Apás szülés hatása a férfiakra (beszélgetés)

Lányomnál 5 perces fájásoknál mentem el otthon zuhanyozni, előtte tettem fel kv-t főni (éjjel volt), majd elmentünk Tescoba és 3 percesekkel értem be a kórházba.

Mosolyogtam minden egyes fájásnál... sőt a kitolási szakaszban is, mert tudtam, hogy közelebb vagyok a Tündérkémhez...

Mindenki másképp éli meg, de tényleg hozzáállás kérdése az egész.

Igaz nekem 6,5 óra volt az első fájástól számítva, 20 órásnál lehet az utolsó porszemet is szidtam volna... :)

Én szeretném, ha a párom jelen lenne, de mi van ha a látvány után már nem kíván? Mégis csak vér meg tágulás és még több vér... és varratok itt-ott...

De mégis csak az ő gyereke és ha szeretne ott lenni... hát legyen. max, ha nem bírja, akkor kimegy vagy nem tudom :S

Baba érkezett a családba. Kérdezem anyukát: nem akart apás szülést? Kezdetben apuka azt mondta, bemenne, de végül nem ment be. Anyuka szerint jobb is ez így, úgysem tudott volna segíteni rajta, és persze a durva részletek.

Volt téma az aktív életmód hatása a szülésre. Akiről írtam, annak első gyerek lett. Anyuka nem volt beparázva, végig aktív volt, tehát nem heverészve várta a nagy napot, előtte is fizikai munkát végzett, nem volt elkényelmesedve.

Sajnos brutális szülése lett, a részletekről nem írnék, viszont, azt mondta, soha többé. 20 óra vajúdás, repedés, vákuum... csak azon vagyok fölakadva, ha ő így, én hogy???

A dokik bunkók voltak vele, és némelyik olyan kijelentést tett, hogy... Nem szeretném leírni, de amikor a férjemnek elmeséltem, megállt benne az ütő. Na, az ilyen orvosok ellen jó apuka jelenléte. Egy védtelen vajúdó nőbe így belerúgni, fenyegetőzni, és zsarolni... szégyen!!!

Már mindketten jól vannak, és próbálják felejteni azt, amiért mások sírnak, hogy átéljék, a "csodás természetes szülést".

Nekem három nyomásból megvolt a gyerek!:))

Amúgy meg EDA-t kaptam, gondolom azt annyira nem szokás állva...:)))

ja és állva a gravitáció is a barátunk... csak itthon még nem elterjedt.

Én sem állva-guggolva szültem; de nem is fekve; majdnem ülve, de szívem szerint felálltam volna

:D ezt eltudom képzelni; én is mondtam a dokimnak, hogy befele jobb volt

Én akkor szidtam az embert, de ordenáré módon, mikor poz lett a teszt; szóhoz sem jutott, mire a szüléshez értünk addigra én már "kiszidtam" magam

Nekem eszembe sem jutott, hogy a gyereknek baja lehet; beindult a szülés, nem szaladtam kórházban, felnyaltam némi szénhidrátot, ittam egy kis mentateát -megvártam a F1 végét-, megfürödtem, szépítkeztem (:D) addigra átszellemültem, elfogadtam a helyzetet, megnyugodtam, végiggondoltam, magamban megbeszéltem a gyerekkel, hogy ő mit csináljon és majd egymást segítve megoldjuk; sosem gondoltam arra, hogy jaj majd baj lesz, meg hogy fogom én ezt túlélni. Ez a rossz hozzáállás. Az ember fogalmazza meg a célját (ez ugye szülésnél kézenfekvő hogy mi) gondolja végig a menetet és szuggerálja magába mindig a célba érés pillanatát.

Én így készültem, nem volt semmi gond, persze voltak rázós részek, de az akarat és céltudat felülemelkedett ezen, egyszerűen feladatként fogtam fel, amit csak én egyedül vagyok képes véghezvinni és képes vagyok rá, mert akarom és nincs apelláta. Nem is éltem meg kiszolgáltatott helyzetként a szülést.

Nekem talán ezt adta a sport, önfegyelem, kitartás, céltudatosság. Ez a módszer eddig az élet minden területén bevált, célravezetőbb mint a félelem és pánikolás.

