Tűrjünk és hallgassunk? Nem! Mit tehetünk az erőszakos, brutális partner ellen? (beszélgetés)
Van egy egyesület, a neve NANE. Nem tudom, ismeritek-e. Nők a nőkért együtt az erőszak ellen - ennek a rövidítése. Ha bántalmaznak téged vagy egy ismerősödet, hozzájuk bármikor fordulhatsz!
Tudom, hogy az első lépést a legnehezebb megtenni, de utána sokkal könnyebb! Önmagadért és családodért tedd meg!
Bocs, nem akarok senkit bántani, csak segíteni - esetleg, ha tudok.
Köszi:)
És köszönöm a szép képet is,kedves vagy!
Huuu te szegény...akkor kijutott Neked:-(
tényleg öszintén sajnálom.
Hogy alakulnak a dolgaid?
Nagyon szép gondolat,hogy másnak segiteni akarsz ezzel a topikkal!
Szivem szerint én is minden ilyen állat mellett szenvedő nőt segitenék,hogy ki tudjon törni..mert tudom milyen megfélemlitve élni...és hogy milyen nehezen jut el az ember lánya odáig,hogy bármi áron,de ott hagyja!
Az anyaotthonnal kapcsolatban:nekem szerencsém volt,akkor nagyon jó társaság volt ott,kibeszéltük magunkból a bánatunkat,segitettük egymást lelkileg és a gondozónőknek örökké hálás maradok a támogatásért.3 hónapot töltöttem ott a kislányommal,fedél volt a fejünk fölött és meleg ételt kaptunk..utána albérletbe költöztünk.
Igen,ebben igazad van...nem muszáj és nem is lenne szabad tűrni...csakhogy változtatni nem mindig(sőt általában)nem ilyen egyszerű...több kérdés is felmerül:hova?miből?..stb.
Ha gyerek is van,pláne nem egyszerű...én tudom,mert a 8 éves lánykámmal egy szál ruhában menekültem egy anyaotthonba,és szerencsém volt,mert nem tudta hol dolgozom,különben kereshettem volna másik munkahelyet is...
Nem muszály türni..... sőt nem is kell.
Lépni kell, eröt venni és bejezni a kapcsolatot.
Igen, nem rég volt a tv-ben(1 éve kb.), hogy egy 18 éves csaj megölte a saját apján önvédelemből, mert nem tudták már elviselni a mindennapos brutalitást.
Bele kéne gondolni, hogy mi kell ahhoz egy gyereknek, hogy a saját apjának késsel menjen neki.
Igen, a magyar törvényben, példa rá megannyi eset, a naplóban is volt a TV2-n, akinek nem adott kegyelmet a Köztársasági elnök, mikor a második babát várta, és az lsőt is azért veszítette el, mert nem engedték ki a börtönből, amikor a Kisfia haldoklott, és amire kegyelmet kapott, hogy megszakítsa a büntetést, meghalt a Kisfia...
Meg ott volt Simek Kitty esete is...
ha Valakinek éveken át brutális Családtagot kell tűrnie, és az állandó veréseket, és végső elkeseredésében, reményvesztetten megöli a brutális állatot, és ezeknél az "Áldozatoknál, Akikből Vádlott" lett, ott az alkohol is szerepet játzott a brutalitásban...
És még Őket ítélik el, ahelyett, hogy egyszerűen a legenyhébb büntetést kapnák, a felfüggesztettet, mert büntetést sajnos az áldozatból lett vádlottak is kapnak...
Kedves hozzászólok!
Ezen a fórumon olvasom mit tehetük az arőszakos, brutális partner ellen, komolyan mondom ugy érzem, mintha a szivem satuban lenne és mindig szoritanának rajta. Emlitettem változtatni kellene a családjogi törvényen hiszen ez nem a sértett érdekeit tartja szem előtt, hanem az elkövetőjét.
Magyarországon is bevezethetnék a távoltartási rendeletet, melynek értelme, az a személy, aki állandó veszélyben él, nem közelitheti meg s sértettet ezekre is hasonlóakra nem forditanak kellő figyelmet. Mit érünk azzal, ha Amerikában müködik ez a módszer. Pedig bizonyos szempontból jól lehetne alkalmazni azoknak a védelmében.
Ismeri mindenki Kéry Kitti esetét még a TV-ben is szerepelt a család.
Kivánom, tisztaszivből oldódjon meg az érintettek problémája és legyen erejük ujból kezdeni.
