Szülőkkel együttélni (beszélgetés)
szerintem ez sem jellemzo. azok, akik otthon laknak es beleadnak a kozosbe, azoknak a szulei semmivel sincsenek beljebb anyagilag, mintha mar nem otthon lakna a gyerek, es nem koltenenek pluszban kajara, mindenre, ra is. egy nyugdijas korunak altalaban nem is 30 eves a gyereke
aki meg valoban tamogatja a szuleit, az meg reg elkoltozott es ugy tamogatja oket, mert ugy banik a penzzel is, anyagilag is ott tart
de egy normalis szulo eleg lehetetlen helyzetbe kerul, ha azt latja, hogy a felnott gyereke keptelen normalisan dolgozni vagy normalisan banni a penzzel, nem kepes intezni egy alberletet, vagy gyujteni lakasra. egy normalis szulo nem teszi a gyereket utcara, hogy na boldoguljal, mert 30 evesen mar epp ideje lenne
az is igaz, hogy sok szulo nem tanitja meg a gyereket a penz, a munka ertekere, de igazabol en nem mentenek fel senkit szuloi neveles vagy pelda miatt. rengeteg "rossz" szulo kezei kozul kerul ki talpraesett, onallo gyerek, pedig ha ekkora sullyal nehezedne pusztan a neveles, nem ez lenne.
egy felnott ember onmagaert felelos, nem hulye, pontosan tisztaban van azzal, hogy hol kene tartania, mit kene tennie, hogyan elnie. az mas dolog, hogy lusta vagy kenyelmes vagy gyava hozza
itt is a forumindito fel sem tenne a kerdest, hogy ciki-e 30-ason a szuleivel elni, ha nem tudna, erezne, hogy ciki, mar reg mashol kene tartania. ugyanakkor kimagyarazza utolag, hogy ezert meg azert nem ciki, es igy helyes.
barati koromben nincs egy 30-as sem, aki a szuleivel elne, igy nem tudom, milyen szulok lehetnek, akikkel meg egyutt elnek toketlen felnott emberek. azt sem tudom megerteni, egy 30-asnak hogy lehet normalis a gyerekszobaban, hogy el felnott maganeletet, hogy nem vagyik onallosagra minden teren
az ilyenekre jellemzo, hogy meg ha egy idore bepasiznak vagy becsajoznak es egyutt elnek valakivel, szakitas utan huznak haza anyucihoz, keptelenek egyedul gondoskodni magukrol vedohalo nelkul
korulottem altalanos jelenseg volt, hogy mar a 20-as eveik elejen mindenki kulon koltozott, ki sajat lakasba, ki alberletbe, egyedul vagy tarssal
Lesz ez meg sokkal rosszabb, csak nojjenek fel a liberalis szellemben egyaltalan nem nevelt gyermekek...
En inkabb azt mondom, hogy csaknem teljes mertekben a szulo felelossege, persze vannak kivetelek is.
nyilvan a szulo felelossege is, ha a gyereke ennyire toketlen, de az emberek alapbol elkorcsosulnak mas teren is
szakemberek ezt mar kielemeztek jocskan, miert szaporodik a felnottkent szulok nyakan elok szama, koze nem volt lakasproblemakhoz
ugyanez van az emberi kapcsolatokkal. nem csoda, hogy sok valas, sok feluletes kapcsolat. itt a hoxan is a haja egnek all az embernek, mikor noktol, pasiktol olvas a kapcsolataikrol, hozzaallasaikrol. gyakran hiszem azt az elejen, hogy viccel valaki, aztan kiderul, hogy megsem, halal komolyan gondolja, es csodalkozik, hogy egy nagy rakas csod, amit felmutathat
En is ezt irtam, legalabbis akartam. :)
Nem tudom, hogy milyen a normal eset, illetve csak elkepzelem. Apam felszamolta, hogy mennyibe kerult a tanittatasom es benyujtotta a szamlat. Kicsit sajnalom, hogy nem voltam 18 evesen onallobb, de mar keso banat.
Es ki nem nevelt/nevel onallo(bb) gyermeket? A mamahotelert ki a felelos?