Az aerobic oktato veletlenul fekve volt szules kozben, szuloagyon?

Mert azert egbetett labbal carni sem lehet, hiaba is ordit az ember es hiaba szorongatja a kezet a ferje.

En mindig elonyben reszesitettem az allast vagy guggolast, a 3. pedig szeken ulve.

Annyi sport mehet amennyit te birsz, ha terhesen tobbet birsz mint mas aki nem terhes, akkor is a sajat tempodat kovesd. En nem futok, es akkor sem futottam de a szobabicikli is nagyon enyhe, leginkabb a guggolast, a felsotest erositeset es a stabilizalo izmokat celoznam meg, ezekbol egy rakas gyakorlat van, ki ki modja, eronlete szerint. Ami valakinek sok az masnak keves, ezert nincs olyan hogy tulzas, ha valami jol esik akkor az nem tulzas.

Futas nelkul is nagyon ki lehet am faradni egy komoly edzessel:) vannak betartando szabalyok de nagyon tagak a lehetosegek

Alább írta egy fórumozó társunk, hogy volt pihizős és sportosabb terhessége is, és neki teljesen egyforma volt a két szülés. Bár egy tapasztalatból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le. Viszont az aerobic oktató, akiből ketten nyomták ki a gyereket, egy kicsit megijesztett, mert e gondolat mentén haladva egy kicsit betojik a laikus szülni készülő, hogy ha ő így, akkor én hogy?:)

Húgom is mozgott, míg nem érezte úgy, hogy moccani sem bír tovább, már elege van. Jövő hónapban szül, és kíváncsian várom, miről számol majd be. Egyik barátnőm az orvos tanácsára "sportol", most négy hónapos terhes, és 45 perceket lenyom szobabiciklin. Nem túlzás ez? Nem árthat a babának?

Egyik közösségi oldalon olvatsam RR fanjai közt, hogy nem hajlandóak a futással felhagyni még az elején sem, így volt egy nő, aki már többször is elvetélt, de azután is folytatta a szaladgálást. Ez azért már veszélyes kategória, szerintem.

Van olyan is aki errol is tudna neked beszelni, mert volt pihizos terhessege is meg sportos is, ki tudja melyik volt a jobb?

De szorszalhasogatasbol arra is ramondanad, hogy biztos azert mert mar nem elso baba volt.

Mikor terhes voltam az elsovel, rubint reka meg nem volt sztar, ugy sportoltam, hogy mindent osszeszedtem a temarol, mit szabad mit nem. A legjobb osszefoglalo egy olyan lista volt a fitpregnancy-n ahol azt is felsoroltak hogy evtizedek tapasztalata ez (mert evtizedek ota vizsgaljak), hogy a sport megkonnyiti a szulest es csokkenti a szules alatti komplikaciokat. Ha bovebben akarsz rola tudni, ilyeneket guglizz hogy: exercise during pregnancy, easier labor

Szoval en csak az en 3 terhessegemrol beszelhetek de a kutatasok tobbszaz vagy tobbezer terhesseg alapjan es szules alapjan mutattak ki. Szoval az elsonel en honnan tudhattam volna? De utolag mar tudom. Jo volt rajuk hallgatni:)

A szules nem egy tehetetlen allapot. Te vagy a fonok ha akarod, de rahagyhatod magad a felelmeidre is, en kepes voltam ellentmondani a dokiknak amikor ugy ereztem es nem haraptak le a fejem, hanem oke, anyuka erzi, anyuka tudja.

Látod, így mindjárt szebben hangzik. Különben pedig az utolsó soraimban írtam, hogy biztosan jó, ha valaki kondizik, de talán nem az egyetlen feltétele a gyors és könnyű szülésnek. Ha azt vesszük, ez sajnálatos dolog, hiszen, akkor sokkal többen sportolnának, figyelnének magukra, ha ebből egyenes arányosságban következne az, hogy könnyen szülnek.

Ha azt vesszük, nincs összehasonlítási alapod, mert ha jól értelmezem, akkor mindig sportoltál, így nem tudod, hogy nehezebb lett volna-e, ha nem sportolsz.

Bár ez csak szőrszálhasogatás. Egyébként, akinek jólesik és bírja, persze, hogy tegye,ha nem árt vele a babának, aztán meg majd lesz, ami lesz.