Szerelem - család - barátság (beszélgetés)

... a cikk jó, elgondolkodtató.

Deee... nem találtam pl. a barátság deffinicióját. Ha vizsgáltad/kutattad, bizonyára tudtad mit keresel... tehát mi is a barátság?

Szerintem... minden korban más... talán a tini kor, ami leginkább barát-centrikus, amikor elutasítjuk a családot (mert többek, jobbak vagyunk), és a "barátokhoz" húzunk inkább, az ő értékeiket valljuk jobban magunkénak. Aztán felnőtt korban a hasonló érdeklődés...

Tudom, hogy nem erre gondolsz, hanem arra az ízig-vérig... barátságra... de mi is táplálná, ha mindig változunk, ha ezernyi hatás ér bennünket, és ezernyi őt is... ezer felé figyelünk, és esetlegesen másik ezer felé a Barátunk. Mi táplálja ilyen esetben a barátságot? ... vagy forduljunk arra mi is... járjunk hasonló utat? .. vagy görcsösen fordítsuk az övé felé is a figyelmünket, hogy a barátság tovább éljen?

Ismerek emberek 20-25 még több éves barátságokat, valahol irigylem, de azt is látom, hogy ugyanabban a körben, ugyanabban a miliőben mozognak évtizedek óta... és manapság nem ez az általános... szerintem a család szerepe felértékelődik, felértékelődhetne, hiszen most már lassan az lesz az állandó, azt kellene őrizni, megőrizni... a többiek jönnek-mennek az életünkben, szeretjük őket, segítjük őket vagy ők bennünket, jókat beszélgetünk, iszunk, bulizunk, meghallgatjuk egymást, megértjük egymást.... és egyszer csak tovább állunk, és lesz más... neki is... nekünk is, aki meghallgatja, aki segít, akinek segíthet...... ez van már. De ez nem azt jelenti, hogy egyedül vagyunk. ... szerintem...