Óvodás lett a gyermekem - tapasztalatok, kérdések, megoldások (beszélgetés)
Sziasztok!
Kicsit belekotyogok.... óvónéni vagyok elég régóta.
A 15-20 perces irányított figyelmet még nem lehet elvárni ebben a korban. Ilyenkor ez még kb 5-7 perc. Akkor marad nyugton hosszabb ideig a gyermek, ha olyan elfoglaltságot keresel, olyan játékot játszol vele, ami nagyon jól elfoglalja veled együtt.
A "szelektív hallás" lehet az óvoda következménye, hiszen nincsen az a szoros kapcsolat, az a szoros együttlevés és ellenőrzés, visszakérdezés, mint mikor otthon ketten voltatok.Erre a módszer, hogy beszélgess vele erről, aztán lehet az is, hogy te sem hallod meg elsőre, mikor kér valamit tőled. És ha reklamál, elmagyarázod, hogy ő sem figyel rád, akkor neked sem kell. Ez általában hatni szokott, bár nem azonnal. Kell némi tapasztalás ebben is.
Sok sikert az ovihoz és kitartást a gyermekneveléshez :)
A kicsim szeptemberben kezdte az ovit,a nagyom már nagycsoportos.
Az alkalmi süketséget én úgy szoktam megoldani,hogy ha nem hallják a kérésem,akkor közlöm,hogy rendben,nem is kell meghallani,de akkor ne lepődjenek meg,ha én sem hallom meg őket!
A pakolás kérdésben én is engedtem: naponta egyszer kell összepakolni,mikor porszívózok,este nem zavar a sok játék,ha az ajtótól az ágyig el tudnak menni.
Nekem nem fontos,hogy egész délután beütemezve elfoglaljam őket,szerintem az sem baj,ha néha unatkoznak. Persze,két fiú lévén ez néha abban nyilvánul meg,hogy bírkóznak,de amíg csak játék szinten megy,nem bánom,ha nem rajzolnak helyette.
Amúgy a kicsim,ha egyedül volt itthon,remekül elvolt egyedül,nem nagyon igényelte,hogy mellette üljek,de ha hívtam segíteni (főzni,sütit csinálni),szívesen jött,bár 5 perc után elvesztette a lelkesedést.
Az óvónéni mondta,hogy a figyelmük összpontosítása miatt próbáljam ki,hogy este,meseolvasás után kérdezzem vissza a történetet. Mostanában kezdtük,és eddig jól működik,igaz,én minden oldalnál kérdezek,később majd nagyobb léptekben fogunk haladni.
Amúgy közösen pl. gyúrmázni szoktunk,azt nagyon élvezik,mert utána,ha kiszáradt a "mű",ki is festjük. De ez sem tart órákig,mindig addig,amíg tetszik nekik.
Az nem jó, hogy "pakolj össze"
A "gyere, csináljuk együtt" jobban mûködik...
Szia!
Az én ördögfiókám júniusban töltötte a 3-at.
Az ovit januárban - 2,5 évesen - kezdtük, be is váltotta reményeimet a beszédtanulással kapcsolatban. Mivel akkor 3-4 évesekkel voltam, velük járt Ő is. Kb 15-20 szóval kezdtünk, mondta a magáét folyamatosan, de magyar szó ennyi volt benne. Mára mondatokban beszél.
A határokat ennyi idősen mindegyik gyerek feszegeti, főleg, ha 'rést lát a pajzson': :) Enyém tökéletes ellentétét óhajtotta mindig, mint amit kértem. Van, amiben engedek neki, de alapvetően tartom magam amihez lehet. Pl az étkezőasztalon nem engedem autózni, ha fejre áll se. (leborogatott párszor poharat, meg ami épp szembejött, azóta tabu). A játékösszepakolás szerencsére nem nagy mumus, itthon is, oviban is szereti a kosárba szedegetést. Pl a takarítás nálunk közös program, ő szedi a kis dolgait, nekem szinte csak porszívóznom kell a szobájában.
Mivel egyke, sokat játszott egyedül. Amíg lefoglalta magát, én is megcsináltam, amit lehetett. Az udvaron sokkal jobban leköti magát, persze ott is mindig ránézek, ne csináljon zsiványságot, de alaőpvetően hagyom 'felfedezni'.
Rajz? Le se ül mellé...
Sziasztok!
Olvastam pár fórumot, cikket ebben a témakörben, mégis most új beszélgetést nyitnék ennek a témakörnek. Várnék ide mindenkit, akiknek gyermeke éppen óvodás, és gondolatai, kérdései lennének ezzel az időszakkal kapcsolatban.
Rögtön kezdem is a saját történetemmel: gyermekem most kezdte az ovit, 3 éves. Nagyon eleven, de alapvetően nagyon jó gyerek. Próbálgatja a határait, de úgy gondolom nem szélsőséges módon, csak amennyire egy korabeli fiúhoz illik. Úgy látom, az oviból hozza, de talán életkori sajátosság is, hogy "alkalmi süket", és ebből fakadóan engedelmetlen is. Van, hogy 8-10X kell neki elmondani valamit, mire végre megadja magát és megteszi, amire kérem.
Erre van-e valami egyéb jó, hatékony módszeretek?
A másik kérdésem, hogy ti mit játszotok? Furcsán hagzik a kérdés, de azért teszem fel mégis, mert rengeteg félét játszunk egy nap és sokszor úgy érzem, hogy már szinte semmi nem jut eszembe. A gond az, hogy mindent nagyon hamar elun, és menni kell a következőhöz. Jó lenne elérni valahogy nála, hogy lekösse magát mondjuk a legozással, vagy a rajzolással, legalább csak 15-20 percre, hogy lássam, hogy érdekli is, amit csinál. Persze erőltetni nem akarom, de ennek az egész napos rohangálásnak, ugrálásnak, játékok szétdobálásának, majd (10X-i rászólás után) összepakolásnak nem sok értelme.
Gondolom nem egyedi eset ez sem, és épp ezért lennék kíváncsi, hogy ki hogy kezeli ezt?
Köszi a válaszokat előre is. :)