R.I.P. CILA (beszélgetés)

Végigbőgtem ezt a cikket,mert a mi cicánk tegnap halt meg, a ház előtt elütötte egy autó. Teljesen ki vagyok még most is, olyan hirtelen történt minden.

Imádom a macskákat, a férjem pedig már régen kielentette, hogy ő meg utálja és ki ne találjam, hogy nekünk valaha lesz.

Aztán egyszer este a teraszon megjelent egy kis fekete hosszúszőrű macsek, max 4 hónapos, akit nem lehetett elkergetni, mert annyira nem félt, csak nyávogott nekünk és nézett ránk nagy szemekkel. Persze adtunk neki kaját igy ott maradt nálunk. Másnap az egész család forrongott (még sosem volt házi kedvencük a férjem családjának) hogy majd elviszik menhelyre, nem kell ide macska, stb. De múltak a napok, a cica hizni kezdett és ezzel párhuzamosan egyre játékosabb lett. Nagyon megszerettük, a férjem is egyenesen imádta, egyfolytában simizte, etette, szeretgette, az egyész család kényeztette. Füli lett a neve mert a füléből nagy hosszú szőrszálak meredeztek, de hivtuk Daginak is, annyira kikupálódott a nagy soványságból.

Fülike nagyon boldog és vidám perceket adott nekünk, nagyon bátor és okos volt, ha hazaértünk jött elénk, ha mentünk hátra a kertbe jött utánunk játszani velünk, és imádta ha simogatják. A férjem mindig modogatta, h a bátorsága lesz a veszte, nem félt sem a kutyáktól sem az autóktól. Most mégis ő, a férjem van a legjobban kiborulva az esettől. Ő nem sirt mint én, de nagyon lehangolt, és azt mondta, h nem lesz másik cicánk, mert nem akarja mégegyszer ezt átélni. Én szeretnék másik cicót, de lehet, hogy igaza van, mert a macskák fogyóeszköznek számitanak.

Lesz ahogy lesz, de Fülike nagyon hiányzik.

Az enyémre gondolsz? :) Nem mindennapi az biztos.

Raktam fel képet a mostani cicánkról. Életveszélyes egy macsek! :D

Remélem még sokáig megmaradnak a cicáid! kicsi édik lehetnek, sok boldogságot hoznak a mindennapokba!

Én is igy voltam mig Cila élt, mindig attol féltem h valami baja lesz, uugyanis nagyon szeretett kimászni az ablakon a teraszpárkányra ami nagyon keskeny és csuszos :D és nem egyszer majdnem le is esett, (a negyedik emeleten lakunk!)

Olyan hamar kisurrant, észre se lehetett venni, mig kiteritettem a ruhákat ki ment, mikor csuktam be az ablakot láttam h kiült a párkányra mint egy galamb. Hoztam a Kitekatot és zörgettem, bejött adtam egy kicsit, s akkor kiment a másik felére is a terasznak hátha kap még egy kicsit!

ajaj milyen sok hülyeséget csinált, a szivem állt meg mikor láttam h egyensulyoz a teraszon s lentröl röhögik h ne a macsek hol van, s kiáltottak sokszor fel hogy "Erika a macska nem esik le?" :D szép emlékek ezek :D

Igen biza az állatok sok örömet hoznak az ember életébe!

Egy nap se telt el kacagás nélkül mig Cila élt! mindig csinált valami butaságot :))

De sose vertük meg, max meggyámbásztuk de azt inkább élvezte :))

Ha kinézek az ablakon mindig látok két kicsi cicát játszani, egész picik még, csak vadak nem lehet megfogni, peddig olyan édik!

Bocsi,8!!

Volt egy ,akit a nővérm talált és rávett minket ,hogy fogadjuk be,de az olyan csavargó volt ,hogy inkább csak mi hoztuk haza innen onnan amikor megtaláltuk,de aztán elengedtük ,hogy menjen útjára és nem kerestük többet.

Ő volt csavargó:)

Sajnálom a cicát és megértem ,hogy szomorúak vagytok miatta,de ne félj új cicát örökbefogadni,mert örök közhely,az élet megy tovább és nem élet az élet állatok nélkül:))

Nekünk már5 ha jól számolom miss Noris már a hetedik cicám ,akit nem rég találtunk a faluba.

