Gyakori nyári gyermekbalesetek, és az elsősegélynyújtó feladatai

Gyakori sérülés nyáron az el- és leesésekből következő csonttörés.

A „mi történt?”-ből próbáljunk meg következtetni a sérülésre.

Ha felmerül a gyanú, hogy eltörött valamelyik csont, akkor tudnunk kell, hogy lehet

Zárt törés, amikor a törés felett a bőr nem sérül meg és nyílt törés, ha a bőr is sérül, és a csont érintkezik a külvilággal.

Végtagtörés

-mivel fájdalmas, a gyermek nimden bizonnyal sír

-a nyílt törés elég egyértelmű, látható a törött végtag jelentős alakváltozása, esetleg a csontvég

-a zárt törés esetében nagyon gyorsan alakul ki törés helyén duzzanat, kékes elszíneződés, alakváltozás

-a fájdalom miatt nem használja a sérült az adott végtagot

Teendő:

- a lehető legkevesebbet mozgassuk, igyekezzünk megakadályozni a törött csontvégek elmozdulását

- adhatunk fájdalomcsillapítót

-gondoskodjunk a kórházba-szállításról, lehetőleg mentővel, a szakszerű mozgatás miatt

Felkarcsont törés esetén a kart egy háromszögletű kendővel rögzítsük a törzshöz úgy, hogy a könyök behajlítva legyen a mellkas előtt. Rugalmas gézzel is rögzíthetjük így a kart.

Alkartörésnél az egész alkart fektessük egy háromszögletű kendőbe és kössük fel a sérült nyakába

Combcsont töréskor iztosítsunk mozdulatlanságot úgy, hogy a tört végtagot támasszuk meg oldalról pokróccal, kabáttal. Hívjuk ki a mentőket.

Lábszártörés: Mindkettő lábszárcsont törése esetén bokatáji duzzanat is létrejöhet. Na mozgassuk, gondoskodjunk kórházba-szállításról.

Nyílt törés esetén a sebszéleket fertőtlenítsük, majd tegyünk rá steril gézlapot

Koponya sérülései:

-ha a sérülés során a koponyát éri erős ütés, sérülhet a koponyaboltozat és a koponyaalap, és kialakulhat agyrázkódás is

-súlyos állapot !!

-Ha a koponyaboltozat sérült, csak akkor látható elváltozás, ha kitörött egy darab csont, ott behúzódik a fejbőr

-az arckoponya sésülései szinte mindig erőteljes vérzéssel járnak, és általában deformálódással

-a koponyaalp törése csak tünetekből következtethető ki

ezek: vér vagy agyfolyadék szivárgása az orrból vagy a fülből vagy a garat irányába (ezt nehéz vizsgálni laikusként), hamar keletkezik véraláfutás a szem körül, a fül mögött vagy a tarkón

-koponyasérülés esetén gyakori az eszméletvesztés

-mindig gondolni kell az agyrázkódásra is – jellemzője, hogy nem emlékszik a baleset körülményeire miután magához tért, fejfájásról és hányingerről panaszkodik, hány.

Teendő: nyugalomba helyezzük, ha eszméletlen, folyamatosan figyeljük a légzését, és szükség esetén átjárhatóvá tesszük a légutakat, majd gondoskodunk a további átjárhatóságáról a légutaknak.

Legjobb a stabil oldalfekvő helyzet, de ezt csak akkor szabad alkalmazni, ha nem áll fenn a veszélye a gerinc, vagy medencetörésnek. Ezek gyanúja esetén fordítsuk oldalra a fejét és nyissuk ki a száját, hogy a nyelve előre csúszhasson, a váladék kicsoroghasson, időnként ujjunkra tekert gézzel vagy textil zsebkendővel töröljük ki a száját.

Gerinctörés gyanújakor a gyereket hagyjuk a talált helyzetben. NE MOZGASSUK, mert nagyobb kárt tehetünk benne. Hívjunk mentőt.

Ha erős vérzést észlelünk bármelyik töréssel együtt, első legyen (ha eszméletlen) a légútbiztosítás, majd vérzéscsillapítás, majd azt kövesse a rögzítés.

MINDEGYIK TÖRÉS ELLÁTÁSÁNÁL a CÉL az HOGY a TÖRT VÉGEK ELMOZDULÁSÁT MEGAKADÁLYOZZUK, mert azzal további károsodássokat előzünk meg.

Gyakran fordul elő nyáron a különböző balesetek során a bőr folytonosságának megszakadása, azaz sebképződés.

Lehet vágott, szúrt, tépett, harapott, metszett. A sebképződés szinte mindig vérzéssel jár.

Legfontosabb feladat erős vérzés esetén a vérzéscsillapítás!

Ha verőér sérült, akkor jellegzetesen, spriccelve ürül, a szív összehúzódásainak ritmusában és élénk piros a vér..

Ez ÉLETVESZÉLYES állapot, nagyon gyorsan vezet kivérzéshez!

Azonnal nyomó kötést kell ráhelyezni.

Ez azt jelenti, hogy kemény gézcsomót (legjobb egy egész mullpólya)teszünk a sebre, és erősen körülfáslizzuk egy másik gézzel. A cél: hogy a sérült eret az alatta futó csonthoz nyomjuk. Ha olyan helyen vérzik, ahol nem alkalmazható a nyomókötés, pl. has, akkor olyan pontot kell találni a sérült éren, ami a szív és a sérülés között van, s azt ujjal vagy ököllel kell leszorítan, és leszorítva tartani a mentők megérkezéséig.

Hasonlóképpen járunk el vénás vérzés esetén is. A vénás vérzés nem jelent akut életveszélyt. Jellemzője, hogy lassan csordogál és sötét, inkább kékes-lilás színű.

