Mit tegyek, ha az anyám lelkileg megnyomorít? (beszélgetés)
Biológiailag az anyja, de lelkileg akár egy idegen is lehetne. Ebben ez a szomorú.
Nem gondolom, hogy bárki is tökéletes, de azért van egy határ.
Az a baj, hogy nem mindenki reagál egyformán ezekre a borzalmakra. Van, akit arra motivál, hogy kitörjön onnan, de van olyan, aki lelkileg összeomlik. És onnan már nagyon nehéz felállni. Nem vagyunk egyformák! Én teljesen együtt tudok érezni azzal is, akinek még nem volt elég ereje ahhoz, hogy fel tudjon állni. Most nem a fórumindítóra gondolok, hanem általánosan.
Ha megszűnt közöttük a kötelék, akkor hidegen hagyja, hogy idegenek véleményezik az anyját.
Minek tartasz kapcsolatot vele?
Mérgez, ne tűrd, tégy ellene. Nem kell vele beszélni, találkozni, semmi.
Nem értelek, ha csakis rosszat hoz ki belőled, miért nem lépsz ki a mókuskerékből?
Gyerekként nem tehetsz semmit magadért, bár hallottam olyat, hogy a gyerek maga kérte az intézeti elhelyezését.
Felnőttként már önmagad életéért te vagy a felelős, ha ez így igaz, ahogy leírtad, nem tartozol semmivel, éld az önálló életed, ne engedd magad ugráltatni!
Esetleg fordulj szakemberhez, nem szégyen az, hogy segítsen feldolgozni a múltat, és segítsen túllépni a jelenen. Ha valami nem a szívedből jön, engedd el!
Azt hiszem ehhez kicsit le kellene nyugodnom, hogy át tudjam gondolni józanul.
Viszont azt sem tudom, hogy magamat miként tegyem helyre.
16 éves koromig csak azt éreztette velem és ki is mondta, hogy nekem nem kellett volna megszületni, csak nyűg vagyok. Utcagyerek voltam, semmibe vett. Ezt fel tudtam volna dolgozni, oké, rossz gyerekkor.
Viszont amit az elmúlt 10 évben csinált, az a szándékos bántás, áskálódott a házasságomban, hogy minden jelzővel illetett, számtalanszor megalázott mások előtt, szégyell engem... Ezek iszonyú nyomot hagytak bennem, és sajnos rányomja a bélyegét az életemre.
Persze, hogy annak,ő szülte, tehát az édesanyja.
Kaptatok egy kevés infót róla és máris marcangoljátok darabjaira.
Azt gondolod mindenkinek tökéletesek a szülei, testvérei, nagyszülei?
A mi csalàdunkban nagyon rettenetes dolgok voltak,de én azt gondolom ezeken én akkor változtatni, javítani nem tudtam.
Akivel érdemes volt és lehetett is,azzal normalizáltam a viszonyt, akivel nem lehetett,ott meg megszakítottam a kapcsolatot.
Bárhogy is volt,bármilyen rossz is volt sokat tanultam is belőle,leginkább, hogy milyen ne legyek,mit ne csináljak.
Ezért javasoltam amit.
Ez a két opció van,az hogy itt idegenek elhordják mindennek,az nem oldja meg a dolgot. Mellesleg, ha ilyen lett volna az édesanyám sem hiszem,hogy hagynám,hogy bárki ilyen szavakkal illesse.
Van benned szemernyi kétség afelől, hogy ezek után még tartozol neki bármivel is? Elhiszed egy pillanatig is, hogy felelős lennél az esetleges öngyilkosságáért? Tényleg ki kell ezt továbbra is bírnod?
Ha őszintén, szívedből NEM-mel tudsz felelni ezekre a kérdésekre, akkor kezdd el függetleníteni magad tőle (lélekben). Ez nagyon nem könnyű, hiszen pont ő ültette el benned a lelkiismeretfurdalást és a kétséget. Évek "gondos" munkája köszön most vissza abban, hogy nem mersz szembeszállni vele, és azt mondani, Anya, ezt nem teheted meg többé velem! Ha tudunk normálisan beszélgetni, bármikor keress, de nem hagyom magam manipulálni többé.
Ha rázendít, elköszönsz és ráteszed a telefont. Majd elengeded a történteket, és nem napokig rágódsz rajta, és őrlődsz, tényleg jól jártál-e el. Ehhez óriási magadba vetett hit kell, amiben terápia sokat tud segíteni.
Ezek..
Hát nem tudom, de egy kutyáról sem beszélek így.
Ezek mind tök egyformák.
Gondolj bele, ha egy gyerek eljut erre a szintre,hogy gyűlöli a szülőt. Akkor ott mi lehetett a háttérben?
Jajj.. még belegondolni is szörnyű.🥺🥺🥺🥺
Nem.😁
Nagyon bosszant az ilyesfajta téma, pont az áldozat miatt,mert egy olyan ember szekálja,aki egy fűszalat nem tett odébb a gyerekéért. És ezekre az én szavaim, még egészen enyhék.
Pedig...de.
Lehet az több év is, de rá fogsz menni, az meg majd röhög a markában.
Te ezt hagyod, hogy itt gyalázzák, szidják az édesanyádat?????
Nem ismerik és bármilyen is legyen ezért fórumot nyitni, hogy közösen szidjátok, számomra felfoghatatlan.
Nem tudom van e gyereked, de ne ilyen példát mutass neki.
Volt rossz ember, gonosz ember a közvetlen családomban, tudom milyen a lelki és fizikai bántalmazás, de ez nem megoldás!
Kerüld el, vagy törekedj egy laza, de emberi kapcsolatra!
Mindig is függni fogsz, mert az anyád.
Akármilyen.
Amíg nem mondasz határozottan NEMet, akkor ez a szarházi folyton ez fogja veled játszani.
Hidd el jön még a "miattad leszek öngyilkos" "te fogsz a sírba tenni" és a "hálátlan egyetek vagy" típusú monodráma is.
Ha nem lépsz, ez lesz. Higyj a tapasztaltabbnak.
Akkor szivatni fog egész életében. Ted meg!! tedd meg!! tedd meg!! Sosem leszel szabad.
Már bocsánat de kapja be.es savanyodjon be saját magába.
Hagyd már a pics@ba 😊😉😉😉
További ajánlott fórumok:
- Teljesen összetört a párom lelkileg 7év és 1gyerek után...Adjatok tanácsot..
- Hogyan fogadjam el, hogy bánt az anyám lelkileg?
- Mit tegyek, ha a párom a szülei hatására folyamatosan bánt lelkileg?
- Édesanyám előtt szégyellem magam. Mit tegyek?
- Szeretnék visszaköltözni az édesanyám lakásába, és szeretném felújítani .Mit tegyek hogy majd az öröklésnél elismerjék a felújítást?
- A lanyám nem tud a kajéra sem nézni, mióta mumszos volt. Mit tegyek?