Minden macskánknak más egyénisége volt és külön története.Volt amelyik csúnyán végezte,volt amerlyik elcsavargott,de amíg velünk voltak mindet imádtuk.Mai napig beszélgetünk róluk ,ha eszünkbe jutnak,de általában nagyokat nevetünk ,mert annyira jó sztorikat gyártottak nekünk:))

Szóval fel a fejjel és ha láttok egy kóbor kiscicát,ne habozzatok!:D

Nagyon jo lenne egy másik cica, de mi lessz ha meghal s megin tulkel ezt éljem..persze tul élem én...de fáj..

De nagyon sok örömet okozna, az biztos!

Sziasztok!

Én teljesen megértelek Titeket!Nekem két patkányom volt-tudom van akinek ez gáz, de én imádtam őket-sajnos a két legalapvetőbb pati betegséget kapták el...az egyik szívbeteg lett,vizesedett a tüdeje ezáltal fuladt állandóan, 6 hónapig hordtuk orvoshoz, meg otthon is gyógyszereztem, de a sok vízhajtótól felére fogyott-60dkg-ról 30-ra-és teljesen legyengült.Nem volt szívem elaltattatni, pedig humánusabb lett volna!A Karácsonyt még velünk töltötte, de január 15-én hajnalban meghalt,megfulladt...:( A testvérét 2* műtötték daganatra, de a második műtét közben fel kellett ébreszteni, mert nehezen lélegzett.Valószínű el kezdett befelé terjedni a daganat!Küzdöttem érte egy hónapi, de nagyon gyorsan romlott az állapota,semmi sem segített,így meghoztam életem legnehezebb döntését:február 24-én este 19-kor örökre megszabadítottuk szenvedéseitől!A párom vitte be a rendelőbe én a kocsiban vártam és arra gondoltam bemegyek és kihozom...nem tettem:(((Csak sírtam és vártam, hogy vége legyen.Ez idén történt és én sem tudom feldolgozni, mert folyton az jár az eszemben mi lett volna ha nem visszük el...Nem akartam többé patit, de a sors bevitt egy kereskedésbe és megláttam két iszonyú bőrben lévő kis patit, akiket kígyónak hoztak,most az én otthonomban élnek május óta, gyönyörűek és sokat segítettek nekem a másik két kedvencem elvesztésének feldolgozásában!Teljesen mások mint az előzőek, de ugyanúgy imádom őket!!!Szerintem Ti is próbáljatok meg egy másik cicust keresni, nem pótolja Cilát, de vidámságot hoz, majd meglátjátok!!!!;)))

Szomorú vagyok, hogy vannak emberek akik vigasztalás helyett megbántanak embereket és hibát keresnek a másikban. Ezek a cikkek rövidek, és nem is olvasná el senki, ha egy regény terjedelmű lenne. Azért van a fórum, hogy kérdezzen aki valamire kíváncsi.

Senki sem tudja, hogy a másik ember milyen körülmények között él, hogy mire van lehetősége.

Örüljünk neki, hogy mi megtehetjük, hogy rendes orvosi ellátást biztosíthaunk a kedvenceinknek, és megfelelő táplálékot. Sajnos vannak emberek akik nehezebb körűlmények között kénytelenek élni, pedig megérdemelnék Ők is a jobb életet.

Szerintem nagyon érzékeny kedves kislány a cikk írója ( én külön is váltottam vele leveleket), és csak remélem, hogy lesz megint egy kedves cicája és el tudja feledni a Cila cicával átélteket. Higgyétek el, nagyon fáj neki ami történt, és vigasztalást érdemel, mert őszinte jó ember.

mi Romaniaba elunk...egz kisvarosban..itt az allatorvosok..magan vallalkozok..akiket a szuleik befizettek egyetemre..itt nem foglalkoznak a beteggel..ritka a rendes allat orvos..es draga...es inkabb kutyakkal, lovakkal...foglalkoznak...a fontosabb dolgokkal...de mind 1 ki mit gondol..ez a legkevesebb ahhoz amit mi ereztunk...ahhoz a fajdalomhoz....

szet lehet nezni az adatlapokon hogy ket mennyire kulombozo szemely vagyunk csak egy azon fajdalmon osztozunk..ezert szoltam tesom cikkehez hozza...de mind 1 ki mivel gyanusit....nem gond:)