Válság és babavállalás. Csak engem aggaszt a dolog? (beszélgetős fórum)
Megértelek, én sem nagyon reklámozom, hogy babát szeretnék, csak a párommal szoktunk róla beszélgetni. :)
Majd alakul a dolog, azért még nem vagyunk elkésve, nem akarok nagyon rágörcsölni. :)
Nekünk tavaly júliusban volt az esküvőnk, én igazából még akkoriban úgy voltam vele, hogy még 2-3 évig nem, de szívem szerint nagyon vágyok már én is egy kisbabára, nem csak a férjem. De azért ott van bennem gyakran a kétely is, hogy majd olyan sok mindent fel kell adjak az életemből. És nem tudom, ezt azért érzem, mert még nem állok készen az anyaságra, vagy minden nőben vannak ilyen érzések.
Nővéremnek és sógornőmnek már vannak gyerekeik, de nem akarok rokonokkal/ismerősökkel erről beszélni, nem akarok senkit beavatni, nem is tudják, hogy hamarosan próbálkozni akarunk. Mert ugyan remélem, hogy hamar összejön majd a baba, de ha mégsem, nem akarok magyarázkodni, meg nem vágyom kérdezősködésre. Így mindenki úgy tudja most, hogy nálam csak a következő 5éves tervben szerepel a baba...:-)
Én is úgy hallottam, hogy a gyes alanyi jogon jár, a tgyáshoz és gyedhez kell a munkaviszony.
Hát.. ez van. Mi még várunk kicsit, az esküvőnk úgyis majd csak júniusban lesz. Hátha addig még változik a helyzet, ha nem akkor mi is kb egy év múlva nekilátunk a babaprojektnek :)
Igen, már 1,5 éve van bejelentett állásom, más kérdés, hogy minimálbérrel vagyok bejelentve és heti 10 órával, szóval GYED-em nem lesz, de férjem mondta, hogy ne várjunk arra, hogy az állam tartsa el a gyerekünket, meg tudjuk azt mi is tenni. Mire lenne olyan munkahelyem, ahol keresek is annyit, hogy maximál gyedet kapjak, a férjem lenne vagy 40 éves, és ő már sokkal régebb óta vágyik a gyerekre, mint én...:-)
Amúgy a gyes nem alanyi jogon jár? Nem csak a gyedhez kell az egyéves munkaviszony?
Sok sikert a babásodáshoz!!!
Neked megvan a szükséges 365 biztosítotti nap, ami jelen állapot szerint kell a juttatásokhoz?
Az önéletrajz küldözgetésen én is túlestem, két helyre hívtak be, az egyiken nem kellettem, a másikhoz nem volt sajnos folyékony angol nyelvtudásom. 4 éve tettem le a felsőfokú nyelvvizsgát, azóta csak általános iskolásokkal foglalkozom, és javítom ki a "He smart" típusú mondataikat...:-)
MA megvettük a szükséges vitaminokat, én Femibiont vettem, férjemnek meg sima multivitamint, pluszba meg E vitamint. És jövő szerdán megyek nőgyógyászhoz, ha minden rendben, akkor másfél hónap múlva belevágunk a dologba. Megbeszéltük, hogy mindig lenne mi miatt várnunk a családalapítással, és ha tavaly tudtunk esküvőt csinálni és arra félretenni, akkor azért annyira nem állunk rosszul. Persze le kell majd mondjak egy-két dologról, pl. ősszel Amerikába szerettem volna utazni, ez sajnos valószínűleg ki fog maradni, de sebaj, majd egyszer...:-)
Szia!
Én is abban bízom, hogy esetleg visszaállítják a régi rendszert. Addig még várunk, pár hónapot kíbirunk, utána pedig meglátjuk, mi lesz.
Most önéletrajzokat küldözgetek, de elég nagy a pangás mostanában...
Igaz a páromnak stabil munkahelye van, nem is keres rosszul plusz az én diákmunkás jövedelmem, de szerrintem megéreznénk, ha én csak gyest kapnék plusz a családi pótlék. Elég nagy szívás ez az új rendszer :(
Sziasztok!
Kár, hogy mostanában nem jár erre senki.
Hamarosan férjhez megyek és szerettem volna minél előbb babát. De a május 1-től életbe lépő szabályozás miatt el kellett napolnunk a témát, mivel még tanulok és így nem lennék jogosult tgyás-ra és gyed-re. Azt pedig csak a jó ég tudja, hogy mikor lesz munkám....
