Közelgő Valentin nap alkalmából írj szép idézeteket, gondolatokat! (beszélgetés)

Szeretlek, kedvesem...Szeretlek, ha örülsz

És ha búbánat bánt,

Szeretem mosolyod

S könnyeid egyaránt,

Szeretem erényid

Tiszta sugárzását.

Szeretem hibáid

Napfogyatkozását,

Szeretlek, kedvesem,

Szeretlek tégedet,

Amint embernek csak

Szeretnie lehet...Petőfi Sándor

Téged látlak...Téged látlak az egeknek

Magas, tiszta kékjében;

Téged látlak a vizeknek

Folydogáló tükrében;

Nappal a nap aranyának

Ragyogó láng-fényében;

Éjjel a hold világának

Reszkető ezüstjében.

Minden időpercenetben,

Mindennémű szegeletben,

Üldözőm vagy szünetlen -

Hagyj békét, ó kegyetlen!

Te, te vagy a bűvös tündér,

Az az édes hatalom -

Ki miatt e kis szobában

Ily mosolygó, szép világ van:

Feleségem, angyalom!

Ecsedi Kovács Gyula

Juhász Gyula: Szerelem?

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,

mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,

És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

mint napsugár, ha villan a tetőn,

holott borongón már az este jön. <

Én nem tudom mi ez, de érezem,

hogy megszépült megint az életem,

Szavaid selyme szíven simogat,

Mint márciusi szél a sírokat.

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.

Ha balgaság, ha tévedés, legyen

Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!

Elizabeth Barrett-Browning: Mondd újra

Mondd újra s újra mondd és újra mondd,

hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak

kakukknótához hasonlítanak,

emlékezz rá, hogy se mező, se domb

nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb

újul tavasszal, s kizöldül a mag.

Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak

sötétben zeng el, és kétség borong

nyomában. Ismételd... szeretsz... Ki fél,

hogy a rét túl sok virággal veres

s az ég túl sok csillaggal ékszeres?

mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj;

de ne feledd, hogy némán is szeress...

Shakespeare: Az vagy nekem

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér

s tavaszi zápor fűszere a földnek;

lelkem miattad örök harcban él,

mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;

csupa fény és boldogság büszke elmém,

majd fél: az idő ellop, eltemet;

csak az enyém légy, néha azt szeretném,

majd, hogy a világ lássa kincsemet;

arcod varázsa csordultig betölt,

s egy pillantásodért is sorvadok;

nincs más, nem is akarok más gyönyört,

csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény királyi gazdagon,

részeg vagyok és mindig szomjazom.

Kovács Ákos Dániel

Nyakék

Nincs mit mondanom. A szó elrepül,

az ajkak pedig porrá vénülnek.

A hang tántorog, csönddé szenderül,

s figyelő szívünk barlangnyi üreg.

Elveszünk benne, kincset keresünk,

s cseppköveivel vésünk jeleket.

A szürke falak papírján kezünk

karcolva rajzolt emlékké dermed.

Nappá, bölénnyé s egy szőke lánnyá,

kit három kusza vonal jelképez.

Óvó szellemként zafír vigyáz rá,

s a szőke lányból fényes nyakék lesz.

Szebb lesz a napnál, mikor hajnalban

az a lombokon hortyog szelíden.

Mikor elkészül, elcsenem halkan,

s fém foglalatát könnyekkel hintem.

“Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket,

s annyira gyönge, hogy éppolyan szüksége van reánk, mint nekünk őreá.”

(Paul Gerardy)

“Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted.”

(Gabriel Garcia Márquez)

“Szerelem, ha egyik a másikát repülni hagyja, de ha lezuhan, fél szárnyát kölcsönadja.”

(Szabó Éva: Szög és kereszt)

“A szerelem nem egy, hanem az egyetlen lehetőség, hogy boldogok legyünk.”

(Francoise Sagan)

Nekem ez a legkedvesebb, mert részemre szerkesztették egy videóba, csodás zenei aláfestéssel.

A szerző így titok marad.

Ha választhatnék,

csak téged ölelnélek,

örömmel, sírva szeretnélek.

