Romantika: álom vagy rémálom? (beszélgetés)

Az idézetért vissza kellett mennem a cikkhez. Szóval nem igaz, hogy "A romantika az irodalom és a filmművészet nyelve a szerelemre, egy elmélet, teória, hogy milyennek is kéne látnunk azt. "

Romantika szerelem nélkül is létezik, sőt! :D Irodalom, festészet, építészet...

Az irodalmi romantika sem szerelmes regények gyűjtőfogalma. Pl. a német romantika egyik irányzata a kísértethistória. :D

Lehet szerelmes is, de nem kötelezően.

A cikkíró már ott téved, hogy a romantikát azonosítja a szerelemmel.

Pedig: "A romantika, vagy romanticizmus szót először az angolok használták, még a XVII. században. Eredetileg annyit jelentett, hogy regénybe illő; s használták annak megjelölésére, hogy valami nem valószínű, valamint olyan tájak jelölésére amelyekre ma már azt mondjuk, vadregényes."

ez tényleg egy butuska cikk. már ne is olvasson az ember? :)

a férfiak meg sci-fit, krimit, stb. olvasnak.

Ejjh pedig....

"Ha meggyűlölne téged az egész világ, akkor is szeretnélek,

és szeretni foglak még akkor is, amikor egyszer két nap fog sütni az égen.

Bújj a föld alá, rohanj keresztül égő tűzön, én mindig követni foglak.

Kölcsönös a mi szerelmünk, és nem választhat el minket senki sem.

És kedvesebbek nekem a veled töltött órák, mint a túlvilág illatos mezői.

Ha meggyűlölnél engem és elűznél magadtól, én akkor is tovább szeretnélek. A te képed tükröződik szemében az én gondolataimnak.

És téged látlak én ébren vagy alva, mindig csak veled beszélek én.

Ha egyszer meghalok, akkor ne mondd, hogy elérkezett az utolsó órám, hanem sírba tett engem hozzád való szerelmem.

És legyek bármily távol tőled, mindig melletted vagyok,

és szemeim csak téged látnak."

Alexandre Dumas

Én se.

És hogy jön ide a címbeli rémálom?

.......

Igen.

Én a kölcsönös 90%-ra gondoltam. Ahol csak az egyik fél érzi úgy, de a másik a 60%-nál megelégszik, bizony előfordulhat ez.

Pedig az utolsó bekezdés erről szól.

Szerintem....

A romantikus regények, filmek olyanok egy nő számára, mint egy gyerek számára az altatódal. Elringat és elvezet egy álomvilágba. De azt már az egészen kicsi gyerekek is tudják, hogy az álom nem a valóság. Viszont érdekes módon nagyon sok nő mégis olyan párt keres magának, aki a regényekben vagy a filmeken őt meghódította.

De egy érett személyiség képes arra, hogy felmérje az ilyen mesterségesen megalkotott női ideálok, egy minden vágyott jellemvonással rendelkező pasik a hétköznapokban nem állnák meg a helyüket mellettünk.(legfeljebb ideig-óráig) Tudni kell, hogy ahogy tökéletes nő úgy tökéletes pasi sem létezik.De ezzel együtt mindenki találhat olyan párt, aki számára legalább 90%-ban olyan, akivel összeillik. A kérdés csak az, hogy azt a maradék 10%-ot mennyire vagyunk képesek tolerálni vagy a másik fél bennünk mennyire képes erre.

Ahol csak arra törekszik mindkét fél, hogy azt a 90%-ot a saját elvárásai szerint 100%-ra vigye fel a másikban,de ő nem akar változni, az a kapcsolat rövid életű lesz.

Szerintem nem ezt írja a cikk, Channa, csak kiragadtál valamit, amit meglovagolhatsz... ;)

Abban teljesen igaza van a cikknek, hogy gyerekkorunktól azt táplálják az agyunkba, hogy pasi, házasság, gyerek. Már a mesék is arról szólnak, hogy egymásra találnak, esküvő és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Arról ritkán szólnak a mesék és a romantikus alaptörténetek, hogy hogyan maradjunk boldogok, hogyan tartsuk életben a szerelmet a házasságban akár évtizedekig.

Azt gondolom, hogy neked sem olvasnod, sem cikket írnod nem kellene.

Szerinted ennyire buták az emberek/nők? Tényleg azt gondolod, hogy elhisszük, amit egy regényben olvasunk? Szerinted tényleg azt gondoljuk, hogy vannak vámpírok, elienek, stb. Szerinted tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a valóságot a könyvenben olvasottól?

Tényleg köszi, hogy legalább az olvasás készséget kinézted belőlünk... .