Az újszülött megölése III.
Tanulmány az Ügyészek Országos egyesülete és a legfőbb ügyész által - Kozma Sándor emlékére -hirdetett tudományos pályázatra.
A tanulmány célja, hogy bemutassa e delictumot történeti fejlődésében, a számadatok tükrében és dogmatikájában, valamint kitérjen a bizonyítás nehézségeire, továbbá megvizsgálja, ad absordum megkérdőjelezze az új tényállás beiktatásának megalapozottságát.
„…az anyákban van valami, ami alatta marad, és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit.”
(Victor Hugo)
AZ ÚJSZÜLÖTT MEGÖLÉSE A SZÁMADATOK TÜKRÉBEN
1. Az ismertté vált bűncselekmények alakulása
A befejezett nyomozások vonatkozásában az ismertté vált bűncselekmények szám 1999-ben az előző évhez viszonyítva 600.621-ről 505.716-ra — 15,8 %-kal — csökkent. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma (205.883) 6,5 %-kal, a vétségeké (299.833) 21,2 %-kal esett vissza. Az előző évben regisztrált bűncselekmények 36,6 %-ka volt bűntett, míg a tárgyidőszakban ez az arány 40,7 %-ra változott.
A bűncselekmény főcsoportok megoszlását vizsgálva, a személy elleni bűncselekmények száma 1999-ben 18.882, ez 1,1 %-kal több mint az előző évben volt. A befejezett emberölések mennyisége 1998-hoz képest 37-tel kevesebb, számuk 250. Emberölés kísérletet, 164-et regisztráltak, ez 11-gyel több, mint 1998-ban volt. Az 1999. március 1-jétől hatályos újszülött megölése bűncselekményből 6 vált ismertté, a magzatelhajtások száma 1998-hoz viszonyítva nem változott, mindkét évben kettőt jeleztek.
2000. március 15-ig a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságokon tizenegy újszülött sérelmére elkövetett ölési cselekményt tartottak nyilván. E bűncselekmények közül nyolc esetben ismert és három alkalommal ismeretlen volt az elkövető. A gyanúsítottak családi körülményeit vizsgálva megállapítható, hogy közülük egy hajadon, három élettársi kapcsolatban élő és négy pedig férjes asszony. A gyermektelen bűnelkövetők száma kettő, egynek egy, ötnek kettő vagy annál több gyermeke van. A terhességet egy kivételével mindegyik anya titkolta, ez ügyben utóbb a nyomozóhatóság a bűncselekmény minősítését gondatlanságból elkövetett emberölés vétségévé minősítette át.
2. A sértett természetes személyek mutatói
A sártett természetes személyek száma — 317.129-ről 293.535-re — 7,4 %-kal csökkent, a százezer lakosra jutó természetes személyek mennyisége 3.129-ről 2.908-ra mérséklődött.
E kategórián belül a 60 éves és ennél idősebb sértettek száma 15,8 %-kal (45.199-ről 38.032-re), a 25–59 éves sértettek aránya 6,9 %-kal (231.137-ről 215.213-ra), a fiatal felnőtt sértettek hányada 2,3 %-kal (32.024-ről 31.302-re), a fiatalkorú sértettek száma 0,8 %-kal (5.844-ről 5.800-ra) csökkent. A gyermekkorú sértettek száma 3,6 %-kal (2.925-ről 3.177-re) növekedett.
[Bakóczi Antal „Az emberölés” című, 1984-ben megjelent tanulmánykötetében az áldozatok és a sértettek személyiségjellemzői körében 860 áldozatot és sértettet vett górcső alá. Az áldozatok és a sértettek életkorát vizsgálva megállapította, hogy azok 10,8 %-ka tizennégy év alatti; 4,2 %-ka tizennégy és tizennyolc; 13,2 %-ka tizennyolc és huszonnégy; 9,3 %-ka huszonöt és huszonkilenc; 20,5 %-ka harminc és harminckilenc; 14,3 %-ka negyven és negyvenkilenc; 11,3 %-ka ötven és ötvenkilenc év közötti és 16,4 %-ka hatvan éves vagy annál idősebb.
Ugyanezen tanulmányában a szerző az élet elleni bűncselekményekkel különösen veszélyeztetett áldozati (sértetti) kört kutatva arra a következtetésre jutott, hogy a házasságon kívül született, valamint a megrendült családi viszonyok között élő gyermek, továbbá a hiszékeny, tapasztalatlan kiskorú a fokozottan veszélyeztetett kategóriába tartozik.]
2.1. Az elkövetés módszere
Az újszülött megölése elkövetési magatartása az emberöléssel egyezően nyitott, a cselekmény bármilyen, a csecsemő halálát eredményező magatartással, tehát mind tevéssel, mind mulasztással megvalósítható.
Az elkövetés módszerét az idén elrendelt nyomozások körében vizsgálva, a következők konstatálhatók: három-három esetben ellátatlanság és zsinegelés, illetve megfojtás; kétszer agyonverés és egy alkalommal fulladás volt a halál közvetlen oka. Két újszülöttnél a tetem előrehaladott bomlása miatt az elkövetés módszere és a halál oka nem volt megállapítható.
3. A nyomozások eredményességének alakulása
A nyomozás-eredményességi mutató az összbűncselekményekhez viszonyítva 1998-ban 54,5 % volt, ez 1999-re 50,1 %-ra változott.
Ez az arány a személy elleni bűncselekmények vonatkozásában 79,8 %-ról 81,3 %-ra növekedett, a befejezett emberöléseket vizsgálva pedig 81,9 %-ról 83,2 %-ra nőtt. Az emberölés kísérletek nyomozásának eredményessége kedvezőbb, noha az 1998. évi 91,5 %-ról 88,3 %-ra csökkent.
Írta: KGyula, 2006. szeptember 18. 16:23
Fórumozz a témáról: Az újszülött megölése III. fórum (eddig 16 hozzászólás)