Korai iskolakezdés (beszélgetés)

Pontosan 2 napja töltöttem be a 6. évemet, amikor valamikor a nyolcvanas évek közepén elkezdtem az első osztályt. Volt olyan osztálytársnőm, aki két hét híjján egy kerek évvel volt idősebb nálam. Egyszer, még elsőben, amikor nem ment egy feladat, felálltam, és elindultam, hogy én nem voltam évvesztes, én még visszamehetek az oviba, és akkor most mennék is... De aztán maradtam:-) Hatosztályos gimibe mentem később, kitűnőre érettségiztem, meg van egy közgáz diplomám. Viszont, általános iskolában sosem volt kitűnő a bizonyítványom, mert nem voltam minden tárgyból jó.

Szerintem semmiben nem jelentett gondot, hogy nem egy évvel később kezdtem az iskolát.

Nem tudom, melyik országban éltek, de itt Mo-on iszonyú gyors a tempó, ezért húzzák az iskolakezdést a szülők.

Nagycsoportban játék, elsőben meg lóhalálában írás-olvasás-számolás.

A lányom osztályában a legfiatalabb az osztályelső.

Egyetértek azokkal, akik azt mondják, engedd el a témát. Ezen nem tudsz változtatni, s ha ezt az érzést erősíted benne, azzal csak ártasz. A lányom is 6 évesen ment suliba, vannak hiánuyosságai, de semmi olyan, ami egy életre kihatna. Ha otthon megvan a családi támogatás, nem fog ez számítani.

Ne haragudj, de itt veled van a baj.

Amennyiben folyton ezen kattogsz és ezt a gyerekkel is tudatod, akkor ezzel nagyon rossz irányba mentek.

Fordítva ülsz a lovon. Ne azért nyugtalankodj és stresszeld a gyereket, hogy Ő 1 évvel fiatalabb. Inkább biztasd, hogy ő ilyen fiatalon is jól teljesít. Persze a legjobb az lenne, ha egyáltalán ez nem lenne téma.

Csak példaképp, unokám aug. 24-én született, épp betöltötte a 6. életévét és elkezdte az iskolát. Most negyedikes és kitűnő tanuló.

Lányom osztálytársa szept. 12-én született, és még be sem töltötte a 6. életévét szülői kérésre beiskolázták. Ez a kislány egyetemet végzett. Szóval, aki tud, az tud, akinek meg kocsit nehezebben megy, annak 1 év múlva sem menne jobban.

A gyermeked júliusi, sokan kezdenek ekkor iskolát. Lehet kicsit nehezebb, de utól fogja magát érni. Később nem lesznek gondok, nem fogja ezt maga előtt görgetni élete/tanulmányai végéig.

Mellesleg késő bánat, előbb kellett volna gondolkodni...

Én aug.31-én lettem 6 éves és másnap mentem iskolába. Nem gondolom, hogy aki idősebb volt 1 évvel, annak bármi előnye származott volna belőle.

Mire felnő bármi lehet belőle, ne aggódj ezen. Nem ez a pár év fogja meghatározni az életét.

Szerintem feleslegesen aggódsz emiatt.

Már régen jártam iskolába. Június 30-án születtem. Soha semmi gondom nem volt amiatt, hogy kisebb vagyok a többiektől. Még ketten voltak rajtam kívül, akik még nálam is fiatalabbak voltam, az egyik augusztusi volt a másik szeptember 4-i. A szeptemberi nagyon jó tanuló volt.

Mind a hárman bár nem voltunk az osztály legjobb tanulói, sőt!, diplomások lettünk;) És a legtöbb, nálunk 1 évvel idősebb szakmunkás.

Szerintem a gyerekednek fel sem tűnne semmi, ha te nem agyalnál ezen. Valahogy azt érzem, hogy te direkt sajnálod emiatt, mert úgy érzed, hogy a te gyereked a legkisebb, a legsérülékenyebb, stb. Ezt ne tedd vele! Ez rosszabb neki, mint az, hogy suliba jár.

