60 év felett - szex nélkül élni... (beszélgetés)

Dobta...írtam, hogy azóta is együtt vannak 4 éve...

A feleség meg magában.Felnőtt gyerekei, unokáik vannak.Szomorú látni a telküket rajta a házzal...ahol együtt voltak valaha..most egyikük se jár le oda felveri a gaz...

nem hiszem, hogy erre vagyna. gondolom arra vagyik, hogy meg normalis szexualis eletet eljen, meg nokent teljes (hazas)eletet. csak a parja ebben nem partner

talalhat erre mast. engem zavarna az ilyen szitu, mert attol meg a ferjemmel elnek, es nem ugy, ahogy szeretnek

de akkor neked pont hogy egyszeru a helyzet, nem? ezert nem ertem, hogy mi a problemad :D mert ha azt irod, szextarsat talalni konnyu, akkor nincs gond, mert megoldod

nem tudom, miert kellene feltetlenul egyik tarstol masikig gondolkodni. oszinten, boldogtalanabb lennel, ha egyedul elnel, randizgatnal, jarnak ide-oda, nem frusztralodnal estenkent a visszautasitastol? azon kivul, hogy anyagilag esetleg konnyebb ketten elni, miben vagytok tarsak? es nem baratit ertek, akik segitenek, ha gond van, hanem no-ferfi tarsat

nem akarlak gyozkodni, hogy hagyd el, csak arra akarok ravilagitani, hogy ilyen helyzetben nem az az egyetlen lehetoseg, hogy az ember szeretot tart. tobb idosebb not ismerek, akik egyedul elnek, a legtobbet boldogabbnak, energikusabbnak latom, mint aki hazassagban el. valoszinuleg azert, mert keves jo hazassag van

Nem nehéz ilyen "társat" találni, mert nagyon sok pasi van hasonló helyzetben mint én. Megszürkült házasságban élő, válni már nem akaró ember. Szóval nem annyira egyszerű a helyzet, nem minden fekete, vagy fehér.

Könnyű azt mondani, hogy külön kellene menni, de ebben a korban már nem megy úgy az új társsal való hosszútávú összeszokást illetően sem.

Szürke? Változtassatok rajta!

Más nem színezheti helyettetek át az eget!

de ez tipikusan az a hozzaallas, amikor megmagyarazod magadnak, hogy te miert nem hagyhatod el azt, akivel igazabol nem jo a kapcsolatod

szerinted egy 30-as vagy 40-es no az 60-as pasira vagyna? ugyan mar... hiaba mondogatjak, hogy mert a pasik a fiatal noket keresik, hajtjak. ez nem igaz. igaz ez a nemnormal, penzes pasikra, de nekik csak diszlet miatt kell a fiatalabb, vagy azert, mert azzal pont nem kell foglalkozni semmilyen teren, mert nem partner, nem is erre vagynak. egy normalis no nem is ilyen pasit akarna maganak, tehat nem is celcsoport tarskeresesben vagy akar szexben

gondolod, ha csak szexkapcsolatot veszunk, kelendobb leszel a korodbeli ferfiaknal, mintha normalis kapcsolatot keresnel? szerintem sok 60-as van egyedul, ferfi es no is, aki tarsra vagyna, nem csak szexpartnerre

Viccelsz? KI akarna randizni egy 62 évessel,amikor a korombeli pasik mind a fiatal csirkéket keresik.

És egyébként is. Jól összeszoktunk, éljük a mindennapjainkat, csak egy kicsit szürkén, de nem válhatok el tőle, neki csak én vagyok, nincs senki más és sajnos depresszióra is hajlamos. Annak a következményét pedig nem vállalnám magamra.

de zolo irasanak lenyege eppen az volt, hogy annyira masok vagytok, hogy ha 20 evesek lennetek, akkor sem lenne hosszu jovoje ennek a kapcsolatnak, legalabbis ugy, hogy mindketten boldogok, elegedettek legyetek benne

tenyleg olyan oregnek erzed magad, hogy nem ferne bele egy ujrakezdes? mert szerintem sosem keso, es nem mindegy, hogy az ember milyen korulmenyek kozott, milyen erzesekkel el le meg sok evet. lehet, talalnal egy olyan ferfit, akivel passzoltok a fontos dolgokban, es mozgalmas, erdekes eletet elnel. lehet, hogy egyedul elnel, frusztracio es elegedetlenseg nelkul, nyugalomban, randizgatva, izgalmakkal meg

"Valóban szeretné a szexuális vágyaidat kielégíteni, akkor azt más módszerekkel is megtudná tenni. Több testrésze is van még és segédeszközök is vannak."

Mint már írtam, ő egy zárkózott, prűd ember, ilyen témáról nem is lehetne vele beszélgetni. Nem volt mindig ilyen, csak amióta a problémái vannak.

"Az ember veleszületetten, biológiailag társas lény, szüksége van a családra, a melegségre, az odaadásra, arra az érzésre, hogy valaki számára fontos - és fordítva. A magány megbetegíti, boldogtalanná teszi, tehát társ is kell. Ma azonban konzumkultúrában élünk, s ez a fogyasztói kultúra, társadalom nagyon veszedelmes, a boldogtalanság igazi útja, mert a magány felé terel. Azt sugallja: Neked legyen jó, nehogy már a másikra is figyelj! A konzumkultúrának van egy kegyetlen üzenete, amit alig veszünk észre: elkezdünk úgy bánni az emberekkel is, ahogyan a tárgyakkal, amelyek ha elromlanak, lecserélhetők..."

Prof. Dr. Bagdy Emőke