Mindennapi levesünk
A leves az ember egyik legősibb, és legalapvetőbb tápláléka, az egészséges táplálkozás meghatározó eleme.
Igaz, vannak, akik idegenkednek attól, hogy napi rendszerességgel fogyasszák, de bennük is tudatosodnia kell, hogy leves nélkül az étkezés mit sem ér. Hiszen a leveseket a magyar konyha igen változatosan, sokféle alapanyag kombinálásával, és ízletesen készíti el. Hidegen vagy melegen, kezdő fogásként, vagy tartalmasabban akár egytálételként is, bármely napszakban, hétköznapokon vagy ünnepi alkalmakkor egyaránt.
Rendszeres fogyasztásnak a tudományos vizsgálatok szerint komoly szerepe van az egészségmegőrzés terén. A tanulmányokból kitűnik: akik gyakrabban esznek levest, kevesebb zsírt és kalóriát visznek be a szervezetükbe, ritkábban van súlytöbbletük, alacsonyabb a vér koleszterinszintjük. Sőt a szív és érbetegségekre vonatkozó kockázati tényezők is sokkal kedvezőbbek, mint a levest nem, vagy csak ritkábban fogyasztók körében. Emellett biztosítéka a megfelelő folyadékpótlásnak, az éhségérzet csillapításával pedig csökkenti a kalória-bevitelt. A felhasznált nyersanyagokból kioldódott tápanyagok könnyen felszívódnak. A leves íze, színe, illata, zamata étvágygerjesztő, fokozza a gyomornedv képződését, s ezzel előkészíti a további ételek befogadására és könnyebb emésztésükre. A leves annál értékesebb minél több zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, így magasabb lesz a rost-, vitamin- (B, E, béta-karotin) és ásványianyag-tartalma (K, Mg).
Az alacsony energiatartalmú zöldség- és gyümölcsleveseket a diétázók is nyugodt szívvel fogyaszthatják, mert nagy mennyiségű folyadék és rost tartalma miatt gyorsan jóllakottságot, telítettség-érzetet biztosít. A levéskészítés során érdemes néhány alapelvet betartanunk.
Alapanyagként válasszunk minél több alacsony energia-, de magas rosttartalmú zöldségfélét, és minél kevesebb zsírt, tartalmazó húsféleséget. A látható zsiradékot pedig távolítsuk el a felhasznált húsról, (pl., szedjük le a szárnyasok bőrét). Az elkészítéshez felhasznált zöldségek, gyümölcsök 20%-át nyersen áttörve dolgozzuk bele az ételbe a főzés végén. Így az íze nem tér el a megszokottól, de vitamintartalma jelentősen megemelkedik. A zöldségek főzőlevét nyugodtan használjuk fel, nagy ásványi-anyag tartalma miatt.
A finomra vágott zöldpetrezselyem nemcsak díszíti az elkészült ételt, de közvetlenül tálalás előtt a levesbe szórva annak C-vitamin tartalmát is megnöveli. Hasonló hatással bír a snidling, a póréhagyma, a zeller és más fűszernövények (bazsalikom, menta, rozmaring vagy a kakukkfű) frissen való beleszórása is.
Leveskészítésnél különösen figyeljünk arra, hogy mindig csak a szükséges mennyiségű zsiradékot (elsősorban növényi olajat) használjunk fel. A leveseket, ha szükséges, tálalás előtt zsírtalanítsuk, azaz szedjük le a felszínén összegyűlt zsiradékot.
A habarással készült leveseknél részesítsük előnyben az alacsonyabb zsírtartalmú alapanyagokat, joghurtot, kefirt, tejet, zsírszegény tejfölt. Rántás helyett – ha a leves jellege megengedi – sűrítsünk inkább habarással, hintéssel. A sűrítéshez lisztet csak indokolt mennyiségben használjunk, és akkor is a teljes őrlésű formáját. A levesbetét (csipetke, burgonyagombóc, májgaluska, daragaluska, húsgombóc, zsemlekocka, tészták stb.) a leves tápértékét nagymértékben meghatározó kiegészítője, ezért célszerű figyelnünk a mennyiségére, mert meghatározza a leves energiatartalmát.
A leveshez az alapanyagokat az idénynek megfelelően válasszuk meg, azaz nyáron ne főzzünk csülkös bablevest, télen pedig eperkrémlevest.
Összességében elmondható, hogy a levesek kiemelkedő táplálkozás-élettani hatásuk miatt kihagyhatatlan részét kell, hogy képezzék étkezésünknek. Éljenek vele mindannyian –egészségükre!
Szerző: Faar Ida
Megjelent partneroldalunk a Netbarátnő hozzájárulásával.
Írta: netbarátnő, 2013. február 1. 13:08
Fórumozz a témáról: Mindennapi levesünk fórum (eddig 21 hozzászólás)