És sajnos ettől függ minden... :(
Mi is a kistesón gondolkodunk de félek....
ja a gyes 25ezer:(nekem sajna nem volt bejelentett munkahelyem feketén dolgoztam így ez az alap.2éves most a fiunk de ha a kormány bevezeti az új dolgokat akkor később se lesz jobb,mi most tudtunk lakást venni vagyis majd 25év múlva lesz a miénk:(de szülői segítséggel,én apum az örökségéből adott anyosék meg megengedték h jelzálog legyen a házukon:(2évig egy kb 10m2es szobában voltunk 3an..muszály volt lépni.szűkösen élünk de eddig se volt dorbézolás így beleférne még egy baba,aztán az is megfordult a fejünkben h elveszik a családit az egy gyerekesektől akkor meg még kevesebből kell megélni,szeretnénk babát és remélem össze is jön.
Hát igen mi sem tudjuk mit csináljunk.
De annyira vágyom a babára, komolyan úgy érzem kezdem a depresszió határát súrolni.
Amikor az ember lelkileg rákészül egy ilyen fontos dologra aztán meg le kell mondania róla az őrítő...:S
Ella!
Még jó hogy nem mondasz le a gyermekedről!
Ha várandós lennék én se gondolkodnék.
De így hogy mot még tehetek ellene, elgondolkodtató, nekünk ugyanennyiből kéne megélnünk és félek, mert mi vn ha a Párom i elveszíti az állását, akkor mit csinálunk.
Ezt mondja az eszem,de a szívem...
Ok!Aláírom,hogy nem mindenki az a kiélős fajta,mint én!:DD De sztem is kell egy kis háttér annak a gyereknek!mert a szeretet megfizethetetlen,de pelenkát nem adnak érte a boltban!
Az én gyerekem apja 33 éves,imádja a fiát,remek apa,de egyéb téren olyan mint egy nagy gyerek.Sajnos így lett nevelve.
Az öcsémről nem is beszélve,aki ugyan 30 éves,de nehezen tudnám elképzelni apaként,pedig ő elég jól lett nevelve!Talán majd 10 év múlva!:DDD
Dehát mindig vannak kivételek!És mivel a fórum indítója és párja között elég nagy a korkülönbség,így ő ezt nem érzékelheti!
Ja és ez nem bántás!Ennyi idősen nekem is volt egy sokkal idősebb párom!úgyhogy tudom miről dumálok itt össze-vissza!:DD
Ezt le sem mertem írni! :)))
Biza a pasik kicsit később érnek meg rá. Ez tény. Én mondjuk apukámon látom, hogy talán ő iagzán meg sem érett az apaságra, és már volt unokája, mikor még a nagypapaságra sem, hanem most, újabb 7 év elteltével( kezdem látni rajta, hogy ragaszkodik, lemond dolgokról, minden alkalmat megragad, hogy velünk lehessen... Szeret minket meg minden, mi is őt, de ebben ki is merült részéről a dolog.
Nem vagy egyedül és nem is leszel,ha a gyerekedet úgy neveled!
Nagyon igazad van abban,hogy nincs ideális idő a szülésre.De én akkor is azt vallom,hogy bőven ráér 25 éves kora után is szülni,mikor már élt is egy kicsit!
Mondjuk sztem egy férfi 30 évesen még gyerek!Főleg manapság!:DD
Azt hiszem, ebben az összes korombeli barátnőmmel egyetértünk, ha pusztán gazdasági alapon szülnénk, akkor nem lenne gyermekünk. Van aki fiatalabban szült közülünk, van aki idősebben, de ebben teljes asz összhang. Szinte sosem éred el azt az ideális állapotot (nagyon-nagyon kevés kivétellel), mikor azt mondhatod: Most minden megvan, most otthon tudok vele maradni, most megadhatom a fontos dolgokat és 18 év múlva is bizonyosan fogom tudni iskolázni, elindítani az életben. Ez kevés embernek adatik meg.
Mi nem kaptunk lakást, de van, és nem zavar, hogy más könnyebben jut hozzá (kirívó esetek azért vannak persze), a szüleink nem igazán tudnak segíteni, max annyiban, hogy ha valami ünnep van, megkérdik, mire lenne szükség (ez is csak párom részéről), az én részemről apukám annyiban segít, hogy időnként küld az étteremből menüt. Azt kell mondjam, nem számottevő, de mégis örülök neki. Úgy érzem, mindezek ellenére igyekszünk a gyerekeink számára ideális légkört teremteni. Sok-sok áldozat és lemondás, amit nem sajnálok. Nem járunk színházba, moziba, kiállításokra, keveset utazunk.. ez hiányzik. De hiszem, hogy eljön az idő, mikor megtehetjük, nem azon kapom magam, hogy már belefáradtam a nagyvilági életbe, de egyedül vagyok, mint a kisújjam.