Szivélyes üdvözlettel: Anyuci91
Én már sok ilyen emberrel találkoztam, és szerintem csak a gyengébbekkel mertnek emberkedni, vagyis nőkkel, rosszabb esetben gyerekekkel.Nekem is volt, ugyanez a levakarhatatlan csávó.Anyám élettársa volt, nem tudtam mit csinálni voltam 16 éves, kb. 50 kiló, vagyis abban a helyzetben voltam mint ti, nem sokat érek egy 90 emberrel szemben.Csak az volt a peche, hogy a gyerek felnő.Megnőttem, edzettem, és mikor megint itt volt a cirkusz ideje akkor odaálltam.Persze nem vett komolyan.Emeltem a kezem, erre ő megfogta mindkettőt, én meg fellöktem, kifejelte a veranda ajtót.Onnantól kezdve velem már nem mert kötekedni, csak akkor mikor nem voltam otthon.Aztán anya elmondta, hogy mit csinált, én leüvöltöttem a fejét, és akkor már nagyon nem mert keménykedni.Mindenki happy, csak aztán rájöttünk, hogy amit eddig magába fojtott egyszer kitör belőle, és még hülyébb.Aztán otthagytuk, de nem akart lekopni, sehogy sem fogta fel, hogy mi a helyzet.Aztán jött a kéz, láb eltörős rész, és azóta nem láttuk.
Ezek mentálisan gyyenge emberek, szerintem az uralkodni akarásuk önbizalomhiány miatt vannak.Magának is meg akarja mutatni, hogy milyen kemény legény, de rájöttem, hogy csak a szájuk nagy, és csak a gyengébbekkel mernek kötekedni.
Nem azért kell megveretni, hogy ne tudjon menni, vagy bosszúból, hanem, hogy nem merjen újra és újra zaklatni.Ha ráijeszt valaki akit nem ismer, szerintem nem fog téged feljelenteni, hogy valakit ráküldtél.Amúgy sincs bizonyíték, és egy állítás egy tagadás.
Sziasztok!
Örülök Tommy, hogy írtál, jó, hogy van férfi vélemény is!!
Igaz, amit mondtál, nem hagyják csak úgy abba a zaklatást, viszont én, "mint gyenge nő", nem tudok mit kezdeni egy nagydarab izomaggyal. Lennének emberek, akikkel megverethetném, de azt is csak pár hónap múlva, hogy ne legyen olyan feltűnő. De még akkor is fennáll az esélye annak, hogy rám húzza a vizes lepedőt és még ő fog feljelenteni engem:)
A feljelentés is tényleg csak azért jó, mert nyoma marad, különben nem kezdek vele semmit.
Én annakidején keményem szembeszálltam a "megtévelyedett" exemmel. Pedig komoly erőfölénnyel bírt... Mégis. Ha meg akart ütni, olyan meglepetés-szerűen ugrottam a képének és karmoltam össze, hogy legközelebb meggondolta, bántson-e. Napokig szégyenkezhetett az összekarmolt képével.
(Jó, ő talán azért brutális - a szó szoros értelmében - nem volt.)
Igaz, azt a mai napig sajnálom, hogy a szinte mindennapos verekedéseinket a gyerekek végignézték...
Nem mondom, hogy követendő példa. De én az első pofon elcsattanásakor elhatároztam, nem hagyon magamat csak úgy megverni.
Végig olvastam a topicot, de nem lepődtem meg.Anyámnak is volt egy élettársa, ivott, nem dolgozott, emberkedett, és bántalmazásik fajultak a dolgok.Sajnos, (vagy szerencsére) nem laktam velük, így nem nagyon tudtam mit tenni.Sokszor összevesztek, de mindig visszakönyörögte magát, hogy megváltozik, meg hasonlók.Az ilyen ember soha nem változik meg!!!!Akármit mondhattunk neki, mintha meg sem hallaná.A vége az lett, hogy jól össze vertem.(Képe, keze, lába tört.)De így is csak a töredékét kapta annak amit érdemelt.Megmondtam, hogyha még egyszer meglátom nem ússza meg ennyivel.Aztán többet nem mert felénk jönni.
Lényeg, hogy hiába fenyegetjük, úgysem veszik komolyan, mert azt hiszik nem csináljuk meg, és jogosan.Mert 20-szor jön, és mind a 20-szor azt mondjuk, hogy ha még egyszer idejön akkor ez lesz meg az lesz.Tudja, hogy úgysem tesszük meg, megint jönni fog.
A feljelentésnek szerintem semmi értelme.A magyar igazságszolgáltatás egy szutyok, évekig elhúzódik, és kap a vádlott 30 nap közmunkát...
Lényeg, hogy észrevegye, hogy nem viccel az ember, és artikulálásból, meg testbeszédből nem fog érteni.Maximum a rendőrtől esetleg, főleg ha priuszos, de folyton hívogatni a rendőrséget, hogy "Rendőr bácsi, rendőr bácsi zaklatnak..."Nem sok értelme, nekünk is mindig azt mondták, hogy nem tehetnek semmit, csak ha már vér folyik.