Lámpaláz - leküzdhető? Hogyan? (beszélgetés)

Képzeld Tindigo, holnap megint rajtam a sor, és valóban: egyre kevésbé izgulok. Gyakorlat teszi a mestert... :)

Ez lesz a 3. előadásom! Most pozitív energiákkal töltekezem, meditálok, gyakorlom a szöveget!

Úgy érzem menni fog! :)

Gratulálok! Úgy örülök! Meglátod, most már mindegyik egyre jobban sikerül majd, mert túl vagy a vízválasztón! :)

Puszillak. :)

Lámpaláz. A lámpalázak nagy részét nem tartom betegségnek, ellenben a "lámpaláz" szóval. Ezt egy olyan kreált kifejezésnek tartom, ami azért jött létre, hogy az ember letudja ezt a dolgot azzal, hogy ez egy betegség és nem tehet róla. Ez azt eredményezi, hogy mint a betegségekkel, neki áll az ember küzdeni. Szerintem ez helytelen. Önmaga ellen küzdene az ember.

Véleményem szerint a lámpalázat a gyávaság okozza. A lámpalázas emberek szerintem olyanok, akár egy nyúl a szituációban. Persze nem minden szituációban, de mindegyik alatt megbújik ez az életben, csak valamelyik ellen "megnyerte az ember a csatáját önmaga ellen", valamelyikben jelentősen enyhítheti a profizmus a nyúl effektust.

Amikor a legtöbb ember lámpalázas, akkor fél több dologtól is (nem véletlenül nyulaztam). Többek közt fél attól, hogy nevetségessé válik, hülyévé és ha már ez megtörtént, nem tudja javítani és az fokozódik... De ráadásul a lámpaláz maga is ennek okozója. Ha észreveszik, nevetségessé válik az ember, még jobban lámpalázas lesz, elszúrja az egóját, még jobban... Érdekes fokozódó ördögi kör lehetséges, aminek csak a gondolata még inkább lámpalázassá teszi a nyuszit még mielőtt egyáltalán esélye lehetne elszúrni valamit is...

Ha a gyávaság letudva, akkor a lámpaláz is végleg. Akkor meg tudjuk védeni az elszúrt egót. De az egó már más téma.

Dec.22-én megvolt az előadásom! Nem mondom h mesteri voltam, de végülis nem is annyira gáz! :)

Bevetettem minden tippet, és végülis úgy adtam elő, h interaktív módszerrel... Tehát hozzá- ill. beleszólhattak, kérdezhettek, na ez sokat segített! Kicsit családiasabb, csevegősebbnek éreztem a légkört, így könnyebb volt!

Meg igazából csak az első pár perc volt kellemetlen, aztán hozzászoktam! :))

Nekem nem leküzdeni, hanem tökélyre fejleszteni sikerült, ezért az ideális módszert alkalmazom: nem megyek olyan helyre, ahol bekövetkezhet :)

Ha olyanba vágom a fejszémet, ami sikerrel kecsegtet, nincs gond, ami bizonytalan, azt ott egye a fene.

Azért köszi a tippet, 22-én lesz a prezentációm!

Addig meditálok...

:DDDDD

Káposzták... ez tuti! Na, most meg ettől a gondolattól fogok beröhögni, ha ez a mondat eszembe jut...

V így kezdem a mondandómat:

"Tisztelt jelenlévő káposzták!" :DDDD

Jól van. :) Csak utána alakítsd át mindenképpen pozitív képpé, és tedd ki a szimbólumot, ahova csak lehet, hogy sokszor eszedbe jusson, hogy milyen jól megy ez neked.

Megnéztem én is a homeopátiás könyvemet is, ugyanazt találtam, mint Kinni. (Gelsemium 15 ch, a szereplés előtti este és aznap reggel 5 golyót elszopogatni) Szóval azt azért vegyél még. Úgy tuti jól sikerül! Majd azért írd meg, hogy ment! :)

Megnéztem, köszi!

Alkalmazni fogom! "Felrobbantom" a félelmeimet! :)

Nincs mit. :) Megy ez neked. :) Csak nézd meg a képet a naplómba, hogy megtaláld a stresszbúbot. :)

És vegyél homeopátiásat. Tényleg.

Még valami eszembe jutott, amikor majd előadod a prezit, akkor az általad választott szimbólumot írd fel vagy rajzold rá a jegyzettömböd sarkába. Ha mégis megakadnál, elég lesz egy pillantást rávetni, és tudni fog, hogy meg tudod csinálni. :)

KÖSZÖNÖM!

Persze, a tartalommal nincs gond, meg tudom csinálni!

Engem kifejezetten a sok ember meredt tekintete zavar, a síri csönd, a reflektorfény-feeling...

Meg leginkább az, h elképzelem magam kívülálló-szemmel, h milyen nevetséges lehetek - és ettől még jobban bepánikolok...

Megfogadom a technikádat! :)

Válasz Cimpike privijére, aki kérte, hogy a fórumra írjam fel

"A második félelem-elengedő meditáció:

A képen megjelöltem a homlokon jobb és bal oldalon egy-egy pontot. Stresszbúbnak hívják, és egy kicsit "kiáll". Meg fogjátok találni. Üljetek le.

Páros ujjtartással, jobb mutató és középső ujjatokkal értelemszerűen jobb oldali pontot, bal mutató és középső ujjatokkal bal oldali pontot nyomjátok.

