Mit tennétek, ha meglopna egy közeli ismerősötök? Tudod, hogy ö volt, de még nincs bizonyíték! (beszélgetős fórum)

Hú...tőlem már több régi "barátom" is lopott anno és ugyanez volt a problémám, hogy tudtam, hogy ők voltak, de nem volt bizonyítékom. Egyszer az egyik állítólagos legjobb barátnőmet egyedül hagytam a lakásban. Amikor hazament, kerestem a félretett 1500 forintomat, hogy elmehessek boltba, erre nem találtam. Pedig még 5 perce ott volt! Amikor meg kérdőre vontam, akkor letagadta, sőt, még nekem is esett. Úgyhogy nem tudtam visszakövetelni. Én már nem barátkozok többet ilyen alja emberekkel, akik a saját barátaikat meglopják. Nem tisztelnek ezek se Istent, se embert. Gusztustalanok. Volt egy másik állítólagos barátnőm is, aki szintén meglopott, kétszer is, de mindkétszer lebukott. Bulizni mentünk és véletlenül kiesett a táskájából az egyik karkötőm. Elég egyedi karkötő volt, mert a néném Krétában vette nekem, úgyhogy csak röhögtem azon a magyarázkodáson, hogy ez az övé. Ugyanez a csaj ellopta anyám fülbevalóját is. Ez szintén akkor történt, amikor bulizni mentünk és mindig nálunk készülődtünk. Ez volt az utolsó húzás, többet nem jött hozzám senki. Ezek a gennyládák azóta nem a barátaim, még köszönni se köszönök nekik az utcán, vagy minél előbb lerázom őket, mert nemcsak ezt követték el ellenem. És miután ezek megtörténtek, már kezdtem sejteni, hogy hol lehet anyám jegygyűrűje, ami szintén akkor tűnt el, amikor bulira készülődtünk...valószínű, valamelyik zaciban lehet:(

Aki ellopta tőled azt a gépet, az biztos, hogy nem a barátod. Szerintem ezt nem lehet kimagyarázni semmivel. Gusztustalan. Én megbántam, hogy anno nem léptem fel keményebben és nem törtem rá azokra a "barátaimra" az ajtót, akik megloptak, hanem belenyugodtam, hogy ez történt és kész. Én azt tenném a helyedben, hogy kiszimatolnám, hogy hol van a lakásban a fényképezőgép, elvenném és leordítanám az illetőnek a fejét. Meg elterjeszteném róla, hogy milyen ember, hogy másokkal ne tehesse meg ugyanezt. Ha téged meglopott, akkor egész biztos, hogy másokat is. Ráadásul ha drága a fényképezőgép, akkor fel is jelenthetnéd...

Ezt akkor nem csínyként éltem meg, hanem lopásként. Mert akkor ez nagy ritkaság volt,és nem is lehetett ilyet kapni.

Más az, amikor mostanában mindenki csak felkap egy tollat, és a végén már azt sem tudjuk melyik kié.

Az kellemetlen, ha már valami eltűnik, és közben az ember senkiről nem feltételezi..

Akkor már elvész a bizalom! Szerencsémre nekem munkahelyen ilyen soha nem történt! Mindig is megbíztunk egymásban.

Na, jó. Ez diákcsíny:)

Hány és hány ceruzámat, tollamat, radíromat megfújták:) És a fiamét is. Hiába mondtam neki, hogy ne vigye be az igazi rotring ceruzát csak az utánzatot...bevitte, azonnal eltűnt...

Sőt! A fiamnak mindenére ráírtam a nevét és persze eltűntek. Annyira nem érdekelt, hogy utána járjak, de kb. 2 áv után mind jött vissza:) Össze-vissza cserélgették véletlenül.

Én ezt nem nevezem lopásnak, de amit felnőttként követnek el azt igen, és el nem tudom képzelni, hogy ilyen megtörténjen velem. Simán kint hagyhatnék egy köteg 20 ezrest is, amikor vendégeim vannak, ugyan úgy ott maradna.

De ismertem olyat aki a kollégáktól lopott, na az gáz volt...

Persze biztos azért vagyok ilyen, mert én csak olyat engedek be a lakásomba, akiben megbízok ezerrel. A barátnőmnek adtam egy gyógypapucsot, mert ha hordom 1 napig, akkor 2 napig nem tudok menni úgy fáj a derekam. Nem volt olcsó 20 ezerért vettem, de neki adtam. Egyszerűen már azóta volt itt 10x is, de még mindig nem vitte el, pedig neki lopnia sem kellene:)

Nekem is van olyan, hogy megtetszik valami ismerősnél, de ilyenkor elkérem vagy ha olyan, akkor majd veszek magamnak. Soha eszembe sem jutna, hogy lenyúljam, akkor sem, ha sosem lesz elég pénzem, hogy megvegyem.

