Ti nem érzitek kényelmetlennek, mikor a másik szemébe néztek beszélgetés közbe? (beszélgetés)

én tökéletesen megértem, miről beszélsz. és szerintem az önbizalomhiány a kulcs.

ha fáradt vagyok vagy rossz napom van, nekem sem megy könnyen. és utálok olyanokkal beszélgetni, akik mélyen a szemembe néznek, teljesen zavarba jövök, de igazság szerint azt nem is nagyon illik. egy normál beszélgetésben, rá-rápillantasz a másikra de aztán elkalandozik a pillantásod és ez igy is van jól. a bámulás valamiféle dominanciát, agressziót feltételez

abból is gondolom, hogy ha felbosszantanak, könnyebben tudok farkasszemet nézni.

amugy ebből kifolyólag nem okoz nehézséget leülni egy komplett asztaltársasággal?

és esetleg nem segít ha nagyon jól öltözöl, ha csinos vagy? nem ad magabiztosságot?

Én nem beszélek lassan, de azt mondják a nagyothallók, hogy szépen beszélek, mert könnyű olvasni a számról.

Sosem gondoltam volna, amíg nem mondta az egyik ismerősöm, akinek a nem halló rokonaival egy rendezvényen voltunk.

Cikáztak is a gondolataim, hogy vajon nem mondtam csúnyát?:DDD

Lehet, hogy az ad ra okot. Vagy a beszelgetopartnered szepnek talal vagy valamit erdekesnek rajtad?

Hmm nem tudom. En ekkor nezek valakit nagyon ok tudom hogy zavaro de sokszor fel sem tunik. 🤣🤣🤣

Jujj 🫣

De miért csinálják ezt?

Van egy kolléganőm, 50 körüli. Ha beszélek hozzá, mindig a számát nézi, de róla tudom, hogy nem hall jól és onnan olvassa le, mert tátog is közben. Ő nem zavar.

En neha ranezek egyket emberre es bamulom mint a borju, na olyankor nehez turtoztetni magam. Nem tudom miert ha valaki fura vagy nagyon szep akk muszaj lesnem.

De amugy nem szarozok ilyen huslesegeken, nem is gondolkozok azon hogy a masik szemebe nezzek jon az termeszetesen. Neha ra-ra lesek, elnevetem magam, ranezek egy fara az ut szelen, vegigmerem a ruhajat, ujra. Aszemebe nezek. Igy megy. De ha valaki nagyon szep akkor muszaj neznem. Nem tehetek rola.

,,pl.asperger szindróma (akár nagyon enyhe)''

Bőszen bólogat smiley!

A kérdésed nem hülye. Valószínűleg a kancsalságod miatt érzed kényelmetlennek a szemkontaktust, ami szerintem fontos része az őszinte kommunikációnak. Egyrészt jelzi: igen, figyelek rád, másrészt sok minden leolvasható a beszélgetőpartner arcáról. Természetesen a szemkontaktus nem azt jelenti, hogy folyamatosan, meredten bámulunk a másik szemébe.

Egy időben sok beszélgetést folytattam az irodában négyszemközt. Nem kicsit éreztem magamat kényelmetlenül, amikor az „alany” véletlenül se nézett rám, inkább behatóan tanulmányozta a cipőjét, vagy keresett kitartóan a mennyezeten pókhálót.

"elterelődik a figyelmem és nem tudok koncentrálni a beszélgetésre" – ebben is van valami. Gyakran kapom magamat azon, hogy szemkontaktusos beszélgetés közben elkezdem nézni a helyiség valamelyik falát; szabadban pl. valamelyik fa törzsét. Rájöttem, hogy ilyet olyankor teszek, amikor valamilyen adatot, eseményt szeretnék pontosan idézni. Aztán a mondókám végén helyreáll a „rend”. 😀

Azért érezheted magad így néha, mert kancsal vagy egy kicsit, ahogy írod.

Nekem az a természetes, hogy ha beszélgetek valakivel, legyen szemkontaktus, látszódjon, hogy figyelek rá, és ő is figyel rám.

Semmi se zavar jobban, mint az, ha látom a beszélgetőtársamon, hogy minden más fontosabb neki, amíg beszélek hozzá, mint az, amit mondok.

Nem ! :) Ez természetes.

Valahol azt olvastam, hogy aki beszél, az nézhet néha közben máshová is, hiszen koncentrál a mondanivalójára. Viszont aki hallgatja, az nézzen annak a szemébe, (és figyeljen is !,) aki hozzá beszél !

Már bocsáss meg, nem olvastam a te beírásodat, éppen ezért ha figyelmes vagy láthatod, hogy nem a te beírásodra válaszoltam!

Csupán a felvetett témában a saját gondolatomat véstem fel.

Remélem, vetted a lapot, és sikerült megértened!

Ha nem, engem az sem zavar! Ettől még szép napom van. Kívánom neked is. :))

Látom nem sikerült megértened. Gondolom nem szoktál emberek közé járni, hogy tudd milyen jelenségről beszélek.

Semmi gond;)

Igen, a "szemebe nezek" nem azt jelenti, hogy folyamatosan farkasszemet nezek, foleg nem, ha kifejtendo, elgondoltadtato temarol, vagy keresesrol van szo.

Ha epp hallgatosag, vagyis megfigyelo vagyok is, neha elhuz a figyelmem az emberek szemerol.

Amit a FI irt, hogy kicsit kancsal, talan okoz nemi zavart, talan mmasok nem tudjak, hova nezzenek, es talan megszoka, hogy zavarban vannak, inkabb nem nez sehova.

Tobb fele kancsal van, es zavarba ejtoek tudnak lenni. En azt hittem, eleg jol kezelem oket, mert az egyik szemuk a fokuszalo, de par honapja van egy kollegam, aki osszezavart. A csale szemevel nez talan jobban, vagy csak az reagal gyorsabban. Nala neha nem tudom, hova neznek. De szerencsere o ezt lathatoan tudja kezelni. Pincerbol supervisor lett, aki messzemenoen a legtobb "plusszot" tudta eladni, szoval eleg jo kiallasu ember mindennel egyutt.

Sokan, a mások szemében nézni-t, összekeverik azzal, hogy kellemetlen távolságot tartanak és meredten bambulnak az emberre.

Beszélgetni sosem úgy kell, hogy meredten, gúvadó szemekkel farkasszemet nézel a másikkal.

Nem vagyok túl zavarba jövős, de az ilyenektől kiver a víz.

Nincs olyan ember, akire ne mernék ránézni, ha vele beszélgetek, de soha nem tartósan bámulom a szemét, hanem beszélgetés közben többször ránézek, de akár el is fordítom a fejemet.

Ami még nagyon kellemetlen tud lenni, az az, amikor koccintok valakivel és az illető ezt úgy teszi, hogy közben kiugranak a szemei a helyéről, mert annyira a szemembe akar nézni a téves elképzelései miatt.

Tehát, nem kell ráparázni semmire, nyugodtan rá lehet nézni a másikra, csak ne hozd kellemetlen helyzetben a kiugró szemeiddel.

Remélem érthető amit írok;)