persze hogy nem mindegy, hitel nelkul mindenkinek konnyebb lenne. de ez nem feltetele vagy akadalya annak, hogy egy felnott ember onalloan eljen es megalljon a sajat laban
ha csak azok koltoznenek el a szuleiktol, alapitananak sajat csaladot, vagy elnenek onalloan, akik lakast tudnak venni zsebbol, akkor eleg sokan elnenek egyutt a szulokkel kabe azok halalaig, megorokolve a lakast
szerintem egy generacionak sem volt konnyu sajat otthonhoz jutni, ez mindig csak kifogas. valoszinuleg az oskorban is kemenyen meg kellett kuzdeni a sajat barlangert :D csak ott hullott a fergese, manapsag meg szulok nyakara hullanak :D
szerintem ezeknek semmi koze egymashoz, semmifele parhuzam nincs
normal esetben minden szulo segiteni akar a gyerekenek, es meg is teszi a lehetoseihez merten. van, aki tud egy kis lakast venni a gyereknek, van, aki hozzajarul az alberlethez, mas elcsereli a lakasat kisebbre, es hitellel vesznek a gyereknek. ettol senki nem lesz sem fejlettebb, sem fejlettlenebb lelkileg, sot ilyen szuloi pelda, segites csak pozitivat hozhat
mas az is, ha ugy alakitjak ki az eletteruket, hogy tobb generacio is megfer egy helyen. de ott sem az a jellemzo, hogy 30 evesen egyedulallokent laknak a szulokkel ugyanugy, mint gyerekkent
a bumeranggyerek onallotlansagbol, kenyelembol, toketlensegbol (mondhatni finoman, hogy nem egy talrapesett vagy jol boldogulo gyermek) marad a szulokkel ameddig csak lehet, ameddig a korulmenyek engedik (mondhatni, amig ra nem kenyszerulnek, hogy sajat labaikra alljanak)
Persze, hogy nem, csak a lakásszerzésig jutottunk a témában.
De ha azt vesszük, akkor nem mindegy, hogy valaki egy 30 éves hitellel kezdi-e a felnőttéletét vagy egy lakással.
nos, én beleültem a "készbe", de utána megdolgoztam azért, hogy amit kaptam, több legyen.
szerintem nem egy kategória.
Nem minden esetben lelki eredetű, ha pl. a szülői házban van elkülönített lakrész, de mivel nem nős még a fiú miért főzőcskézne külön?
Igény is kell hozzá, hogy aztán az az igény vagy igénytelenség miből fakad, az mindenkinek a privát nyomora.
Arra is adhatnának nevet, aki a szülőktől kész lakást kap ajándékba, mert azok sem fejlettebbek lelkileg, mint a mamahotel lakói. Mert más az, aki megdolgozik, hogy legyen valamije és más az, aki a készbe költözik be.
Igen, az emberek nem egyformák...
De más aki külön családi házban lakik, és más, amikor egy lakásban vannak összezárva.
Én is utálom, ha valaki váratlanul állít be, és én sem megyek így. Mindenkinek van mobilja...
Én is szoktam vigyázni az unokáimra, de a kutakodás nem a kenyerem... Segítek, ha kell. Nem kell nekem mindenről tudni :D Így szent a béke.
Erre is, arra is van példa: felénk elég sok osztott udvar van két családi házzal. Van ahol hívás nélkül egyik fél sem megy a másik térfelére és nagyon jól működik az együttélés, máshol meg több km sem elég (hívás és előreegyeztetés nélkül állít be a rokonság).
A szüleim esetében sem működött a közös udvar. Tisztán emlékszem, ahogy nagyanyám kutakodott az anyukám fiókjaiban miközben az unokáira vigyázott, folyton vita volt, hogy mit, miért és hogyan tesz, pedig külön háztartást vezettek....
Mindenkinek más a jó, de itt azt is olvastam, hogy van, aki nem is igazán akarja, hogy a gyereke elköltözzön otthonról.
Mert, hogy akkor is önálló. Hát ez nem igaz!
A legjobb szerintem, ha a fiatalok külön költöznek. Mert a gyerekeinket el kell engedni, ha mód van rá.
Én speciel örülök, hogy a gyerekeink külön laknak.
Nem szólunk egymás életébe, ők már felnőtt emberek. Ja és nagyon szeretjük egymást.
Az állami bérlakásokból nem kéne elköltözni.
A saját lakást meg nem mindenki tudja megfizetni.
Van aki a munkája után költözik.
Na és amíg az emberek nem tudják megfizetni a lakhatást, kénytelenek a szülőkkel lakni.
"nem köt röghöz elméletben, emrt elköltözöl, kiadod, abból máshol bérelsz. .."
Igen, ez elmélet, de nem ez a gyakorlat. Főleg, ha már család is van.
nem köt röghöz elméletben, emrt elköltözöl, kiadod, abból máshol bérelsz. ... nem ez köt röghöz, hanem a szar munkahelyzet, hogy egy fizetés a bérlés plusz rezsi, és akkor mit eszel??
Persze, mert bezzeg máshol... Máshol is van saját alkásuk az embereknek, mindenhol csak egy ideig bérelgetnek. idős korára mindenki sajátba megy nyugdíjba ha teheti. csak míg ott elég mit tudom én 10 év nyugdíj előtt félretenni a sajátra nálunk ez 30 év az átlagnak... na ez a nem mindegy.
Sokan szeretnének bérlakásban élni, de míg a gazdagabb országokban ilyen sok van, nálunk alig.
Albérlet van, és az elég drága. Sokan ezt választják, és nem akarnak sajátot. lehet, míg fiatalok, mert később ez változhat. Ha már családot akarnak.
Szazaval nezem a lakashirdeteseket.
Mindegyik tehermentes.
Es mindegy, hogy 25 m2 vagy 200.