Meddőség?

1 év eltelte után 2008 januárjában eldöntöttem, hogy orvoshoz fordulok, de nem gondoltam, hogy bármi komoly gond lenne. Kezdődtek a vizsgálatok, hormon vérvételek, ultrahangok félidőben. Az orvosom az összes papíromra ráírta, hogy PCO gyanú, de soha nem magyarázta el, hogy ez mit is jelent.

Szedtem peteérés serkentő gyógyszereket, mert azt mondta nem megfelelő a peteérésem. Októberben úgy döntöttem orvost váltok, mert nem történt semmi. Az új orvosom egyből laparoszkópos műtétet javasolt, de itt sem találtak semmit. Az új orvos kijelentette, hogy PCO-s biztos nem vagyok, de nincs megfelelő peteérésem spontán, ezért inszeminációt javasolt.

2009 elején volt 2 inszeminációnk, de attól a stimulációtól sem nőttek elég nagyra tüszőim, ezért úgy döntöttünk inkább lombikkal próbálkozunk. Nyár elején meg is volt a stimuláció, 13 petesejtet szívtak le, 9 meg is termékenyült. Kettőt ültettek be, hetet lefagyasztottak. Sajnos nem volt sikeres a beültetés, a következő hónapban hármat kaptunk vissza, de ez sem sikerült. Nagyon elkeseredtünk, a férjemet is egyre jobban megviselte a sikertelenség. Úgy éreztük, időre van szükségünk, ezért pár hónapot kihagyunk, novemberben megyünk a következő beültetésre.

Én egyrészt szerettem volna 4-5 kilót leadni, másrészt kicsit egészségesebben élni, ezért úgy döntöttem életmódot váltok. Elkezdtem lúgosítani, kevés szénhidrátot ettem és sok-sok zöldséget, emellett sportolni is kezdtem, egy alakformáló tornát csináltam heti kétszer, illetve az Arwen tornát heti háromszor, esténként nem ettem, csak fehérjeturmixot ittam.

Fogytam is pár kilót, már alig vártam, hogy októberben megjöjjön a menstruációm, hogy tudjunk menni a következő beültetésre, de nem jött meg.

Kiderült babát várunk. Tökéletes terhességem volt, amit szinte végigdolgoztam, és egy tökéletes pici lányom született, 2010.07.17-én. Én voltam a legboldogabb a világon.

2011 elején ismét szerettem volna pár kilót leadni. Sportolni (spinning) és diétázni kezdtem, ismét nagyrészt zöldségeket ettem és vacsira a turmixot ittam. Sikerült is 47 kilóra lefogyni (49-el lettem terhes, alacsony is vagyok), kezdtem elégedett lenni magammal. A kistesó kérdéssel úgy voltunk, hogy talán télen elkezdünk próbálkozni. Félidőben védekeztünk óvszerrel, ezen kívül megszakításos módszerrel, amiről nyilván tudtuk, hogy nem 100%-os. És március elején nem jött meg a menstruációm, és pozitív lett a tesztem, nekem, akiről több orvos is kimondta, hogy meddő vagyok.

Most boldogabbak vagyunk, mint eddig bármikor, és izgatottan várjuk a kistesót, akinek a pici szíve itt dobog a pocakomban és novemberben fog megszületni. Ha csak egy embernek is tudtam segíteni, reményt vagy erőt adni ezzel a cikkel, akkor örülök, hogy megírtam!