Én sem nézem az ismerőseim kezét, zsebét, táskáját, ha nálam vannak, mert megbízom bennük. Tehát tuti, hogy nem venném észre, ha valaki eltesz valamit, de meg is lepődnék rajta rendesen!

De ha már valaki egyszer megtette, a közelembe nem engedném többet az életben, nemhogy a lakásomba!

Egy nadrágot zsebbe?

Ki fogom próbálni:))))

Egy nagyobb hegyiksirtály figurámat fújt meg egyszer az egyik barátném.

Mivel előtte való nap még megvolt és közben más vendég sem járt nálam,hát szóba hoztam neki a dolgot.

Tagadta.Másnap eljött este egy kis beszélgetésre.Távozása után vettem észre:A kerevet lába mellé volt helyezve a kristály,oda,ahol ült :)

Ha még nem léptél semmit, akkor esetleg az is megoldható(ha bírja a gyomrod), hogy(mint írták) egyszerűen visszalopod..ha tényleg a tiéd, akkor lezárva, ha véletlenül mégsem, akkor visszamész nagy rohanva, hogy ..hú gyerekek, váletlenül eltettem, mert azt hittem az enyém, de otthon van a miénk...bocsi...stb..vagy valami gusztusos, hihető duma...bár ezt ők is megeresztehetik.

szóval agyalni kell...tanácsot kaptál rengeteget, lehet agyalni.

És amikor elment, akkor hol volt a nacid? A sajátja alatt?

Micsoda emberek. Úr Isten!

Hol szeditek össze az ilyet?

Biztosan, bár az én 80 ezres gépem, ami 10 évvel ezelőtt volt 80 ezer, csak egy nagy zsebbe fér el.

De nem is ez a lényeg.

Milyen lehet egy olyannak az ismerősének lenni, aki ha elkever valamit, x idő múlva meggyanúsít, hogy elloptam az övét, mert nekem is van olyanom.

Brrr....

Na, azért én kíváncsi lennék a sztorira úgy teljes egészében....

Engem érdekelne, hogy hogyan sikerült ellopnia a ti fényképező gépeteket? Mikor volt rá módja? Egyedül hagytátok a lakásba? Vagy nem tűnt fel, amikor üres kézzel jött és nyakában a géppel távozik?

És most csak úgy az eszedbe jutott, hogy tényleg! Nála láttam egy olyat még gondoltam is! Ez mikor volt? Mármint, hogy láttad nála. Biztos nincs otthon az a gép? vagy nem romlott el és most de jó, hogy láttam neki olyan van, most megszerzem mintha az enyém lenne? Már úgy is lopott tőlem nem lenne feltűnő...Mit lopott már tőled? Azt, hogy sikerült neki? Vagy az is lehet, hogy kölcsön adtátok valakinek és nem emlékszel rá kinek?

Na, ezek nekem nagyon fura események. Én nem haverkodok lopósokkal, a lakásomba meg végképp nem engedem be.

Milyen fura emberek vannak...

Ha a gépnek van papírja, akkor azzal bizonyítanám az igazam, de semmi esetre sem rontanék be egyedül hozzá, hanem próbálnék jópofizni, hogy ott találjam meg nála a gépet. Különben ha nem látom, akkor le tudja tagadni. Persze, közben soha többé nem engedném be magunkhoz, úgy intézném a dolgokat. Ha nincs papírja, akkor pedig csendesen visszalopnám. Csak hogy érezze a törődést. Utána persze soha többet nem foglalkoznék vele. Szóba sem állnék.

Amúgy már velem is történt ilyen dolog, nekem az aranyláncom tűnt el még gyerekkoromban.... és a barátnőm anyjának a nyakában láttam és én is pont úgy voltam vele, hogy észrevettem és néztem, ez olyan mint az enyém.... a medálról ismertem meg. A szüleimtől kaptam és rosszul nagyon pocsék érzés volt. Lehetetlen volt visszaszereznem.

Jártam így én is. Évekkel később tudtam meg, hogy az illető(nek a felmenői között volt) kleptomániás...

Az "ismeretséget" nem rúghatom fel, de az eset óta tartom a három lépést.