Képzeljétek el az összes félelmeteket. Koncentráljatok rá nagyon. Mikor már az összes ott van, és nagyon féltek (hát igen, ez nem kellemes, de hatásos) akkor rakjátok bele egy zsákba, és képzeljétek el, amint hirtelen kiszáll az univerzumba, és ott felrobban egy meteoritnak ütközve, vagy elnyeli egy feketelyuk, vagy bármi, csak képzeljétek el, hogy az univerzum megsemmisíti őket. :)

Ha esetleg így sem találjátok a búbot, (bár remélem, így már meglesz) akkor írjatok a fórumra, és segítek. :)"

Ez a naplóm 20. bejegyzése, ott van a kép hozzá, azt nézd meg.

Te a félelemrészt értelemszerűen helyettesítsd be azzal a képpel, amint ott nyökögsz a prezentáción. :D

Mikor így végigcsináltad a meditációt, akkor még mindig a stresszbúbot páros ujjtartással fogva csukott szemmel képzeld el ezt az egészet megfordítva, tehát hogy érhetően beszélsz, mindenkinek nagyon tetszik, stb. szóval amilyen szeretnél lenni közben. Akkor sikerült, ha amikor erre gondolsz, akkor jó érzés tölt el, hogy ilyen ügyes vagy, hogy ennyi ember előtt ezt el tudtad mondani. :) Szóval ha megvan a jó elképzelés és kellemes érzet hozzá, és már nagyon beleélted magadat, akkor bele kell csomagolni egy szimbólumba. Ez az első dolog legyen, ami majd eszedbe jut, ha idáig eljutottál. Lehet egy fa, egy ház, a telefon, egy felhő, teljesen mindegy, milyen szimbolum jut az eszedbe. Ezt a szimbolumot pedig írd le, vagy nyomtass ki egy képet róla, és kis cetlin tedd ki az íróasztalodhoz a munkahelyeden, és otthon is olyan helyre, ahova sokszor odapillantasz. A szimbólumba ilyenkor már bele van sűrítve az összes jó érzés, amit szeretnél, és mivel valahányszor rá nézel, jó érzés fog eltölteni, ezért ezt is fogod bevonzani a vonzás törvénye szerint. :)

Sok sikert! De ez tuti módszer, ha kibírtam az MR vizsgálatot, én annyira igen kevés dologtól félek. :)

Szóval hajrá! Azért nem árt, ha szedsz egy kis homeopátiásat is, mert tényleg jók, és a kettő együtt még hatásosabb. :)

Lehet h igazad van!

De biztos genetika is van benne, mert anyukám óvónő, és a szülői értekezlet előtt még ő is retteg, pedig ő 50 éves... :)

Azért nehéz egy olyan előadást tartani, h érdekes legyen, ne ásítozzanak rajta!

Köszönöm a tippeket, ki fogom próbálni vmennyit közülük!

A párom viccelődött h igyak meg előtte egy-két felest, de hogy néznék ki kipirultan, szesz-szagúan?? ÁÁÁ, az még cikibb lenne! :)

Nyugtatóra már gondoltam, de nem szeretnék emiatt rászokni, szeretnék MAGAM felülkerekedni önmagamon!

Reméljük, sikerül...

Majd belejösz,ez szerintem természetes az elején.Én is mindig így vagyok,aztán majd elmúlik.

Egyébként gratulálok! :)

Hát, az elsőt túl kell élni, a második ilyen prezentáció már könnyebb lesz. Emlékszem, amikor nekem kellett először kiállni a főnökség elé... Ugyanezek a tünetek, kissé remegő hang, borzalmas volt az egész így utólag.

De akkor adtak egy tanácsot: nemcsak leírom magamnak, átolvasom többször, és elmondom magamnak, HANGOSAN! azt, amit el kell mondani a többieknek is. Ha egyszer elmondtad hangosan, másodikra már könnyebb elmondani ugyanazt :-D

Sok sikert!

Szia!

Anno én is nagyon lámpalázas voltam, ha több ember elé ki kellett álljak. Egyszercsak jött egy lehetőség, hogy torna szakoktató lehettem. Itt bizony le kellett küzdenem a lámpalázamat. Ki kell ilyenkor iktatni az embereket, mintha ott sem lennének. Nekem így sikerült kiállni több ember elé, beszélni és mutatni a gyakorlatokat. Az elején még remegett a hangom, de idővel az is meglett. Azóta is ezt a módszert alkalmazom. Próbáld meg Te is, ha nagyon kell az állás:)

Sziasztok!

Kérlek adjatok tippeket, ill. tanácsot! A helyzet a következő: lehetőségem nyílt egy új munkakör átvételére, ami egyben több kihívással, felelősségteljesebb hozzáállással jár, de netto negyvenezerrel több pénzzel is... :)

Viszont képtelen vagyok kiállni több ember elé (főleg a főnökségem, vezteőim elé) és "szerepelni", előadni, prezentációkat vetíteni...stb. Ez pedig sajna ezzel jár. De ilyenkor lever a víz, remegek (főleg a hangom), nyúkálok a hajamhoz, és még a bugyimról is folyik a víz. Tuti belegabalyodok a vetítő zsinórjába, érzem h szerencsétlenkedem. Borzasztó kínos! Főleg mikor az egyik exem is a hallgatóság között ül, na az meg a pláne. Szeretném leküzdeni, de nehéz.

Mit tanácsoltok?

Ha visszanézném magam, borzalmas lenne. :DDD

Viszont kellene ez a pozíció, a munkakör, és lehet h idővel meg is szoknám, de nem megy. Havi egyszer viszont muszáj, akkor van értekezlet, nincs kibúvó.

Mit tegyek? Nem érzem magam önbizalomhiányosnak, csak vhogy szerepelni mindig is utáltam. Adjatok tanácsokat!!! Köszi! :)