Mit tennél, ha a párod, aki a gyermeked apja, ütne, és nem tudnál hová menni? (beszélgetés)

Ha iszik, verd meg, amikor nem tud magáról.

Ha nem iszik, veresd meg , de qrvára.

Az biztos, hogy éntőlem amit kapna, nem tenné zsebre.

Ne hagyd magad, mert attól még szarabb alak lesz.

Kedves hó1 !

Nálunk a nőt tisztelni szokták.

Az anyát pedig duplán kell tisztelni.

Kérdéseim hozzád:

1. miért tűröd a leírt állapotot, a veréseket?

2. miért nem lépsz?

3. ennyire gyáva vagy?

Mi jobb a gyereknek: ha otthon veszekedős légkörben nő fel, de jó anyagi körülmények között, vagy ha szerényebb körülmények között, de szeretet-légkörben fejlődik a kis emberke?

4. Kit nézel ilyenkor a döntés tologatásában: a gyereket, a férjedet vagy magadat?

5. fordultál-e eddig is valakihez segítségért?

(szülők, nagyszülők, barátok, gyerekorvos, védőnő, gyámhatóság, látlelet, stb...)

6. a leírtak ideje alatt Te megváltoztál-e lelkileg?

Ha igen, akkor nem érzed hogy ez az út hová vezet?

7. Meg akarod várni és meg akarod élni ennek a zsákutcának a végét? Nem gondolod hogy rámégy te is meg a gyerek is?

Bocsáss meg, nem beleszólni, nem kioktatni akarlak, csak olyan kérdéseket tettem fel, amelyekre önmagában mindnekinek válaszolnia kell tudni. A válaszaidban benne van a megoldás is.

Reális, okos döntést, és egy boldogabb életet kívánok nektek.

Oké, értem, ne haragudj, csak más szemszögből is megvilágítottam a dolgokat!

Remélem nem bántottalak meg....!

Ezzel nem értek teljesen egyet!!!!!

Én nem mondom, hogy a férjjel ne foglalkozzon egy kisgyerekes anyuka, de nehogy azt mond, hogy az a férj, aki a feleségét állapotosan is megverte, nagyobb figyelmet és törődést igényel, mint a baba!!!!

Persze, kell a férjjel is törődni, én is azt tettem! Alig vártam, hogy leteljen a 6 hét, de nekem a férjem humánus, segítőkész és türelmes volt, nem siettette a dolgot és igaztalanul nem vágott olyanokat a fejemhez, amivel a sárba tiporjon! Jaaa, és mellékesen az Én párom egyszer meg nem ütött és nem is fog soha, mert szeret és van benne irántam való tisztelet! Ez azért nem utolsó szempont!!!

Azért ez a törődöm-nemtörődöm szerintem kölcsönös dolog! Ha az, akit én "szeretek", az velem nem törődik, (netalán megaláz, megver) nekem sem biztos, hogy van kedvem a tettei után törődni vele semmilyen téren!!! Nemhogy szexelni...! Ugyan már!!!!!!!!

Hm...

Elővenném a nyújtófát,

leszerelném róla a világítást, hogy ne tudjon elugrani előle.

Senkinek nincs joga kezet emelni egy másik emberre, nyújtófát igen.

:-)

Szióka!!

Sikerült már valahova menned?Olvastam az összes hozzászólást.Nagyon sajnálak és nagyon remélem sikerült annyi erőt gyűjtened,hogy végre otthagyd az ilyen agresszív embert.Mert az ilyen ember soha sem fog megváltozni.Addig fogja csinálni amíg az önbizalmad és az önbescsülésedet teljesen tönkre nem teszi.Vagy már lehet,hogy el is érte ezt és azért nem mersz lépni?Utána pedig ott hagy és esetleg még a gyerekedet is elveszi tőled.Sok sikert Kívánok a bátorsághoz,hogy megtedd.Hidd el,hogy találni fogsz valakit aki szeretni és becsülni fog csak tedd meg a lépést minnél hamarabb.

Andy