Karom szilárd pajzsként óvná

törékeny tested.

Boldogságom szikrázó sugara

körül fonná lelked.

Ha választhatnék,

csak te hozzád beszélnék

Mert tudom, te meghallgatsz

bármilyen vagyok én.

S hallgatnálak én is téged

áhítattal innám szavaidat,

Csupa ragyogás,csillogás,

fénypompa hagyná el ajkaidat.

Ha választhatnék,

csak téged néznélek.

Pillantásommal el nem engednélek

S szememből a boldogság könnye csordulna,

Mikor szeretettel teli

tekintetünk találkozna.

Ha kívánhatnék,

csak néked kívánnék.

Az összes angyalt

hódolatodra parancsolnék.

Minden tündér

csak neked zenélne,dalolna

S puha felhőkből

és csillagokból font ágyad volna.

Ha választhatnék

csak neked írnám ezt a verset.

A mennyországban csak neked

készítenék pompázó kertet.

A te kertecskéd a szeretet, törődés,

öröm és vidámságból lenne.

És ha választhatnék, én úgy,

de úgy ott lennék benne.

Ha választhatnék,

én lennék a te szolgád,

Mert csak én tudom

mi az, ami jó hozzád.

Királynő lennél ott gyönyörű,

tündöklő, jóságos, egy csoda!

Ha te ott lennél, nekem nem kellene más,

csak egy aprócska szoba.

Ha választhatnék,

a szobácskám ajtaja, a szívedből nyílna.

Szerető kezem simogatása

téged este álomra hívna.

Reggel mikor felkelnél

újra ölelnélek téged,

s napról napra ugyanígy tennék

soha nem érne véget.

S ha választhatnék,

ezt a vallomást sosem hagynám abba..

Hisz drága...x... -k

a legszebb a birodalma!

Lehet, hogy túl korai, lehet, hogy túl késő, de most én is ki akarom mondani, ahogy te is kimondtad: szeretlek.

Nem muszáj elhinned, lehet, hogy butaság, és az is lehet, hogy csak képzelődöm.

Paulo Coelho

Ha a hegyek kisimulnának,

és a folyó medre is kiszáradna,

és ha a föld eggyé válna az éggel,

ha télen mennydörögne, és nyáron hó esne,

akkor sem szeretnélek kevésbé, csak jobban.

Yuefu

Szeretlek, kedvesem,

Szeretlek tégedet,

Mint ember még soha,

Sohasem szeretett!

Petőfi Sándor

Szeretem lelkednek

Magas röpülését,

Szeretem szivednek

Tengerszem-mélységét,

Szeretlek, ha örülsz

És ha búbánat bánt,

Szeretem mosolyod

S könnyeid egyaránt.

Petőfi Sándor

Jó érezni azt, hogy szeretlek

nagyon és egyre-egyre jobban.

Ott bujkálni a két szemedben,

rejtőzködni mosolyodban.

Érezni, hogy a szemeid már

szemeimben élnek és néznek,

s érezni azt, hogy szép, veled szép,

és csak veled teljes az élet.

Illyés Gyula

"Az vagy nekem, mi testnek a kenyér

s tavaszi zápor fűszere a földnek;

lelkem miattad örök harcban él,

mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;

csupa fény és boldogság büszke elmém,

majd fél: az idő ellop, eltemet;

csak az enyém légy, néha azt szeretném,

majd, hogy a világ lássa kincsemet;

arcod varázsa csordultig betölt,

s egy pillantásodért is sorvadok;

nincs más, nem is akarok más gyönyört,

csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény királyi gazdagon,

részeg vagyok és mindig szomjazom."

Shakespeare : 75. szonett

Jó, hogy én én vagyok.

Jó, hogy te te vagy.

De a legjobb, hogy mi mi vagyunk.

Pam Brown

Ahogy a természetet, a daloló madarakat, a csillogó tarlót, a reggelt és az estét,

a nyarat és a telet szeretem, úgy szeretlek téged.

Henry David Thoreau

Ha igaz szerelemre vágysz, 2 lehetőséget végy figyelembe!

Vagy neki van igaza, vagy neked nincs.