Simán lehet, hogy ő igen is "csak" egy közepes képességű gyerek és akkor is az lenne, ha 2 évet ráhúzott volna még az ovira. Van ilyen, és nincs ebben semmi. Nem kell mindenkinek diploma, nem kell mindenkinek a legjobbnak lennie.

Egyébként, a májusban születettek is csak 1 hónappal idősebbek mint ő és még sorolhatnám...

Bocs, ha mást szerettél volna olvasni;)

A családban augusztusi kislány mindenkit vert, most orvosira jár.

Lehet, hogy a gyermeked egyébként is így teljesítene.

Vannak országok, ahol 5 évesen kezdenek tanulni.

Fel a fejjel, nem egyformák a gyerekek!

Nem szabad vele sìrni.

Azt erősítsd benne,hogy ez nem verseny,hogy hármassal is ugyanúgy szereted!

Èn azt mondom hogy ha nem várod el a szìn ötös bizonyìtványt,ha nem morogsz vele vagy keseredsz el egy hármas miatt hanem megdìcsèred akkor a lelkèvel sem lesz gond.

Hozzon ki magából amit csak tud.

De ha az nem ötös az nem baj!

Sziasztok!

Csevegni és a lelkemet megnyugtani jöttem. :)

Gyermekem nyári, júliusi születésű gyermek. A nagycsoportban az óvónénik iskolaérettnek mondták, így 6 évesen ment suliba.

A legtöbb területen kifejezetten jól teljesít, még jobban is, mint az osztálytársai, de azért van pár terület, ahol kitűnik a korai kezdés. Csúnyán ír, még nem jó a feladattudata, játékos, elkalandozó. Osztályt ismételni nem engedték elsőben, mert hogy nagyon okos, ügyes gyermek. Most másodikos és bár most is ügyes, de ami eddig gond volt, az tovább mélyült, írásból, most már matekból is rosszabban teljesít. Pedig egy tényleg nagyon értelmes gyerkőc.

Így másodikban osztályt ismételni már nem engedik, az eredménye meg közepesnek mondható, így nem "buktatható".

De közben 7 évesen tolta végig a másodikat, még csak most nyáron lesz 8, az osztálytársai meg már sokat 9 évesek is elmúltak. Neki ugyanazokat az akadályokat sokkal több energiabefektetés átugrani, mint az idősebbeknek.

Ennek ellenére mégis van, amit még jobban is teljesít, mint ők.

DE!

Nagyon félek tőle, hogy ez kihat majd a hosszú távú tanuláshoz való hozzáállására. Nagyon megviseli, hogy szeretne a problémás területeken is jobban teljesíteni, de egyszerűen a korából adódóan még nem tud. Közben látja az idősebb osztálytársakat, hogy valami már zsigerből jön, ami neki még nem. Frusztrált és szomorú sokszor.

Sokat kattogok azon magamban, hogy neki most mondjuk egy olyan tárgyból, ami még az életkorából adódóan nem megy olyan jól, abból 3-ast szerezni is nagyobb erőfeszítés, mint egy idősebbnek 4-est. És félek, ez kihat majd a jövőbeni tanuláshoz való hozzáállásához. Hogy a sok csalódás idővel motiválatlanná teszi. Hogy ha a mostani teljesítményt egy év múlva kéne csak hozni, lehet, hogy simán hozná ő is a 4-est, 5-öst, de így csak a kudarcok maradnak.

Jár korrepre, gyógypedre, hogy fejlődhessenek az elmaradásai, de én a lelkét féltem.

Hogy segíthetném őt? Adjatok tanácsot és nyugtassatok meg, hogy a korai iskolakezdés nem fogja rossz irányba befolyásolni az életét. A tanárnénije eléggé teljesítménypárti. Szereti versenyeztetni a gyerekeket. Nyilván ezeken a versenyeken hátrányból indul ő és mindig több erőbedobásra van szüksége ahhoz, hogy elérhessen valamit. Félek, ez rossz hatással lesz rá hosszú távon. Nyugtassatok meg valamivel, hogyan segíthetném őt. Számomra megdöbbentő, hogy akkor mostantól érettségiig már 1,5 évvel idősebbeket kell majd mindig behoznia? :(