Horzsolás esetén alaposan fertőtlenítsük a seb környékét, a sebszélektől kifelé haladva, majd fedjük steril gézzel.

Tilos a sebbe juttatni a fertőtlenítőszert!

Artériás és erőteljes vénás vérzés mindenképp kórházi ellátást igényel. Ha a horzsolás nagy kiterjedésű, akkor is célszerű kórházi ellátás, mert a tetanuszfertőzés veszélye fennáll, és a kialakulása oltással megelőzhető!

Harapott seb esetén a veszettség fenyeget. Ha szúrt seb keletkezik, viszonylag kicsi a vérzés, nincs „nagy” seb, azonban ha mélyre hatol a kiváltó eszköz, akkor életveszélyes belső sérülés lehet a következmény.

Ha valamilyen idegen test pl. üvegszilánk benne marad a sebben, tilos azt eltávolítani!

Mindenképpen juttasuk orvoshoz a gyermeket, ha a fentiek bármelyike megtörténik.

Gyakori nyári baleset a napon tartózkodás következtében kialakuló napszúrás és leégés.

A napszúrás tünetei később jelentkeznek: fejfájás, hányinger, fényérzékenység. Oka, a tartós hőhatás következtében vizenyőssé válik az agy, megduzzad, és fokozódik a koponyaűrben a nyomás.

Teendő: hűvös, elsötétített szobában helyezzük el, és folyamatosan, itassuk hideg folyadékkal. Ha hány, akkor egyszerre mindig csak 1-2 kortyot. Tehetünk a homlokra hidegvizes borogatást.

A napégette bőrt az égés fokától függően kezeljük. Ha csak piros, akkor hűsítő, bőrnyugtató krémet kenünk rá.

Ha felhólyagosodott, akkor sterilen vagy legalábbis alaposan kivasalt fehér textíliával fedjük.

Ha az égést egyéb hőhatás okozta, másképp járunk el.

Ilyen esetben- pl. forrázás, forró tárgy érintése- első feladat az égett testrész folyóvíz alatti hűtése 15-20 prcig. A hűtéssel további szövetkárosodást előzünk meg valamint fájdalmat is csillapítunk.

A hűtést követően sterilen fedjük. Az égés kiterjedésétől és fokától függően mentőt hívunk.

Súlyos az égés, ha a kiterjedése meghaladja a gyermek tenyerének a területét, és hólyagok keletkeztek rajta, vagy szemmel láthatő a bőr és a mélyebb szövetek károsodása. Ha 4-5 tenyérnyi vagy annál nagyobb a kiterjedése, mentőt kell hívni az elsősegélynyújtás alatt vagy után, mert kórházi ellátást igényel!

Súlyos, életveszélyes állapotnak tekintendő, mert nagyfokú folyadékvesztéssel járó állapot, ami sokkot okozhat.

Sajnos a rohanó életmódnak s az autósok esetenkénti figyelmetlenségének valamint a gyerekek fegyelmezetlenségének következtében gyakori a gázolásos baleset.

Ilyenkor első teendő annak megállapítása, hogy eszméleténél van-e a sérült. Ha nem akkor megvizsgáljuk az alapvető életműködéseit.

Légzés: emelkedik és süllyed-e mellkasa?

Szívműködés: a fejbiccentő izom mellett futó nyaki artériát tapintjuk

Ha nem lélegzik ,azonnal betekintünk a szájába, és eltávolítjuk az esetleges idegen teste. Pl. rágógumi, cukor, ételdarab zárhatja el a levegő útját. Ha ezután sem lélegzik, haladéktalanul elkezdjülk a befúvásos lélegeztetést, szájból-szájba, kb. 8-10 / perces ritmusban, amíg a mentő megérkezik. A gyermek korától függően kevesebb ill. több levegőt fújunk be.

Ha pulzust sem tapintunk, akkor a keringés fenntartásáról is gondoskodni kell, mellkaskompreszzió segítségével. Remélhetőleg akad a helyszínen olyan felnőtt, aki elsajátította az újraélesztés technikáját, ha máshol nem, a jogosítvány megszerzésekor kötelező elsősegélynyújtási oktatáson. A szegycsontra helyezett tenyérrel a befúvást követően 15 kompressziót alakalmazunk, olyan erővel,hogy a szív hozzányomódjon a gerincoszlophoz és ezáltal kiürüljön, illetve a nyomás felengedésekor telítődjék.

Csak az fogjon bele az újraélesztésbe, aki TANULTA!

Indokolatlan alkalmazása nagyon súlyos következményekkel jár.

Ha csak eszméletlen, és az életműködései észlelhetők, akkor a légútbiztosítás a legfontosabb, majd a vérzéscsillapítás, végül a sebek és törések ellátása.

Ha nem muszáj, ne mozgassuk, mert fennál minden gázolásos balesetnél a gerinc- combcsont- és medencesérülés lehetősége!

Természetes, hogy azonnal értesítjük a mentőket!

Tárcsázzuk a 104-et vagy a 112-t (mindkettő ingyenes mobilról is!!!) és higgadtan

-bemutatkozunk,

-elmondjuk mi történt,

-hány sérült van,

-milyen korúak a sérültek,

-milyen tüneteket tapasztaltunk,

-hol történt a baleset pl. erdő, strand, játszótér

-pontosan meghatározzuk a helyszínt, hogy a mentőautó keresgélés nélkül odataláljon,

-ha kell, tanácsot kérünk a mentőszolgálat diszpécserétől – aki általában képzett mentőtiszt vagy legalább mentőápoló -, hogy mit tegyünk a mentőautó kiérkezésig.

Sok egyéb veszély is fenyegeti gyermekeinket. Hamarosan más típusú balesetekről s azok ellátásáról is írok majd.