Csak mint barátra tudok ránézni (beszélgetés)

Férfi és nő között nem létezik igaz barátság. Az egyik mindig többet érez, akar vagy az elején, vagy közben vagy ez vet véget a "barátságnak".

Jó kérdés..

Hát ez érdekes. Több tíz évig nem mert, nem akart testileg közeledni, amíg fiatalabbak voltatok? Mikor szeretne, 70 évesen?

Az is jó.

Nem kötelező összejönni se vele se mással. Ha nem, hát nem. Neki kell megértenie ezt.

Van egy több tíz éves nő-férfi barátság, úgymond lelki kapcsolat, ami a részemről kzárólag csak barátságként működhet. Ha nálam van iszunk egy kávét meghallgat, én is őt volt régebben hogy iszogattunk is meg főzőcske. Olyankor kijött belőle hogy ő szerelmes. Mindketten egyedül állók vagyunk, de én nem tudnék vele semmilyen komolyabb kapcsolatot, egyszerűen nem tetszik. Ha sokáig nem találkozunk akkor meg hiányzik, és megyek érte. És úgy folytatjuk, ha misem történt volna. Soakt segített nekem a kertben is, már az elmaradt. Azt szokta mondani viccesen: ráérek, megvárom az alkalmat. Lehet, hogy kijönnénk egymással? Túl vagyok az ötvenen, de elképzelni sem tudom hogy valaki legyen mellettem. Meddig normális ez így?