Romantika: álom vagy rémálom?

A televízió és a mozi folyamatosan ontja magából a szerelmes filmeket, amiben általában minden erőfeszítés nélkül talál egymásra a főhős és a főhősnő. A tekintetük összeakad, a külvilág elhomályosul, az arcokon bárgyú mosoly jelenik meg. Szerelem első látásra! Fél órán belül eljutunk az első csókig, az első éjszakáig, és voilá! Kész is a boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Jó ez így? Mire neveli a nőket a romantika?

romantika

Mi nők imádunk szerelmes filmeket nézni, mert jó a színésznő helyébe képzelni magunkat. Ki ne szeretné, hogy Johnny Depp, vagy Christian Bale, vagy bármelyik más hollywoodi sztár utána epedezzen? Ki ne szeretné, ha megtennének bármit annak érdekében, hogy elnyerjék a szívünket, miközben nekünk a kisujjunkat se kell mozdítanunk? Sajnos ez a valóságban nem így van. Ha a kapcsolat elején még valami hasonlót is élt át az ember, később nem maradhat ennél a tétlenségnél. Egy párkapcsolat attól működik, hogy mind a két fél beleteszi a magáét, legyen szó a párkapcsolat elejéről, vagy a mindennapokról, a közös jövőről. Bizony, a szerelem nem egyszerű. Sok küzdelmen kell keresztülvágnunk magunkat, harcolunk magunkkal és egymással. Néha kételkedünk, hogy vajon jól választottunk-e, vagy éppen azon aggódunk, hogy elegek vagyunk-e a párunknak.

A romantikus regények kiutat jelentenek számunkra a mindennapokból, a veszekedésekből, a félreértésekből, mert a regényben minden olyan más, olyan szép, olyan... romantikus.

Palash Gosh az International Business Times internetes oldalán megjelent cikke vesézi ki azt, vajon miért olvasnak karrierjükben sikeres, párkapcsolatban élő nők is régimódi romantikus regényeket. Amelyekben alig található valamilyen szexuális interakció (ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert a mai romantikus regények nagy része az úgynevezett „soft porn” kategóriájába sorolhatók). A szerelem kiteljesedik egy szűzies csókban, de azt is érdemes tudni, hogy a régi romantikus regényekben a főhősnő általában erős, független, sikeres a maga módján. Egy jó példakép a mai nőknek. Nyilvánvalóan ez is egy dolog, ami miatt szeretünk régimódi regényeket olvasni. Gosh arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet csak ez az ok. A férfiak a regényekben úriemberek, akik meghajolnak a belépő nők előtt, akik kezet csókolnak, ajtót nyitnak, bókokat szórnak. Ezek a férfiak fittek is voltak. Erősek a folyamatos harcoktól, a vadászattól, a lovaglástól. Gosh szerint sok nő menne vissza azokba az időkbe, s ha nem is hoznák vissza teljesen a lovagkort, az biztos, hogy valami nincs rendben a mai világgal, ha inkább elvágynak innen. Gosh Jane Austent és a Bronte nővéreket ajánlja olvasmányként, hiszen a romantika mellett a rideg valóságot is bemutatják.

álom vagy rémálom

Sokak szerint a feminizmus és a romantika nem férhet meg egymás mellett. Véleményem szerint a legtöbben egy magányos, magának való, karrierista nőt képzelnek el, ha feministákról beszélünk. Ronda szemüveggel és szőrös testtel, így tehát sokak képzeletében a romantika és a feminizmus tényleg nem fér meg egymás mellett.

Megan Murphy a Feminist Current alapítója írja le a helyzetet. Ő feminista, de nem tagadja a romantikát. Azt írja, hogy sokkal fontosabb dolga is van, mint szerelmet keresni, hogy abba fektesse az energiáját, hogy szerelmet találjon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem akar szerelmes lenni. A feministák a rendszer és az olyan tradíciók ellen vannak, mint például a hagyományos házasság. Ezt nem azért teszik, mert nem akarnak megházasodni, hanem mert úgy gondolják, hogy ez az intézmény nem szükséges a szerelemhez, mert sokszor visszafogja a nőket, beskatulyázza, és megbélyegzi őket.

Hogy hova is akartam kilyukadni? Arra a következtetésre jutottam, hogy sokan azt hiszik, a szerelem egyenlő a házassággal, a szexszel, a családalapítással. A nők azt hiszik, ha ezek megvannak, akkor megvan a szerelem is. De ennek fordítva kéne lennie nem? A romantikus regényekben minden megy egyenesen a házasság és a gyerekek felé, és ez a félreinterpretálás olyan hibákhoz vezethet, amelyek egy egész életet tönkre tehetnek.

A romantikus regények jók és szépek és szórakoztatók. Kielégítik ideiglenesen a szerelmes megnyilvánulások utáni igényünket. De nem szabad összetéveszteni a regényeket a valósággal! El kell különíteni a két világot egymástól, hogy egészséges párkapcsolatot tudjunk kialakítani. Ne a Szürke ötven árnyalatát, ne a Twilight, ne a Büszkeség és balítéletet akarjuk újraélni, hanem állítsunk fel saját álmokat, találjuk meg helyünket a valós világban!

Szerző: Kulcsár Tímea Ágnes

Megjelent partneroldalunk a Netbarátnő hozzájárulásával.