Vagyonosodási vizsgálat a gyakorlatban

Az adózók kijelölése az APEH nyilvántartása illetve "kedves" ismerős révén történik, ezt ma már szinte mindenki tudja.

Amit viszont a mai napig nem tudnak, nem akarnak az adózók tudni, hogy erre fel kell készülni és nem árt hozzá szakértőt keresni.

Fel kell készülni az ellenőrzésre!

Több helyen megjelent, hogy évente kell nézni a bevételeket és kiadásokat. Ez egy téves gondolat. A bevételeket és kiadásokat napi bontásban kell összegyűjteni. Lehet, hogy éves szinten rendben van az egyenleg, de ha van olyan nap, amikor több volt a kiadás, mint a bevétel, már megy is a bírság.

Nagyon sokan hivatkoznak kölcsönökre, ajándékokra, külföldről származó jövedelmekre. Ezeket bizonyítani kell tudni. Vigyázzunk, hogy az ajándékozás illetékköteles és ha illetékmentes is az érték miatt, akkor is jelezni kellett az Illetékhivatalhoz. Fontos, hogy ilyenkor a másik felet is megnézik és esélye sincs adózónak, ha az ajándékozó vagy kölcsönadó személy minimálbérből élt. A külföldről származó jövedelmek esetében szívesen hivatkozik APEH arra, hogy az milyen módon volt behozható az országba, tehát ha nem jelentette be, akkor nem igazolt a pénz behozatala. Fontos megnézni, hogy mikor történt az ügylet és felhívom mindenki figyelmét, hogy nem mindegy, mert adóhatóság szinte mindig a 2002. évet megelőző szabályozásra hivatkozik, ami az adózóra nézve hátrányos.

Kérdések között szerepel a külföldi nyaralás is. Abban az esetben, ha kártyával fizettünk a nyaralás alatt, akkor nem lehet letagadni, mert a számlakivonatról egyértelműen kiderül. A magánszemélyek útjai egyébként más módon "elvileg" nem jutnak Adóhatóság látókörébe.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az adóellenőrzés 5 évet vizsgál, tehát az elévülésig, DE! Adózó az elévülési határidőn túl is hivatkozhat bizonyítékra és azt az APEH köteles megvizsgálni.

Tulajdonszerzés az APEH szemszögéből. Abban az esetben, ha egy családon belül csak az egyik fél szerez tulajdont - pl. lakásvásárlás - adóhatóság ezt automatikusan csak annál a félnél vizsgálja, aki a tulajdont szerezte. Ebben az esetben a családjogi tv. rendelkezéseit kell megnézni és már megtámadható az APEH megállapítása, mert a házasságkötést követően szerzett vagyon - általában - közös vagyonnak számít, tehát teljesen mindegy, hogy a másik fél szerepel-e a tulajdoni lapon.

APEH megállapításai során hivatkozik a KSH nyilvántartására. Nézzünk utána, hogy tényleg bekérte-e az adatokat és azt sem árt megnézni, hogy arra az időszakra adott tárgyban volt-e adatgyűjtés és az valóban a mi paramétereinknek megfelelő átlagot mutatja-e.

Az eljárások során rengeteg jogsértést követ el az APEH. Érdemes ennek vizsgálatára időt szánni, mert ezzel akár az egész megállapítást - büntetést - meg lehet buktatni.

Kiss Tamás adószakértő