak nehézségek, ha igen, mik?

Minden munkával, munkahellyel kapcsolatos témában várom a hozzászólásokat.

Milyen a kapcsolat a főnökkel?

Hol érdemes elhelyezkedni manapság? Mire van igény? stb. stb.

Mindenre kíváncsi vagyok.